„Szeretnél 100 évig élni?” – kérdeztük követőinket a Facebookon. A válaszok számában pedig bizony sikerült túllépni a százas határt, mindazonáltal ezek között a nemleges álláspontot kifejezők vannak váratlanul nagy fölényben. Mintegy háromszor több hozzászóló reagált úgy, hogy nem vágyik ennyire hosszú életre, és csak egy szűk kisebbség mondta azt, hogy szívesen megérné, hogy a centenáriusok közé kerüljön. Akad azonban, ami mindkét táborban közös pont: hogy álláspontjukat sok esetben mentális és fizikai egészséggel kapcsolatos gondolatokhoz kötik.
- „Igen, ha szellemileg jól leszek” – hangsúlyozta az egyik kommentelő.
- „Csak akkor, ha ép ésszel és ép testben élhetek” – szólt egy másik válasz.
- „Nem. Éljek 60 évet, de az jó legyen” – közelítette meg a kérdést más oldalról egy újabb hozzászóló.
- „Nem, mert akkor már biztos másra lennék szorulva” – fogalmazott egy pesszimistább követőnk.
Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy a hosszú élet önmagában kevésbé vonzó. A többség számára az egészség fontosabb, vagy legalábbis ahhoz köti feltételként, hogy meddig szeretne e világban létezni. De vajon mennyi az esélye annak, hogy jó egészségi állapotban érjük meg a századik születésnapunkat? Nos, a matematika szerint nem sok.
Ritka, hogy valaki megérje a 100 évet
Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat legfrissebb adatai szerint a születéskor várható élettartam 2023-ban 76,9 év volt Magyarországon. Azaz egy tavaly született gyermek átlagosan ilyen hosszú életre számíthat itthon. Nők esetében ez valamelyest magasabb, 80,1 év, míg férfiaknál alacsonyabb, csupán 73,6 év. A születéskor várható egészséges életévek száma legalább ennyire lényeges. Ez a mutató arról árulkodik, hogy egy adott év szülöttjei átlagosan hány évet élhetnek le az életminőségüket rontó betegségek és egészségkárosodás nélkül. A 2022-ben született magyar nők 63,9, a férfiak 61,3 évre számíthatnak egészségben. Összességében mindkét mutató jelentősen elmarad tehát a 100 éves álomhatártól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálási adatai azt mutatják, hogy az összeíráskor 906 százéves vagy idősebb személy élt az országban: 703 nő és 203 férfi. Ez a népesség kevesebb mint 1 tízezreléke: azaz átlagosan tízezer magyarból csak egy múlt el százéves. A statisztika tehát összességében azt mutatja, hogy elég ritka, hogy valaki centenáriussá váljon, és még ritkább, hogy mindezt egészségesen tegye. Ezzel együtt nem lehetetlen. A Facebookon-feltett kérdésre például egyik olvasónk úgy válaszolt: „Keresztapám 100. születésnapját 1 hónapja ünnepeltük, és még nagyon jó állapotban van.”
Világszerte egyébként a száz évnél tovább élő embereké a leggyorsabb ütemben növekvő demográfiai korcsoport, miután az elmúlt fél évszázad során évtizedenként a duplájára emelkedett a létszámuk. Ennek ellenére a hosszú élet titka egyelőre a tudomány előtt is rejtély, noha – mint azt korábban megírtuk – egyre több kutatás szolgál hasznos támpontokkal e téren.
