Aki követi az egészségpénztárakról szóló írásainkat, már tudhat róla, hogy mennyi mindenre használható a pénztári megtakarítás. Nemcsak a gyógyszereket és a magánellátást fizethetjük belőle magunk és gyermekeink számára, de az önsegélyező szolgáltatásokon keresztül megkönnyíthetjük a szülés és gyermeknevelés időszakát is, még a kieső jövedelmünket is pótolhatjuk belőle. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője elmondja, hogyan!
Az egészségpénztári számlát legtöbben gyógyszervásárlásra és magánorvosi ellátásra használják. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ma már egyre több ember jár magánrendelőkbe. A felmérések azt mutatják, hogy minden korcsoport, de különösen a fiatalok egyre sűrűbben választják a magánorvost az állami rendeléssel szemben. Ez persze részben kényszer is, hiszen az állami egészségügy a pandémia kezdete óta rendkívül leterhelt. Mi pedig egyre több mindenért magunk fizetünk. Olyannyira, hogy az uniós átlag felett költünk a saját egészségünkre, az egészségügyi kiadásinknak 30 százalékát zsebből fizetjük. Ez pedig egyáltalán nem olcsó, a jelenlegi gazdasági helyzet pedig nem könnyíti meg a helyzetünket. Már csak ezért sem érdemes kihagyni az egészségpénztárhoz kapcsolódó állami támogatást. (A pénztárba befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot ugyanis visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból. Ne feledjük, hogy ha nem érjük el a maximális adó-visszatérítés keretet, akkor érdemes lehet az igénybe vett prevenciós szolgáltatások árát is elszámolni, amiért 10 százalék kedvezmény jár, és ha két évre lekötjük a pénztárban tartott pénzünket, az összeg 10 százalékát visszakérhetjük az adónkból.) De ha már van egészségpénztári számlánk, ne álljunk meg a gyógyszereknél és a magánorvosnál – javasolja a szakértő. Az egészségpénztár ennél sokkal többet is tehet értünk.
Várandósgondozás, születés, babaápolás és még több – mindent a babáért
Bármilyen örömteli is, az egyik legnagyobb anyagi megterhelést jelentő időszak életünk során a gyermekvállalás. Hatalmas változás egy pár életében, ha újabb taggal bővül a család. Ez jelentős anyagi terhet jelent, de némi előre tervezéssel sokat segíthetünk magunkon.
Az egészségpénztár szolgáltatásait például több élethelyzetben is jól használhatjuk. Ezek közt előkelő helyen áll a gyermekszületés és -nevelés. Itt nem elsősorban a babaápolási szerekre vagy védőoltásokra gondolunk, hanem az olyan önsegélyező szolgáltatásokra, mint a születési segély, a CSED, GYED, GYES kiegészítése, vagy a beiskolázási támogatás.
Mi is az az önsegélyező szolgáltatás?
Minden egészségpénztár kínálatában szerepelnek ilyen szolgáltatások, de nem minden pénztár hívja így, például a Prémium Egészségpénztárnál Családi kassza a neve. Több helyen nem is emelik ki külön, hogy egyik-másik szolgáltatás önsegélyező vagy egészségpénztári, inkább egy-egy téma köré rendezik a szolgáltatásokat. Ilyet találhatunk az OTP Egészségpénztárnál, a Patikánál vagy az IZYS-nél is.
A leglényegesebb dolog, ami megkülönbözteti az önsegélyező szolgáltatásokat más szolgáltatásoktól, az az, hogy önsegélyezésre csak a már 180 napja az egészségpénztárban tartott megtakarításunkat használhatjuk, ezt minden szolgáltatás részletes leírásánál megtaláljuk. Itt tehát szükség van némi előre tervezésre.
