Mozogjunk! Szívünk is meghálálja

A halálozási ranglista élén a szív- és érrendszeri betegségek állnak: a szívroham, agyvérzés több millió ember életét követeli világszerte. S bár a családi hajlam miatt is a veszélyeztetett csoportba tartozhatunk, de mi magunk is jócskán azért, hogy ereink rossz állapotba kerüljenek.

A szívünknek az a dolga, hogy az életet fenntartó motorként működjön: percenként átlagosan hetvenszer húzódik össze, így pumpálja a vért és ezzel együtt az összes fontos anyagot minden egyes sejtünkbe. Ahhoz azonban, hogy ezt a munkát a lehető legtovább és a lehető legjobban elvégezhesse, egészségesnek kell maradnia.

Szívromboló kockázatok

Ijesztő adat, hogy Magyarországon nyolc percenként meghal valaki a szívét és érrendszerét érintő valamely betegség miatt. Ezekben a kóroknak a kialakulásban nagy szerepe van kockázati tényezőknek: ezek egy részét családi örökségként kapjuk, másrészt viszont az életmódunkkal függnek össze. Genetikai hajlamunk lehet arra, hogy magas vérnyomásunk emelkedett koleszterinszintünk, cukorbetegségünk alakuljon ki, de a túlsúly – ennek főleg veszélyesebb formája, a hasi elhízás is – is felmenőink öröksége lehet. Ugyanakkor mi is sok mindent megteszünk azért, hogy ereink állapota gyorsan romoljon. Egészségtelen, zsíros táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a rendszeres mozgás mellőzése mind szívünk ellen hatnak. Mi történik ilyenkor az érben?

Napi fél óra mozgás csökkenti a szívinfarktus, agyvérzés és a magas vérnyomás kockázatát.

Zsíros erek

A kockázati tényezők hatására előbb-utóbb zsíros, meszes anyag rakódik le a verőerek falába: ez a plakk. Ez aztán az idő múlásával egyre vastagabb lesz, szűkíti az erek átmerőjét és a rugalmasságukat is csökkenti. Így a vér jóval nehezebben jut el szívizomba, illetve a létfontosságú szervekbe. Ennek a következménye az lesz, hogy megnő a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázata. Mindehhez gyakran még magas vérnyomás is társul a szűkület miatt egyre nehezebbé váló pumpáló munka miatt, majd a tartós terhelés szívmegnagyobbodást is előidézhet. Ijesztő folyamat, de tehetünk ellene.

Változtassunk! Megéri

Az életmódváltás természetesen nem megy egyik napról a másikra, de odafigyeléssel, folyamatos, megtervezett változtatással egyre közelebb kerülünk a célhoz. Az egészséges ételek, a káros szenvedélyek csökkentése, illetve elhagyása mellett nagyon fontos szerep jut a fizikai aktivitásnak.

Ha naponta legalább félórát mozgunk, a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás kockázatának csökkentésében nagyot léphetünk előre.

Vannak ajánlható mozgásformák - ilyen például a kocogás, a futás, a kerékpározás, az úszás -, amik nem csak testünket tartják karban, hanem a mindennapi stressz oldásban is nagyon jó hatásúak.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem csak a betegségek megelőzésben fontos a mozgás: már kialakult probléma, akár egy szívinfarktus után is sokat segít a rehabilitációban. Természetesen ilyen esetben konzultáljunk kezelőorvosunkkal, milyen mozgásformát választhatunk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Napközben délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik is a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Késő estére 18 és 24 fok közé csökken a hőmérséklet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?