- A kurkumatartalmú étrend-kiegészítők magas oxaláttartalma növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát.
- Egyes termékek ólomszennyezést is tartalmazhatnak, ami hosszú távon károsíthatja a veséket.
- Vesebetegség vagy korábbi vesekő esetén különösen fontos az orvossal történő egyeztetés a készítmények szedése előtt.
A kurkumatartalmú étrend-kiegészítőket gyakran gyulladáscsökkentő hatásuk miatt népszerűsítenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem járnak semmilyen kockázattal. Az EatingWell.com cikke alapján bemutatjuk, miért nem ajánlottak mindenkinek ezek a készítmények, különösen a vesebetegeknek nem.
Miért növelheti a kurkuma a vesekő kockázatát?
A kurkuma jelentős mennyiségű oxalátot tartalmaz, a koncentrált étrend-kiegészítők pedig növelhetik a kalcium-oxalát vesekövek kialakulásának kockázatát azoknál, akik eleve hajlamosak erre. A felesleges oxalát a vizeletben kalciumhoz kötődik, kalcium-oxalát kristályokat képezve, amelyek idővel vesekővé fejlődhetnek.
„Egy 2026-os elemzés szerint a kurkumatartalmú étrend-kiegészítők egy ajánlott adagja akár 50 milligramm oxalátot is tartalmazhat, míg egy fekete borsot is tartalmazó készítmény esetében ez az érték 93 milligramm volt” – mondja Melanie Betz dietetikus a portálnak.
Bár az alacsony oxaláttartalmú étrendet önmagában nem javasolják a vesekövek kezelésére, a koncentrált mennyiségben bevitt oxalát problémát jelenthet, különösen akkor, ha nem társul elegendő kalciumbevitel az oxalát felszívódásának csökkentésére. A kurkumakészítményeket célszerű kalciumban gazdag étkezés mellett fogyasztani.
Az ólomszennyezés is veszélyt jelenthet
„A kurkuma azon fűszerek közé tartozik, amelyeket gyakran ólom szennyez, az ólom pedig idővel károsíthatja a vesék érzékeny szűrőrendszerét” – magyarázza Jessica Clancy-Strawn dietetikus.
Egy vizsgálat szerint a Dél-Ázsiából származó 356 kurkumaminta 14 százalékában mutattak ki grammonként 2 mikrogrammot meghaladó ólomtartalmat. Összehasonlításképpen: a fogamzóképes korú nők számára napi 8,8 mikrogrammnál kisebb ólomexpozíció javasolt.
A szennyezett kurkuma általánosságban is károsíthatja a veséket, a már meglévő vesebetegségben szenvedők azonban különösen sérülékenyek lehetnek. „A vesebetegek fokozott kockázatnak vannak kitéve, mivel szervezetük kevésbé képes a felesleges ásványi anyagok és melléktermékek vizelettel történő kiválasztására, ami a méregtelenítés egyik legfontosabb útvonala” – teszi hozzá Betz.
Mit tehetsz a veséid egészségéért?
A vesék támogatása a mindennapi szokásokkal kezdődik. A dietetikusok az alábbiakat javasolják:
1. Igyál elegendő folyadékot
„A kiszáradás vesekőhöz vezethet, szélsőséges esetben pedig maradandó vesekárosodást is okozhat” – mondja Betz. Bár az ideális folyadékbevitel egyénenként eltérő, a szakember napi körülbelül 2,5 liter folyadék fogyasztását ajánlja. Ebbe a víz, a gyümölcslé, a tea és a kávé is beleszámít. Azoknak, akiknek korábban már volt vesekövük, ennél több, megközelítőleg 3 liter folyadék fogyasztása javasolt.
2. Fogyassz több növényi eredetű élelmiszert
A növényi alapú étrendet követőknél alacsonyabb a vesekő kialakulásának kockázata, és vesebetegség esetén a betegség előrehaladása is lassabb lehet. A növényi élelmiszerek rostot, káliumot, magnéziumot és antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek támogatják a vesék egészségét. Betz napi legalább öt adag zöldség és gyümölcs fogyasztását, a teljes kiőrlésű gabonák választását, valamint a hús és a szárnyasok részbeni kiváltását javasolja teljes értékű növényi fehérjeforrásokkal, például babbal, diófélékkel, magvakkal, lencsével és tofuval.
3. Figyelj a rejtett sóforrásokra
„A túlzott sóbevitel emelheti a vérnyomást, amely a vesebetegség egyik fő kockázati tényezője” – hangsúlyozza Betz. Az ajánlások szerint a napi nátriumbevitel 1500 és 2300 milligramm közé korlátozása segíthet a vérnyomás szabályozásában. A só gyakran rejtett formában van jelen a feldolgozott és éttermi ételekben, ezért érdemes figyelni a címkéket és nyomon követni a fogyasztott mennyiséget.
4. Mozogj rendszeresen
A rendszeres testmozgás hozzájárul az egészséges vérnyomás és vércukorszint fenntartásához, amelyek kulcsfontosságúak a vesék megfelelő működéséhez. Emellett a fizikai aktivitás vesebetegeknél is javíthatja a vérnyomást, az alvás minőségét, valamint mérsékelheti a szorongás és a depresszió tüneteit.