Adatok nyomában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon mintegy 150 000 meddő házaspár, illetve pár él, ami nagyjából megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 10-15 százalékra becsült előfordulási gyakoriságának. A Semmelweis Egyetem ETK Nőgyógyászati Klinikáján a KSH és a WHO számainál is többre becsülik a meddőségben érintettek számát. Felmérésük szerint inkább a 18 százalék a reális, ami riasztóan magas szám. Vagyis 100 párból 18-nál nem fogan gyermek rendszeres nemi élet mellett egy éven belül.
Az okok számokban
A meddőség körülbelül fele-fele arányban lehet férfi vagy női eredetű. A nőknél a peteérés és a petevezetők problémái teszik ki a meddőség okainak közel egyharmadát. Siklósi György nőgyógyász professzor hangsúlyozza, hogy az "ismeretlen eredetű meddőség", ami egyébként a meddő párok harmadánál áll fenn, valójában sokszor nem ismeretlen eredetű.
A legtöbb esetben a petefészek elégtelen működése (luteális vagy sárgatest-elégtelenség) van a meddőség hátterében. Következménye, hogy a megtermékenyült petesejt nem tud megtapadni a fejletlen méhnyálkahártyában. A luteális elégtelenség jól kezelhető, melynek következtében az ilyen párok több mint 98 százaléka a kezelés nyomán 3-4 hónapon belül gyermekáldás elé néz. A meddő párok harmadánál, az összes pár 5 százalékánál tehát az ilyen meddőség gyógyszeres kezeléssel jól orvosolható.
A meddőség egyébként leginkább azokat a nőket fenyegeti, akik szabálytalan, illetve fájdalmas menstruációval küszködnek, méhen belüli fogamzásgátló eszközt alkalmaztak, többszöri vetélésen, kismedencei fertőzéseken, petefészek-gyulladáson, valamilyen hasűri műtéten vannak túl. Jelentős kockázati tényező továbbá a 35 éven felüli életkor.
A meddő férfiaknál általában a sperma minősége, a spermiumok száma és életképessége nem megfelelő. A férfiak esetében kockázatot jelent a heresérülés, heresérv (varicokele), húgyúti fertőzések, vagy ha netán édesanyjuk a terhesség idején egy bizonyos hormonkezelést (DES szintetikus hormont) kapott.
Életkor és termékenység
A meddőség előfordulási gyakorisága világszerte és hazánkban folyamatosan nő. Vajon mi lehet ennek az oka? A legfontosabb változások a környezetszennyezés és egyéb környezeti hatások, a mindennapokban tapasztalható stressz fokozódása, az általános egészségi állapot romlása, az egészségtelen életmód - elhízás, dohányzás -, továbbá a széles körben elterjedt fogamzásgátlás egyes módszereinek alkalmazása. Emellett még megemlítendő, hogy a meddőséget egyre inkább komplex hatások következményének tekintik, vagyis szociális és lelki tényezők is szerepet játszanak.
Ezek okként való előfordulásáról nehéz pontos adatokat találni. A meddőség terjedésének legfőbb oka azonban a fejlett országokban az, hogy a nők mind később adják fejüket anyaságra. Ebben szerepet játszik, hogy egyre több élettársi kapcsolatban élő pár köt idősebb korban házasságot, amikor már érzik, hogy nem húzható tovább a gyermekvállalás, a gyermeket azonban mégis csak házasságban szeretnék felnevelni. Hogy családi, megélhetési, tanulási vagy karrierépítési okai vannak, az itt egyébként most másodlagos, az azonban biztos, hogy a reproduktív kora végéhez közeledő nő termékenysége erősen csökkenni kezd.
Magyarországra is jellemző a tendencia, hogy az első szülés időpontja mind jobban kitolódik. Az 1960-as években az első alkalommal szülő nők átlagéletkora még 22-23 év volt, az ezredforduló után néhány évvel már 26-27 év. Az adatok kérlelhetetlenül mutatják, hogy ezzel párhuzamosan nő az életkorral összefüggő meddőségi gyakoriság is. Az Egyesült Államokból származó adatok szerint a 25 évnél fiatalabb nők 4, a 25-34 közöttiek 13, a 35-44 közöttieknél pedig 30 százaléknak vannak gondjai a fogamzással és a petesejt megtapadásával.
Nem meddő, csak lassan esik teherbe!?
Az egy éven át sikertelenül próbálkozó párok hivatalosan meddőnek vagy csökkent termékenységűnek számítanak. Ennek ellenére 60 százalékuknál kezeléssel vagy anélkül végül sikerül a terhesség. Idősebb korban azonban fokozottan fontos a kezelés azon célja, hogy lerövidüljön a fogantatáshoz szükséges idő. A meddőséget sokkal több esetben lehetne kezelni, ám a párok nem vagy nem időben fordulnak orvoshoz. Mi több, olyanokat is lehetne kezelni, akiknél a meddőség pontos oka nem ismert!
Kevesen tudják azonban, hogy ha a nőnek olyan gyógyszereket adnak, amelyek több petesejt érését serkentik, akkor ezek az úgynevezett termékenységi gyógyszerek mindenképpen elősegítik a fogamzást, így nem egyszer jó eredményt hoznak.
A meddőség és a népszaporulat
Bár a meddőség mind gyakoribb, attól nem kell tartani, hogy szerte a világon rövidesen túl kevés gyermek születik. 2050-re akkor is csaknem 8 milliárd ember fog élni a Földön, ha a lehető legalacsonyabb termékenységgel és szaporodási rátával becsüljük meg a jövőt. Magyarországon azonban túl kevés gyermek születik, 23 egészséges, párkapcsolatban élő embernek mindössze tíz. Magyarországon a termékenységi arányszám jelenleg 1,28-1,3 körüli. Átlagosan ennyi gyermeke születik egy magyar nőnek egy adott évre vetítve, ami alig több mint feleannyi, mint ami a puszta reprodukciót jelentené, vagyis, hogy nem leszünk kevesebben.
Az élveszületések száma drasztikus csökkenésének és a meddőség gyakoriságának nem feltétlenül van egymáshoz köze, hiszen számos okból lehet egy pár gyermektelen. Lehet, hogy nem is szeretnének gyermekeket. Ugyanakkor Magyarországon sokszor hasonló okok játszanak szerepet a gyermektelenség és a meddőség megjelenésében.
A megélhetés nehézsége miatti vagy munkahelyi stressz, a sajnálatosan sokakat érintő abortuszok, a nemi úton terjedő betegségek és a környezeti tényezők - a nagymértékű vegyszerhasználat, a vitatott hatású csernobili baleset - a gyermeket kívánó párok esetében is megnehezítik a gyermekáldást, és a magyarországi igen alacsony szaporodási ráta mellett arányában egyre nagyobb jelentőséget nyer, hogy megszületnek-e a kívánt gyermekek. Ha családonként 2-3 gyermek születne, és a párok csupán 5-10 százalék küszködne meddőséggel, akkor az alig befolyásolna valamit a népszaporulaton.
Az egyes párok számára természetesen az egyéni élet, a gyermekekkel teljessé váló családi élet a fontos, társadalmi szinten azonban mindannyiunk érdeke, hogy lehetőleg mindenki megszülessen, akit szülei oly annyira kívánnak.
