Amikor megszületünk, bélrendszerünk még steril, azaz baktérium nem található benne, s csak később alakul ki a bélflóra, mely a bélnyálkahártyán helyet foglaló baktériumok és egyéb mikroorganizmusokból áll. Ez utóbbiak összetétele és funkciója az emésztőtraktus különböző területein más és más. Ismerjük meg a gyomortól a bélig tartó flórát!
A születéskor még steril bélflóra később a szoptatás révén, a különböző tárgyak szájba vételével, illetve a belégzések során erősödik, épül. Ahogy a gyomortól haladunk a végbél felé, úgy a csíraszám, azaz az ott előforduló baktériumok és mikroorganizmusok száma is egyre emelkedik. Amíg a felső szakaszban az ileumig (vékonybél alsó fele) a mikrobaszám jellemzően 102-104/g béltartalom között mozog, addig az ileumban rohamosan nő, mígnem a vastagbélben (colonban) már 1012-1014/g béltartalom nagyságrendű. A számok egyúttal jelzik is, hogy a felső szakaszban jellemzően a testi enzimes, az alsóban inkább bakteriális emésztés folyik. A colon hatalmas csíraszámából adódóan a bélsár tömegének mintegy 40-60 százalékát a mikrobák teste teszi ki. A bélflórát a következők alkotják: a Bifidobacterium törzsek, a Lactobacillusok (többnyire ezekből készülnek az étrend-kiegészítők), a Streptococcus termophilus éa az Enterococcus faecalis.
Szakaszai
A bélflóra szakaszolható, és más-más jellemzők igazak például a gyomorra és a vékonybélre is. A gyomor kémhatása például savas (itt Streptococcusok, Staphilococcusok, Helicobacter pylori és kis mennyiségben Lactobacillusok találhatók), és hasonló a vékonybél kémhatása is, ám ott a mikroorganizmusok összetétele más (Gram-pozitív és negatív alakok, anaerob baktáriumok). A vastagbélben már teljesen más a "klíma": az oxigént nem igénylő baktériumok vannak túlsúlyban, de itt élnek az Enterococcusok, az Enterobacteriaceae, az Eubacteriumok, a Peptococcusok és a Peptostreptococcusok is.
A bélflóra szerepe, feladatai
Ezek a mikroorganizmusok az anyagcsere-folyamatokban kapnak szerepet, hiszen a bélhámsejtek működését serkentik, a meg nem emésztett és az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában is közreműködnek, és több ásványi anyag felszívódását (kalcium, magnézium, vas) segítik. Termelnek vitaminokat a szervezet számára (B-vitaminok, K-vitamin ), illetve még több olyan anyagot is, melyek védelmi funkciót látnak el a szervezetben.
Nemcsak jótékony bélbaktériumok telepedhetnek meg azonban az emésztőtraktusban, hanem a kóros, káros bélbaktériumok is. Ezekkel szemben védelmet nyújt a bélflóra, illetve a kóros szaporodásukat gátolni tudja. Számos toxin, allergén felszívódását akadályozza, a szervezetbe behatoló kórokozók elleni küzdelemben hatalmas szerepe van.
Egészsége
Különösen fontos, hogy bélflóránk egészséges legyen. Különböző behatások azonban könnyen felboríthatják a kialakult egyensúlyt, és a jelen lévő rossz baktériumok, gombák, vírusok szaporodásnak indulhatnak. A leggyakoribb károsító tényezők a következők: gyógyszerek (antibiotikumok, hormonok, savkötők, szteroidok, gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók), a túlzásba vitt fehérjebevitel, a finomított szénhidrátok túlzó fogyasztása, az ecetes és savasító, illetve olajos sült ételek, a kávé, az alkohol és a klóros víz is negatívan hat a bélflórára. Emellett számos életviteli tényező is kifejezett ellensége a belső egyensúlynak: a stresszes életvitel, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a vitamin hiánya egyaránt okozhatja az egyensúly felborulását. A probiotikumok alkalmazásával segíthetünk a bélflóra egyensúlyának visszaállításában.
