Anya! Le szeretnék feküdni a barátommal!
Így beszéljünk a szexről!Ha egy édesanya ilyet hall a tizenéves lányától, egyszerre lehet boldog és ijedt. Ijedt, hiszen "kislánya" nővé akar válni - boldog, mert a gyerek tanácsot kér, nem titkolózik. Mikortól, és hogyan beszéljen egy anya a fogamzásgátlásról a lányával?

Tari Annamária pszichoterapeuta szerint a mai tizenévesek sokkal közelebb kerültek ehhez a témához, mint annak idején édesanyáik. Sokkal hamarabb érnek és érdeklődnek, már párkapcsolati igényük is lehet, miközben pszichoszexuális szempontból még teljesen éretlenek.
- A szülők akkor tudnak valódi segítséget és információkat nyújtani, ha őszinte és kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak lányukkal. Sokan inkább hagyatkoznak szakirodalomra, a baráti környezet vagy az internet nyújtotta lehetőségekre, mert tudattalanul is ódzkodnak a témától, a kellemetlen kérdésektől vagy a feszültségektől, amit a téma felvetése előállíthat. Mindenképpen fontos, hogy a szülő folyamatosan hangsúlyozza, hogy segíteni akar és nem megfélemlíteni, vagy "huhogni" a veszélyekről. Ennek hiányában ugyanis egy kiskamasz is azt érzi, hogy anyja egyáltalán nem érti meg, sőt el akarja zárni előle az élet egyik legizgalmasabb területét - mondja a szakember.

- Ti milyen gyakran szexeltek az apuval?
Ő köpni-nyelni nem tudott, tehát megfulladt, majd kissé zavartam motyogott valami ilyesmit:
- Hát... kb. havonta kétszer, max. háromszor.
Mire én:
- Ne csináld anya, az nagyon kevés! Hetente kéne 2x-3x!
Erre ő nevetve:
- Figyelj! Ha velem végeztél, esetleg apád szexuális felvilágosításáért is tehetnél ezt-azt. Nem ártana, ha a régi, elavult elméleti tudását kicsit felfrissítenéd ezekkel a statisztikai adatokkal!"

- Otthon, a konyhában a viták és szülői számonkérések folynak, nem biztos, hogy oldott lesz a légkör. Az a tapasztalat, hogy nyugodt és semleges környezetben, tehát sétálás vagy cukrászdázás közben könnyebb ilyesmiről beszélni, jobban figyelhetnek egymásra és intimebb lehet a szituáció, hiszen ez olyan téma, amit komolyan kell venni.
- Hisznek nekünk a lányaink?
- Általában a mai gyerekek (is) úgy gondolják, a szüleik felett megállt az idő, nem értik a mai dolgokat, és emiatt elzárkóznak. Ha ezt a falat sikerül ledönteni és a "családi védelem" érzését felkelteni, akkor mindenképpen figyelni fog minden mondatára a kamasz, még akkor is, ha látszólag teljesen máshol jár az esze, vagy bagatellizálja az elhangzottakat.
Nem tanácsos riasztó példákkal indítani, tehát a korai terhességmegszakítás, a fájdalmak és lehetséges betegségek felsorolása indokolatlan félelmet kelthet a kamaszban, és egyben indulatait is felélesztheti. A mai kamaszok egyébként is sok információt beszereznek a netről.
Az édesanyától életszagú és felnőtt női bölcsességet, és megértést várnak. Kamaszkorban érlelődik a későbbi felnőttség szexuális és párkapcsolati identitása, a női aspektusok mind ebben a szakaszban alakulnak, érthető tehát, hogy a téma fontos egy fiatalnak, és éppen annyira szorongást okoz, mint amennyire érdekes. Ha megérzik viszont, hogy a felvilágosítás teljes mértékben őértük van és nem tiltások özöne, hanem bölcs tanácsok sorozata, akkor nem lesz baj, de ezt következetesen kell csinálni. Persze egy beszélgetéssel nem oldható meg semmi...

Ha a gyerek a szexről akar beszélni, vállalnunk kell saját élethelyzetünket is!
- Kell erőltetni, ha a lány maga nem érdeklődik? Ha nem kérdez, akkor az azt jelenti, hogy nem is gondolkodik ilyesmin?
- Nincs kamasz, aki ne gondolkozna ilyen dolgokon! Mindenképpen szóba kell hozni, 13 éves kortól már feltétlenül, de mindig az életkori érettségi szintnek megfelelően és a megszokott beszélgetési stílusban. Tehát ne kihallgatás vagy faggatózás legyen, esetleg szülői monológ, mert az legfeljebb azzal az érzelmi megkönnyebbüléssel járhat, hogy a folyamat megindult, de nem lesz hatásos.
"Mindig csak a konkrét kérdésre válaszolj, azon a szinten, ahogyan megérti!
Nem kell megijedni, általában nem rögtön az egészre kíváncsiak. Évek telhetnek el, mire az egész dolog kivilágosodik."
- 15-20 éves korban a lányok - ritka kivétellel - általában szorongást élnek át egy nőgyógyászati vizsgálóban. A gyerekorvosát mindenki megszokja, a fogorvos is ismerős már, de a nőgyógyász akkor válik fontossá, ha valaki szexuális életet kezd élni. Filmekből ismert lehet számukra, hogy az orvos itt is fehér köpenyben van, de a vizsgáló helyiség ijesztő, nem beszélve a vizsgálati szituációról, amit azért minden lány elképzel jó előre. A szorongások attól termelődnek, hogy levetkőzve, ilyen pózban kiszolgáltatottnak vagy lemeztelenítettnek érezheti magát valaki. Hiszen az történik, hogy egy vadidegen férfihez vagy nőhöz kell bemenni és a legintimebb testrészét, és az ezzel összefüggő kérdéseit, panaszait kell neki meg- és bemutatni. A tanácsom tehát az, hogy a nőgyógyászhoz először úgy érdemes menni, ha előtte az anyai beszélgetés már lezajlott: ne egy "fehérköpenyes" mondjon el alapvető dolgokat.
- A fogamzásgátlásról történő felvilágosítás segíthet megelőzni a fiatalkori abortuszt?
- Igen, sokat segíthet a felvilágosítás, mert a fogamzásgátlás kérdése ebben az életkori csoportban még nem alapos szexuális ismereteken és kultúrán alapul. Döntően inkább csak a terhességtől való félelem motiválja és nem hosszú távú gondolkodás.
A tablettaszedés pontossága és az utasítások betartása lazább lehet, mint egy felnőtt nőnél! Az is előfordul, hogy egy lány titokban már szed gyógyszert és szexuális tapasztalatai is vannak, amiről a szülő esetleg nem is tud. Ilyen helyzetekben is feltétlenül a támogatás és a megértés a hosszú távon megtérülő kapcsolati elem, mert akkor számítani lehet a későbbi őszinteségre.
Értékelje a cikket!