Meddőség

Magyar találmány forradalmasíthatja a meddőségkezeléseket világszerte.

Veres András győri megyés püspök, akit mára leginkább a lombikbébiprogrammal kapcsolatos kijelentéseiről ismer az ország a NaProTechnológiát javasolja a meddő magyar pároknak.

Kibővítik a társadalombiztosítás (tb) által finanszírozott lombikprogram-eljárások számát, valamint változni fog az ahhoz kapcsolódó gyógyszertámogatás is - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani azokra az embriókra, amelyeket nem ültetnek be - jelentette ki Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője elmondta, hogy szükséges a lombikbébi-szabályozás szigorítása.

Nem csitulnak a kedélyek Veres András győri megyéspüspök kijelentései körül, aki szerint a tudatlanság áll a lombikbébiprogram hátterében. Most két szülész-nőgyógyász szakértő segít megérteni a mesterséges megtermékenyítés okait és problémáit.

Egyre több nő (és férfi) küzd manapság meddőséggel, melynek hátterében számtalan tényező állhat. Tény azonban, hogy a túlsúlyosak jóval nehezebben esnek teherbe, mint normál BMI-vel rendelkező társaik.

A teherbeesés esélye 35 éves kor fölött folyamatosan csökken, ugyanakkor a még csak a húszas éveikben járó nőknél is probléma lehet a terméketlenség. Ennek hátterében gyakran az alábbi okok állnak.

2010 óta több mint 41 ezer művi megtermékenyítést finanszírozott az állam, melynek mintegy 21 százaléka volt sikeres.

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére. A 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha partnerük 30 év alatti - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Magyarországon öt beavatkozást támogat az egészségbiztosító a lombikbébiprogramban, ami világviszonylatban jelentősnek számít - mondta Urbancsek János, a Semmelweis Egyetem osztályvezető főorvosa.

Csalódott, hogy a kormány nem tekinti szövetségesének őt, a meddő párok segítőjét, de elszánt, és küldetését nem adja fel, mondja a Kaáli Intézet alapítója.

A meddő párok nagyobb támogatása segíthet, hogy a jelenleginél több gyermek szülessen Magyarországon. Európa több országában is eléri már a 10 százalékot az orvosi segítséggel fogant gyermekek aránya - nálunk ez még csak 3-4 százalék.

Minden nő tisztában van vele, hogy ketyeg a biológiai órája, s minél idősebb, annál nehezebb teherbe esnie. De miért van ez így?

Valóban egyre több a meddő pár, vagy ez csak a látszat? Eljuthatunk egyszer oda, hogy a terméketlenség miatt összeomlik a társadalom?

Döntött a kormány a lombikprogram támogatásának kiterjesztéséről a HVG értesülései szerint. A változtatások révén több ezerrel több gyermek születhet évente Magyarországon.

Az elmúlt négy évben több mint kétszázmilliárd forintot költött a kormány a gyermekvállalás ösztönzésére, de évi 2500-nál nem született több gyerek, mint korábban. Miközben ennek az összegnek a századrészéből is születhetne ugyanennyi - már ha megemelnék a lombikkezelések drasztikusan alacsony támogatását.

A Kaáli Intézet alapító-igazgatója szerint az állami finanszírozás emelése egy-másfél milliárd forinttal jelentős előrelépést hozhatna a magyar lombikbébiprogramban, akár közel duplájára növelve az így születő gyermekek számát az országban.

Kibővül a lombikprogram finanszírozási rendszere: ezzel újabb segítséget kapnak a párok, akik valamilyen meddőségi problémával küzdenek, és emiatt nem lehet természetes módon gyermekük.

Egy holland és ausztrál tudósok vezette nagy létszámú kutatás megállapította a kevésbé ismert technikáról, amelynek része a petevezeték átmosása jódozott mákolajjal, hogy valóban jelentősen segíti a megtermékenyülést. A kutatás eredményeit a The New England Journal of Medicine közölte.

Pontatlan és kissé szenzációhajhász szóval lombikbébi programnak nevezi a köznyelv az IVF eljárást, amikor a petesejt és a hímivarsejt találkozását, a megtermékenyítést a méhen kívül, laboratóriumi körülmények között teszik lehetővé.

A mesterséges megtermékenyítés gyakran jelent megoldást a meddőségi gondokkal küzdő párok számára, az eljárás sikeressége azonban közel sem garantált: ma minden harmadik kísérlet hozza meg csupán a várt eredményt. Ezen az arányon javíthat egy úttörő magyar felfedezés.

Nemcsak párok, hanem egyedülálló nők is részt vehetnek "asszisztált reprodukciós eljárásban", azaz a lombikbébi programban. Vajon az egyszemélyes változatnál milyen feltételei vannak a kezelésnek, és hogyan történik a beavatkozás?