Egy női menstruációs ciklus általában 28 napos. Ettől azonban eltérhet a szervezet, amit nem feltétlenül tekintünk kóros állapotnak. A folyamatot irányító hormonális rendszer ugyanis nagyon érzékeny a környezeti hatásokra. Eleve sok idő, amíg egyfajta rendszeresség beáll a működésében. Amikor a lányok tizenéves korukban menstruálni kezdenek, 1-1,5 évbe is telhet, mire a hormonrendszer elég éretté válik, és kiszámítható lesz a menzesz gyakorisága. De ha felnőtt nőknél a szabályosan jelentkező vérzések között akad egy-egy alkalom, amikor néhány nappal hamarabb vagy később jelentkezik a vérzés, még nem kell rögtön megijedni. Az eltérést okozhatja stressz, nagy érzelmi megrázkódtatás, a nem megfelelő táplálkozás, például drasztikus fogyókúra, jelentős életmódbeli változás, szokatlan fizikai aktivitás, vagy akár bizonyos gyógyszerek szedése is.
Ha azonban többször is előfordul, hogy 21 napnál gyakoribb, esetleg 35 napnál ritkább a menzeszünk, akkor cikluszavarral lehet dolgunk. Olyankor is érdemes kivizsgáltatni magunkat, ha túl erős a vérzés, túl fájdalmas görcsök kísérik, vagy ha 3 hónapnál hosszabb ideig marad ki. Utóbbi esetben ki kell zárni a várandósságot, illetve azt az esetet, amikor a változókor miatt következik be ritkábban a menstruáció.
Egy kis biológia
A női nemi ciklus igen bonyolult. Mivel több hormon is befolyásolja a működését, többféle probléma is felmerülhet. A ciklus első napján veszi kezdetét a peteérés, köszönhetően az egyik legfontosabb női nemi hormonnak, az ösztrogénnek, más néven tüszőhormonnak. Magát a folyamatot az FSH, azaz follikulus stimuláló, vagy tüszőérlelő hormon szabályozza. Hatására több tüsző is fejlődni kezd, de lesz közöttük egy domináns, amelynek a hormontermelése a többit visszaszorítja. Ez utóbbiak elsorvadnak és felszívódnak. A domináns tüszőben megérett petesejt pedig megtermékenyítésre alkalmassá válik.
A tüszőrepedés, idegen szóval ovuláció felé haladva az úgynevezett LH, vagy sárgatestserkentő hormon szerepe kerül előtérbe. Mikor ennek mennyisége eléri a csúcsot, akkor következik be maga a tüszőrepedés. Ez általában a ciklus 14. napján történik meg, de természetesen itt is lehetnek eltérések. Az ovulációval az érett petesejt kilökődik a petefészekből, a petevezetékbe vándorol, a tüsző pedig átalakul, és hormontermelő sárgatest képződik belőle. Amennyiben nem jön létre a megtermékenyítés, a sárgatest elpusztul, a méhnyálkahártya pedig menstruációs vérzés kíséretében leválik. Majd kezdődik minden elölről.
Érdemes azonban még egy hormonról szót ejteni, ez pedig a prolaktin . Anyasági hormonnak is gyakran nevezik, mert fontos szerepe van a tejelválasztásnál. Amennyiben túl sok van belőle a szervezetben, éppen a teherbeesést gátolja, és vetélést, valamint cikluszavart is okoz.
Túl gyakori
Ha rendszeresen 28 napnál rövidebb időtartam telik el két menstruáció első napja között, ajánlott felkeresni a nőgyógyászunkat. A túl nagy vérveszteség ugyanis vérszegénységet okozhat. A háttérben állhat hormonzavar, valamilyen gyulladás, de jóindulatú, vagy akár rosszindulatú daganat is okozhatja.
Túl ritka
Talán még szerencsésnek is tarthatjuk azokat a nőket, akik csak 5-6 hetente, vagy még ritkábban menstruálnak. Ez azonban a látszat ellenére nem jó jel. Mindenképpen arra utal, hogy nem következik be szabályos módon peteérés és tüszőrepedés, ami azzal a következménnyel jár, hogy a ritkán menstruáló nők nem, vagy csak nagyon nehezen esnek teherbe. A háttérben a hormonális rendszer valamiféle zavara állhat, amelyet alapos kivizsgálás után általában gyógyszerrel kezelnek a nőgyógyászok.
Túl rendszertelen
A túl rendszertelen vérzés a korai menopauza jele is lehet. Ezt már 40 éves kor előtt tapasztalják a nők. A ciklus ilyenkor teljesen felborul, fokozott vérzéssel is járhat, de olyan is előfordulhat, hogy a menzesz valamennyi tünetét produkálja a szervezet, még sincs vérzés. A korai menopauza a cukorbeteg nőknél gyakori. Rendszertelen vérzést okozhat azonban más betegség is. Ilyen például a PCOS, más néven policisztás ovárium szindróma , amely egy rendkívül összetett, ezért alapos kivizsgálást igénylő belgyógyászati-endokrinológiai kórkép. De a pajzsmirigy működési zavarainak, különböző gyulladásoknak és daganatoknak is lehet tünete a szabálytalan időközönként jelentkező menstruáció.
Túl erős
A korábbiaktól eltérő módon fájdalmas görcsökkel járó, nagyobb mennyiségű, erősebb vérzés esetén mindenképpen valamilyen nőgyógyászati problémára kell gyanakodnunk. Az okok között szerepelhet a mióma, azaz a méh simaizomszövetén keletkező jóindulatú sejtburjánzás, de rosszindulatú daganat is. Ilyen például a méhizom, vagy a méhnyálkahártya rákos megbetegedése. Ha viszont egy nőnél a menstruáció már a kezdetektől erősebb az átlagosnál, inkább a véralvadás esetleges problémáinak kiderítésére végeznek vizsgálatokat az orvosok.
Mit tehetünk a hormonháztartásunk megfelelő működéséért? Ha röviden akarjuk összefoglalni, akkor annyit mondhatunk: azt, amit egyébként is tennünk kellene a szervezetünk kiegyensúlyozott működéséért, vagyis sportoljunk rendszeresen, táplálkozzunk egészségesen, és figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenésre is!
