A szokatlanul hűvös és csapadékban gazdag tavasz visszacsalogatta a lakás falaira a télen sem szívesen látott vendéget: a penészt .
Pinceszinten élők vagy rosszul szellőző épületek lakói gyakorta találkozhatnak a falak sarkából induló, zöld vagy szürkésfekete foltokkal, de a penészgomba bárhol kialakulhat, ahol spórája megfelelő nedvességtartalmat és tápanyagot talál. Táplálék szempontjából márpedig nem válogatós, tapétán, fabútorokon, ruhaanyagon is megtelepszik, a fürdőszoba nedves közege pedig kimondottan ideális környezetet biztosít számára. Nem csupán esztétikai, de komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, szakemberek számos légúti megbetegedéssel is kapcsolatba hozták a penészgombát. Eltüntetéséhez nem elegendő ugyanakkor magát a gombát letakarítani, annak életfeltételeit is meg kell szüntetni.
A Kádár-kocka és a lakópark közös gondja
Minden épülettípus egy kicsit máshogyan vonzza a penészt, de alig akad olyan, amely nem biztosít valamilyen módon kellő életfeltételeket a spórák megtelepedéséhez - mondta el a HáziPatikának Magyar Donát aerobiológus. Az utóbbi években ismét divatossá vált - elsősorban vidéken - a vályogházak építése, melyek agyagos-szalmás szerkezete felszívja a nedvességet, padlásai könnyebben beáznak, falai gyorsan átnedvesednek. Szintén sok gondot okoz a falak nedvesedése a 100 éves kort is meghaladó bérházakban, ahol a közműhálózat elöregedett és a pincék beáznak.
A családi házakban az utólagos hőszigetelés okozza a legnagyobb gondot, amelyet energetikai felújításon belül végeznek el, sokszor szakértelem hiányában. Csukott ablakok mellett ugyanis a ház természetes szellőzése szinte a minimálisra csökken, a nedvesség így nem tud eltávozni a falak közül. "Az 50-es évek környékén készültek az úgynevezett Kádár-kocka épületek, amelyeken az évtizedek folyamán különféle bővítéseket és átépítéseket hajtottak végre anélkül, hogy szakember véleményét kérték volna ki. Ilyen esetekben sajnos gyakori a penészesedés" - magyarázta az aerobiológus.
A panelokban a kilencvenes évek környékén országos "penészjárvány" alakult ki, mivel a fűtőanyagárak megugrottak, és az épületeket alulfűtötték. Az újraszigetelések miatt ez a közeljövőben ismét kiújulhat, sok helyen ugyanis a szellőzés nem kellően biztosított. A másik szennyező forrás ezen épülettípusoknál a légtechnika, a központi szellőzőrendszer ugyanis a legtöbb helyen nincs tisztítva, elhanyagolt. Nem feltétlenül járunk akkor sem jobban, ha az új építésű lakóparkok egyikébe kívánunk beköltözni, ugyanis ezen lakásokban előfordulhatnak kivitelezési hibák - hangsúlyozta Magyar Donát. Az aerobiológus szerint a közeljövőben súlyos népbetegség lehet a penész okozta egészségkárosodás.
Fekete méreg a falak mögött
A penész jelenléte kisebb dózisban allergiás tüneteket, hosszú távon asztmát okozhat, emellett a nedves falakra más allergének - baktériumok, poratkák - is rátelepedhetnek. A nedvesség ízületi bántalmakat okoz és összefüggésbe hozták a depresszió kialakulásával is.
A penész sokszor a láthatatlan helyeken üti fel a fejét
A leggyakoribb beltéri penészgombák az Alternaria, az Aspergillus, a Cladosporium és a Penicillum, de akár 10-15 fajjal is összefuthatunk egy penészes lakásban. Ezek egy része pusztán esztétikai panaszt okoz, de vannak közöttük allergének is. Legveszélyesebb mind közül a Stachybotrys chartarum, közismertebb nevén a feketepenész, melynek spórái méreganyagokat tartalmaznak, tartós belélegzése különböző esettanulmányok szerint vérzéseket okozhat a felső légutakban. Mivel a gomba felszíne ragadós, a spóra akkor kerül a levegőbe, amikor a penész kiszárad. "A nedves, rossz minőségű falakat gipszkarton lapokkal takarják el. Ezeknek a lakótér felőli oldala impregnálva van, a fal felöli azonban nem, így a gombásodás a szemnek láthatatlan helyeken ütheti fel a fejét" - hangsúlyozta az aerobiológus. Erre utalhatnak bizonyos jelek, - például a penészgomba jellegzetes szaga, vagy a lakásban pergő, fekete por - sokszor azonban már csak akkor veszik észre a lakók a bajt, ha az átüt a gipszkartonon, és megjelenik a túloldalán is.
Elsősorban a legyengült immunrendszerre lehetnek veszélyesek az Aspergillusok, ilyenkor tüdőfertőzéseket okozhatnak. A Penicillum a falak mellett a romlott élelmiszereken telepedhet meg, míg a Cladosportium inkább az ablakok körül jelenik meg. Ez utóbbi is fekete színű, és sokkal gyakoribb, mint a Stachybotrys, jelenléte viszont allergiás tüneteket vált ki.
Így védekezhetünk
Ha tetszik, ha nem, a gomba spóráját folyamatosan belélegezzük, ezek ugyanis szinte mindig a levegőben vannak. Mosni muszáj, teregetni azonban nincs mindenkinek lehetősége a szabad ég alatt, vagy az erkélyen, pláne rossz időjárás esetén. A szobában száradó ruhák ugyanakkor több literrel növelhetik a levegő páratartalmát, amely a penész spórákat csírázásra, megtelepedésre ösztönzi. A mai, modern lakások nyílászárói kiválóan szigetelnek, nem biztosítják ugyanakkor a ház természetes szellőzését úgy, mint a régebbi, "szelelő" ablakok. A szellőztetésről ezen esetekben magunknak kell gondoskodnunk, hogyha ez elmarad, a lakásban lévő nedvesség nem tud eltávozni.
Számos termék fellelhető már a boltok polcain, melyekkel ideig-óráig kiirthatjuk a gombákat, az ezekben található anyagokat viszont szintén egészségtelen belélegezni, akárcsak a penészgomba spóráit. Mások tisztasági meszeléssel védekeznek a penész sújtotta területeken, melynek lúgos hatása megöli ugyan a gombát, tartós eredményt azonban nem lehet elérni addig, míg az életfeltételei adottak. Legtöbbet az ideális páratartalom biztosításával tehetünk: 45-55 százalék közötti értéknél a spórák nem szaporodnak tovább, a penészesedés folyamata pedig megáll.
Ha a gomba elpusztult, még továbbra is allergizál, azt el kell távolítani a lakásból. Egy mindenre kiterjedő nagytakarítás szükséges, amely érinti a ritkán tisztított helyeket is, ahol a spóra meghúzhatja magát, és később visszakerülhet a szoba levegőjébe. Tanácsos végül egy szakember véleményét is kikérni, aki egy ellenőrző vizsgálattal felderíti a penészesedés lehetséges okait, és végleg megszabadíthat minket a kellemetlen spóráktól.
