A lakosság 60 százaléka büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat és a terjesztőket, tavaly ez az arány 55 százalékos volt – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A vásárlók felelősségre vonásáról is keményebben vélekedik a magyar lakosság, mint a tavalyi adatfelvétel idején: míg a megkérdezettek 38 százaléka szerint a hamis termékek vásárlóit nem terheli felelősség, addig 37 százalékuk a vásárlók felelősségre vonását sürgeti – ez pedig az előző hullám adataihoz képest 10 százalékos növekedés.
A hamisítványok terjesztését a korábbi évekhez képest nagyobb arányban értékeli a lakosság bűncselekményként. Idén már a megkérdezettek 62 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, a tavalyi 53 százalék után. A megkérdezettek 16 százaléka szerint azonban nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése.
A törvény szigora elrettent?
A megkérdezettek közel fele gondolja úgy, hogy a törvényi szabályozás elrettentheti az embereket a hamis termékek megvásárlásától, míg a népesség 29 százaléka nem hisz ebben. Az elmúlt évekhez képest valamivel nőtt azoknak az aránya, akik a hamisítványok kiszűrése érdekében ellenőrzéseket szorgalmaznának: idén a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy az ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével lehetne fellépni a hamisítók ellen.
A tavalyi 59 százalék után idén már a megkérdezettek 66 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés.
