„A jelentés fontos igazságot tár fel: a meddőség nem diszkriminál” – fogalmazott az adatok kapcsán Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Mint az ugyanis a szervezet közleményében olvasható, a meddőség előfordulási gyakorisága nem mutat nagy különbségeket a magas, közepes és alacsony jövedelmű országok között: előbbieknél 17,8, utóbbi két kategóriában pedig 16,5 százalék az érintettek aránya a teljes népességen belül. Ilyen módon tehát egy hatalmas és globális egészségügyi kihívásról van szó.
„Az érintett emberek puszta aránya megmutatja, mekkora szükség van a meddőségi kezelésekhez való hozzáférés szélesítésére, és hogy biztosítsuk, hogy ez a probléma többé ne kerüljön partvonalra az orvosi kutatásokban és a törvényhozásban. Ezáltal a szülővé válás biztonságos, hatékony és megfizethető módon elérhető legyen azoknak, akik ezt keresik” – tette hozzá Gebrejeszusz.
Mi is a meddőség tulajdonképpen?
A meddőség a férfi és a női szaporító szervrendszer betegsége, amelyről akkor beszélhetünk, ha egy párnak 12 hónap vagy még hosszabb időszak rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális együttlétei ellenére sem sikerül elérnie a fogantatást. Mindez jelentős stresszt, megbélyegzettséget és pénzügyi nehézségeket idézhet elő, kihatva az érintettek mentális és pszichoszociális jóllétére.
Így lehetne előrelépést elérni
„Emberek milliói kénytelenek katasztrofális egészségügyi kiadásokkal szembenézni, amikor megoldást keresnek meddőségi panaszaikra. Emiatt ez nemcsak egyenlőtlenségeket teremt, de gyakran az egészségügyi szegénység csapdájába sodorja az érintetteket. Jobb irányelvekkel és közfinanszírozással számottevő előrelépést lehetne elérni a kezelésekhez való hozzáférésben, védve a kevésbé tehetős háztartásokat attól, hogy végeredményként teljesen elszegényedjenek” – hangsúlyozta dr. Pascale Allotey, a WHO szexuális és termékenységi kutatásokért felelős részlege igazgatója.
