Félrevezető elnevezése ellenére a felfázásért valójában nem a hideg tehető felelőssé. Olyan húgyúti fertőzésről van szó, amelynek okozói jellemzően a velünk élő bélbaktériumok, többnyire az E. coli. A hólyaghurutnak is hívott probléma a nők körében jóval gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, mégpedig az anatómiai eltérések miatt. A végbél- és a húgycsőnyílás közötti kis távolság, valamint a női húgycső rövidsége ugyanis jelentősen megkönnyíti, hogy a kórokozók a végbél tájékáról a húgyhólyagba jussanak és ott szaporodásnak induljanak.
A bajra a szokásosnál sűrűbben jelentkező vizelési inger és a nehézkes, fájdalommal és csípő érzéssel járó vizeletürítés hívja fel a figyelmet. A probléma kialakulásának kockázatát egyébként számos tényező megnövelheti, a konkrét kiváltó okok azonban jelentősen eltérőek a különböző korosztályoknál. Nézzük, mi állhat a leggyakrabban a fiatalkori, illetve a változókori felfázás hátterében.
A gyermekkori felfázás tipikus okai
A gyermekkori és felnőttkori eseteket azért fontos elkülöníteni egymástól, mert a két életszakaszban lényegesen különböznek az elvégzendő vizsgálatok és a kezelési lehetőségek. Továbbá a legjellemzőbb kiváltó okok is mások a kislányok esetében, mint a többi korosztályban.
Gyermekkorban elég gyakori problémának számítanak a húgyúti fertőzések, amelyek a légúti és az emésztőrendszeri fertőzéseket követően a harmadik helyen állnak. Leginkább veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség miatt, illetve higiénés problémák - így a vécéhasználat előtt kihagyott vagy helytelenül végzett kézmosás, vécépapír-használati bakik, például ha hátulról előrefelé történik a törlés - következtében alakul ki a hólyaghurut.
A gyerekek körében jellemző, hogy a szokásos felfázásos tünetek mellett hőemelkedés, bágyadtság, nyűgösség és étvágytalanság is jelentkezik. De az is előfordulhat, hogy a véres vagy szokatlan színű és szagú vizelet az egyetlen gyanús jel, amely a problémára figyelmeztet.
Tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél ezek okozzák a problémát
Később már nem a higiéniai hiányosságok, hanem a nemi élet megkezdése jelenti a húgyúti fertőzések kialakulásának legnagyobb kockázatát. Az aktív szexuális élet , illetve a partnerváltás egyaránt fokozza a kórokozóknak való kitettséget, főleg akkor, ha óvszer nélkül történik a nemi aktus. Megelőzésképpen ajánlott minden közösülés előtt és után kiüríteni a húgyhólyagot, valamint megmosni a szeméremtestet és környékét.
A változókor is célponttá tehet minket
Sajnos idősebb korban sem kerül el minket a felfázás, ám ilyenkor már inkább a menopauzával összefüggő hormonális változások jelentik a legnagyobb rizikófaktort. A változókornak természetes velejárója, hogy csökken az egyik legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén szintje. Ennek következményeként a húgyutak hámja sorvadni kezd, ezzel pedig sebezhetőbbé, a fertőzésekre fogékonyabbá válunk.
Növeli a húgyúti fertőzések veszélyét az is, hogy az idősebbek hajlamosak a szükségesnél jóval kevesebb folyadékot fogyasztani. Az elégtelen folyadékbevitel miatt a hólyagban hosszan gyűlő, pangó vizelet azonban ideális környezetet biztosíthat a kórokozók szaporodásához.
Mit tehetünk a gyakori felfázás ellen?
Fontos tudni, hogy ha egyszer felfáztunk, akkor a későbbiekben is fogékonyabbak lehetünk az újabb húgyúti problémákra. A bőséges folyadékfogyasztás és a higiéniai alapszabályok betartása mellett egyes vény nélküli készítményekkel is sokat tehetünk a húgyúti fertőzések súlyosbodása ellen. Ha azonban a tüneteink néhány nap elteltével sem enyhülnek - vagy akár súlyosbodnak -, akkor mindenképpen érdemes felkeresni egy orvost, aki az antibiotikumos kezelés mellett alapos kivizsgálást is elrendelhet. A hólyaghurutra való hajlamot ugyanis egyes betegségek is fokozhatják - ilyen például a diabétesz, bizonyos daganatos betegségek, valamint a húgyhólyagsérv is.
