A meddőség lelki oka a stressz - vagy fordítva?

A stressz a szervezet reakciója az veszélyhelyzetekre, legyen az vélt vagy valós: hasznos, hiszen a túlélésünket segíti. Ám ha valaki gyereket szeretne, az állandó feszültség igencsak megnehezítheti a teherbe esést.

"Nem kell görcsölni! Csak nyugi és egyből jön majd a baba!" - tanácsolják a jóindulatú ismerősök, ha megtudják, hogy egy nőnek hosszabb ideje nem sikerül teherbe esnie. A hasonló mondatokban ugyan sok igazság van, de ha valaki mindennél jobban vágyik egy kisbabára, és hónapról hónapra azt tapasztalja, hogy megint nem fogant meg, elkerülhetetlen a kétségbeesés, az idegeskedés, a feszültség.

A stressz fiziológiai és lelki hatásai pedig igencsak nehezíthetik a teherbe esést - ennek pedig nem más a következménye, mint az újabb feszültséggel teli hónap. A stressz és a meddőség tehát egymást erősítő "hatások".

Normális esetben természetesen a stressz önmagában nem okozhat meddőséget. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a munkahelyi idegeskedés vagy a vizsgadrukk (vagy az őseinkre gondolva, menekülés a vadállatok elől) hatékony fogamzásgátlási módszer lenne. Ám ha a szervezet túlságosan sok stressznek van kitéve, az befolyásolhatja a menstruációs ciklust, illetve az ovulációt.

A stressznek, pontosabban a stressz csökkentésére alkalmazott bizonyos "módszereknek" szintén kedvezőtlen hatása van a fogamzóképességre: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogok vagy a gyógyszerek kifejezetten káros hatással lehetnek a teherbe esési képességre, sőt, a korai vetélés veszélyét is növelik.

Mi történik azonban akkor, ha a stresszt éppen a terhesség elmaradása okozza? A szervezet nem "különbözteti meg", ha valami a fizikai vagy ha a lelki jól-létet veszélyezteti, ugyanolyan hatása van a lelki stressznek, mint a testinek.

A meddőségi kezelés (vagy egyáltalán a diagnózis), az állandó orvosi kontroll, az anyagi terhek, illetve a bizonytalanság és a szorongás olyan vészreakciót indít el a szervezetben, mely az első helyre nem a szaporodást, hanem a túlélést helyezi. A szakemberek által "menekülj vagy harcolj" állapot hatásai többek között a pulzus gyorsulása, az izmok megfeszülése, a vércukorszint emelkedése, a gyorsabb levegővétel.

Ez rövid ideig hasznos, hiszen megnöveli az energiaszintet, a koncentrációképességet, de hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat (mint amilyenek az állandó fejfájás, a légzési nehézségek, az alvászavarok, a túlsúly, a magas vérnyomás). A stressz emellett a nemi hormonok csökkenésével is együtt jár, hiszen veszélyhelyzetben (legyen az valós vagy lelki eredetű) nem alkalmasak a körülmények az utód kihordására vagy felnevelésére.

Ha tényleg csak a hétköznapi gondok okozta stressz miatt nem sikerül teherbe esnie a nőnek, akkor jó ötlet lehet néhány napnyi pihenő - nem véletlen, hogy korábban sokáig próbálkozó pároknál a pihentető nyaraláson fogan meg a baba.

A relaxációs vagy stresszoldó technikák is segíthetnek: a jóga, a meditáció, az autogén tréning vagy éppen a rendszeres sport "megnyugtató" hatással van a szervezetre. Olyan történeteket pedig mindenki hallott, hogy épp az örökbefogadás után (mikor már a pár teljesen lemondott a saját gyerekről) esett teherbe a friss anyuka, köszönhetően annak, hogy már nem izgult annyira a gyermektelenség miatt.

"Annyira, de annyira akarom"

A nők egy részénél a gyermektelenség miatti stressznek a tudatalattiban meghúzódó okai is lehetnek: azok, akik túlságosan próbálják a kezükben tartani az életüket, maximalisták, mindig a tökéletességre törekszenek, gyakran éppen saját magukat akadályozzák meg abban, hogy teherbe essenek. Legalább annyira vágynak a gyerekre, mint amennyire félnek is tőle.

Tarthatnak attól, hogy fel kell adniuk a függetlenségüket, az önállóságukat. Stresszt okozhat bennük az is, hogy nem tudják, milyen lesz a születendő baba vagy hogy milyenek lesznek ők anyaként. Gyakran "nem merik vállalni" a terhességet, hiszen nem biztosak abban, hogy az "tökéletes" lesz. Ez furcsa kettősséget okozhat a lelkükben - a fel nem dolgozott félelmek, az elvárások és a bizonytalanságok pedig olyan erős lelki feszültséget okozhatnak, amely megakadályozza a teherbe esést.

Ezeken a lelki problémákon pszichológus vagy pszichoterapeuta viszonylag könnyen segíthet: a tudatalatti gátak feloldása, a félelmekkel való szembenézés, a hibák elfogadása a gyógyulási folyamat fontos része.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: -1 °C

Az ország nagyobb részén borult, párás, ködös idő várható, de helyenként a keleti határvidéken szakadozottabb lehet a rétegfelhőzet, azonban napközben e fölé is egyre több magasszintű felhő érkezik. Szitálás, néhol még ónos szitálás előfordulhat. A déli, délkeleti szelet az Észak-Dunántúlon élénk, időnként akár erős lökések is kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 és +5 fok között alakul, de ahol kicsit szakadozott lesz a felhőzet, ott ennél enyhébb lehet az idő.Késő este döntően -3, +2 fok valószínű. Az orvosmeteorológiai helyzetet illetően jó hír, hogy fronthatás továbbra sem érvényesül, így a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentősebb megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!