Új családtag – csökkenő jövedelem
Gyermekvállalás kapcsán a legnépszerűbb szolgáltatás a születési segély. Gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor egy összegben legfeljebb 1 millió forint – az IZYS-nél például 2 millió forint – kifizetését kérhetjük az egészségszámlánkon lévő 180 napos egyenlegünkből.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A lehetőségek itt még nem érnek véget. Sok család számára probléma, hogy a gyermek születése után az otthon maradó szülő jövedelme csökken, éppen akkor, amikor nagyon is szükség volna rá. Erre két szolgáltatás is megoldást jelenthet.
CSED, GYED majd CSES és GYET mellé is
Az egyik a gyermekgondozási támogatás. Ennek keretében a CSED vagy GYED ellátásunk alapjául szolgáló (tehát a korábbi, a jogszabálynak megfelelően számításba vett) jövedelmünk és az állami ellátás, tehát a CSED vagy GYED összege közötti különbséget vehetjük fel az egészségpénztári számlánkról. Ezt egészen addig kérhetjük, amíg jogosultak vagyunk az ellátásra.
A kifizetésnél a korábbi nettó jövedelmet veszik figyelembe a pénztárak, kivéve az IZYS-t, ahol a bruttó jövedelem és a kapott ellátás közötti összeg kifizetését kérhetjük. Az OTP Egészségpénztárnál pedig visszamenőleg 4 havi ellátást kaphatunk meg vagy igényléskor, vagy a jogosultság lejárta után utólag.
A CSED, GYED ellátásunk megszűnése után kérhetjük a gyermeknevelési támogatást. Ezzel a kapott GYES és GYET összegét egészíthetjük ki. Az egészségpénztárból legfeljebb az állami ellátásunk összegét kérhetjük az ellátásra való jogosultság teljes időtartama alatt. Ez ugyan nem túl nagy összeg, de a pénztárból duplájára emelhetjük.
Hogyan kérhetjük a kifizetést?
Az önsegélyező szolgáltatásokra jellemző, hogy mindig igazolnunk kell a jogosultságunkat. Így a gyermekgondozási és gyermeknevelési támogatások esetén szükség lesz az ellátás megállapításáról szóló határozatra, illetve a bankszámlakivonatokra, amelyek igazolják, hogy kapjuk az ellátást.
Mindenhol figyeljünk a 180 napos várakozási időre. Ezenkívül még egy határidőt kell tartanunk: a benyújtott dokumentumok nem lehetnek 120 napnál régebbiek.
Kombináljuk a kedvezményeket!
Az önsegélyező szolgáltatásokkal valóban csökkenthetjük némileg a nehezebb időkben ránk nehezedő anyagi terhet, de azért ne feledjük, hogy a legnagyobb előny mégis az, hogy minden pénztári befizetésünk után igénybe vehetjük az adó-visszatérítést. Igyekezzünk ezt minél jobban kihasználni.
Ha megtehetjük, kombináljuk egymással a támogatásokat és támogatott hiteleket – mondja a szakértő. Ha például babaváró hitelt is felvettünk, annak egy részét betehetjük az egészségpénztárba, majd szülési segély formájában, vagy gyermekgondozási és gyermeknevelési támogatások formájában ismét felvehetjük. A jogosultságot igazolnunk kell – emeli ki a szakértő, – de az összeg felhasználását már nem, azt arra költhetjük, amire akarjuk. A babaváró hitel szabad felhasználási lehetősége tehát megmarad, de közben kaptunk utána 20 százalék adó-visszatérítést.
Ugyanezért fontos, hogy az a családtag kérje a szolgáltatást, akinek megfelelő nagyságú személyi jövedelemadója van, tehát lehetőleg ne az, aki otthon van a babával vagy nagyobb összegű családi adókedvezményt kap, mert neki nem biztos, hogy van miből adó-visszatérítést kérnie.
A kisbabás korszak végén se feledkezzünk meg az egészségpénztárról, mert a nagyobb gyermekek nevelésénél is hasznos lesz. Óvodás, iskolás gyermekek tanévkezdéssel kapcsolatos költségeit fizethetjük innen, főiskolás, egyetemista fiataloknak pedig a tandíját, kollégiumi vagy albérleti díját egészíthetjük ki a pénztárból.
Legjobban: