A mozgás fontossága
A civilizált körülmények között élő emberek mindennapos munkája gyakran nem jár annyi fizikai megterheléssel, amennyire az egészségük megőrzése érdekében szükségük volna. A helyzet számtalan kérdést vet fel a mindannapokban.
h i r d e t é s
h i r d e t é s
Tökéletesebb pihenés, nagyobb teljesítőképesség
Az edzésélettani szakértők tapasztalatai szerint a hetente többször, a nyugalmi állapot maximális oxigénfelvételét meghaladó oxigénigényű munkavégzés vezethet a teljesítőképesség növeléséhez. Az élettani hatások erőssége természetesen alapvetően az edzések számától és a végzett mozgásforma intenzitásától, minőségétől függ.A legtöbb edzésélettani vizsgálatot a szíven, illetve a vérkeringési rendszeren végezték. Az alkalmazkodási folyamat révén - a szívizomrostok megnyúlásából és megvastagodásából adódóan - megnő a szív teljesítőképessége, az egy perc alatt továbbított vér mennyisége, vagyis a perctérfogat. Nem edzett fiatal emberben a perctérfogat nyugalomban 4-5 liter, rövid ideig tartó, nagy erőfeszítéskor pedig maximum 20-24 liter lehet. Edzett egyéneken viszont a teljes erőbevetés idején 32-35 literes értékeket is mértek. Terhelés hatására tehát az edzett szív nagyobb teljesítményre képes. Nyugalomban viszont tökéletesebb az edzett szív pihenése is, ami a nyugalmi állapot alacsonyabb pulzusszámában mutatkozik meg. Más belső szervek alkalmazkodásáról a kutatók még nem tudnak annyit, mint a szívről, de a tapasztalataik szerint az edzettségi alkalmazkodás lényege: nyugalomban tökéletesebb pihenés, terhelésre nagyobb teljesítőképesség.
Aerob kapacitás
A szervezet oxigénfelvevő képességét elsősorban a szív perctérfogata határozza meg, de jelentős a szerepe a légzőrendszer alkalmazkodásának is. A szervezet munkavégző képességét élettani oldalról legjobban az oxigénfelvevő képességgel jellemezhetjük. Ugyanakkor meghatározott összefüggés van az oxigénfelvétel és az energiatermelés között. Nyugalomban a szervezet oxigénfelvétele 250 ml/perc. Egy liter oxigén fogyasztásával a szervezet - vegyes táplálkozás esetén - kb. 20 kilojoule-t (5 kcalt) szabadít fel az energiatartalmú táplálékokból. A 250 ml/perc oxigénfogyasztás tehát kb. 5,2 kilojoule-t (1,25 kcalt) jelent. Az ember tartósan a nyugalmi oxigénfogyasztás három-négyszeresét igénylő, közepes nehézségű munkát képes végezni, ami 4-5 kcal/perc, azaz kb. 20 kilojoule energiaforgalmat jelent. Könnyű munka alatt a nyugalmi érték kétszeresére, míg nehéz munka esetében 4-8 szorosára emelkedik az oxigénfogyasztás. Nyugalomban 314 kilojoule (75 kcal), a könnyű munkához 628 kilojoule (150 kcal), közepes munkához 628-1256 kilojoule (150-300 kcal) a szervezet energiaigénye óránként. A lakosság többsége (figyelembe véve a gépesítést, automatizálást) ebbe a kategóriába kerül.Egészséges, fiatal férfiak egy műszak alatt a közepes munka felső határát tudják fenntartani, tehát 8 óra alatt az energiaszükséglet 10,024 megajoule, (2400 kcal). Ez a munka kb. 6 km/óra sebességgel való járásnak felel meg sík terepen. A nap többi részében is végzett tevékenységet is figyelembe véve tehát ezeknek a fizikai dolgozóknak a napi energiaszükséglete 16,76-18,855 megajoule (4000-4500 kcal.) Ennél nagyobb energiaigény a mezőgazdaságban, a nehéziparban és a bányászatban is egyre ritkább. Olyan munkaintenzitással, amely a nyugalmi 1,5-2 liter/perc oxigénfogyasztásnak a 6-8-szorosát igényli, a nem edzett ember kb. 30 percet meghaladó munkavégzésre nem képes. Ennél is nagyobb igénybevétel esetén csak egy-két percig végezhető a tevékenység. Nem edzett ember maximális munkavégző képességét jellemző maximális oxigénfelvevő képesség - az aerob kapacitás vagy vita maxima érték - kb. 2,5 l/perc. Az edzett emberek nagy munkavégző képességét a percenként 5-6 litert is elérő aerob-kapacitásuk, oxigénfelvevő képességük magyarázza.
Vastagodó izmok
A rendszeres testedzés hatására az izmokban is jellemző változások figyelhetők meg - az izomtömeg megnövekedése, az izomrostok megvastagodása - az izom ugyanis egy olyan gép, amelyet a használat nem koptat, hanem gyarapít. Lényegesek azok az anyagcsere-változások, amelyek rendszeres dinamikus mozgás hatására az izomzatban megfigyelhetők. Például az első edzéseket követő, a későbbiekben megszűnő izomláz jelzi ezeket: az izom anyagcseréje átállt a nagyobb igénybevételre, az izommunka közben felszaporodó anyagcseretermékeket bontó enzimek működése fokozódott. Nagyobb aktivitással működnek az energiát szolgáltató folyamatok, ami jól mérhető az izom és a máj megnövekedett glikogénkészletén, a szervezet gyorsan mozgósítható energiakészletén.A sport több mint gyógyszer
A nagyvárosban élő, civilizált embernek a rendszeres testedzés nyújtja az egyetlen lehetőséget a szervezet számára biológiai szükségletet jelentő mozgás elvégzésére. Elmulasztásával szabad utat kapnak a mozgás- és oxigénhiányból, az egyoldalú terhelésből (pl. ülőmunka) adódó elváltozások, betegségek. Egyre több betegségről, többek között a halálozási okok élén álló szív- és keringési betegségekről derül ki, hogy létrejöttükben a mozgáshiány is szerepet játszik. A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, és betegségmegelőző hatása mellett egyre több betegség gyógyításában és utókezelésében is értékes eszköz. A stressz talaján kialakult neurózis és egyéb panaszok gyógyításában is fontos szerepet kap a rendszeres testedzés. A fizikai aktivitás jótékony hatása megmutatkozik számos, az életminőséget alapvetően befolyásoló tényezőn is az étvágy javításától kezdve a nyugodt alváson, a kiegyensúlyozott kedélyállapoton át a nagyobb teherbíró képességig. A sport több mint gyógyszer: számos közvetlen gyógyhatással is rendelkezik, de hat az egész emberre. Számos betegség gyógyításában értékes kiegészítője a gyógyszeres és egyéb terápiás eljárásoknak.Értékelje a cikket!
