Jóga: test és lélek harmóniája

Gyakorlat? Módszer? Filozófia?

Már a meghatározása sem könnyű, mi is a jóga, annyira összetett ez az ősi indiai örökség. De akár egyszerű, hasznos mozgássornak, látványos tornagyakorlatnak, stresszoldó módszernek, vagy misztikus elméletnek, esetleg teljes életfilozófiai rendszernek tekinti valaki, mindenképpen hasznára válhat, ha megismerkedik legalább az alapjaival. Egész életmódjának új irányt szabhat, az egészségére jótékony hatással lehet általa.

Ha röviden kell összefoglalnunk, a jóga célja az önmagunk feletti uralom megszerzése: a test mozgatásán keresztül hat a jógázó fizikai és szellemi állapotára, érzelmi beállítódására, elsajátítása tudatosságot ad a számára. Hozzájárul az emberi test céltudatos formálásához, a belső szervek illetve az idegrendszer működésének szabályozásához, bizonyos betegségek megelőzéséhez, sőt, gyógyításához is.

Irányzatok

A sokféle jógairányzat közül legelterjedtebb a hatha-jóga, amely különféle légzési gyakorlatokkal, mozgássorokkal, táplálkozási szabályok betartásával az egész emberi szervezet, sőt, bizonyos mértékig az idegrendszer, az agyműködés tudatos befolyásolására törekszik. Másik ismert irányzata a rádzsa-jóga, amely főleg koncentrációs és meditációs gyakorlatokra épül, ezekkel törekszik hatni az ember lelki világára, tudatára, érzelmeire is.

Ősi módszer a modern gondok ellen

A (túl)civilizált ember legnagyobb problémája, az életét gúzsba kötő stressz ellen hatékony módszert találhat az évezredes jógában. Az idegrendszer harmonizálásával, a vérkeringés javításával a jóga felfrissíti, megerősíti, feltölti energiával. Segít abban, hogy szellemi tevékenységeire, tanulására, munkájára jobban tudjon koncentrálni, de abban is, hogy az arra szánt időben képes legyen ellazulni, valóban oldottan pihenni, jóízűen aludni. A jóga gyakorlatsorai a mozgásszervekre is jótékonyan hatnak, mintegy beolajozzák a "csikorgó" ízületeket, javítják a testtartást és a manapság népbetegségnek számító gerincproblémákat.