Egyáltalán nem egzotikus betegség a fertőző májgyulladás, ezt a számok is bizonyítják: itthon 2014-ben 1556, 2015-ben pedig 979 hepatitis A fertőzöttet regisztráltak. Tavaly a vírus két területi járvány esetében is étellel terjedt, egy ember pedig meg is halt miatta. Pedig az oltás teljes védelmet jelent ellene.
Magyarország a hepatitis A szempontjából közepes kockázatú országnak számít, viszont a fertőzésveszély több megyében ? Borsodban és Zalában ? is fokozott. Nem jó hír az sem, hogy a hazai éves esetszám nagyjából ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban. Kedvelt nyaralási célországaink közül közepesen fertőzött Görögország, Horvátország és Törökország, Egyiptom és Tunézia viszont kiemelten kockázatos. A hepatitis A főként szennyezett élelmiszerrel és vízzel terjed, szakemberek szerint a Földközi-tenger kagylópopulációjának jelentős hányada is fertőzött ezzel a vírussal. A hepatitis B már más módon, szexuális úton, vérrel és testnedvekkel terjedhet.
Milliónyi fertőzött
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világban évente 1,4 millió ember fertőződik meg a hepatitis A vírusával, ám a legnagyobb problémát nem ez, hanem a hepatitis B jelenti: jelenleg ez a tizedik vezető halálok a fertőző betegségek között. Gyakoriságát jól mutatja az is, hogy a WHO adatai szerint ez idáig a világ egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett már át ezen a májat megtámadó akut vagy krónikus betegségen. Közülük mintegy 240 millióan jelenleg is krónikus fertőzésben szenvednek, ez pedig nemcsak járványügyi veszélyforrás, hanem az érintettek számára is komoly egészségügyi kockázat. Ennek oka, hogy a krónikus hepatitis B-fertőzés nyomán májzsugor és májrák is kialakulhat. Ez pedig komoly veszély, miatta évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik világszerte.
Veszélyes területek
A hepatitis B előfordulása a szub-szaharai országokban a legmagasabb, ott a felnőtt népesség 5-10 százaléka krónikusan fertőzött. Dél-Amerikában, az Amazonas vidékén szintén sok a fertőzött, de ugyanez igaz Kelet- és Közép-Európa déli régióira. A közel-keleti országok és az indiai szubkontinens lakosságának 2-5 százaléka szintén krónikus beteg. Nálunk azért van sokkal kevesebb érintett, mert a hepatitis B elleni vakcina 1999 óta része a kötelező védőoltási programnak: jelenleg az általános iskolák 7. évfolyamát végző tanulók kapják meg. A hepatitis A elleni vakcina nem szerepel a kötelező védőoltások között, így ennek beadatása minden esetben egyéni döntés kérdése.
