Egy ausztrál kezdeményezés nyomán a férfiak egy teljes hónapra félreteszik a borotvát, és világszerte megnövesztik bajszukat. A mozgalom neve Movember (a november és az angol mustache, bajusz szóból), célja pedig felhívni a férfiak figyelmét arra, hogy törődniük kell egészségükkel és szembe kell nézniük az egyik legelterjedtebb férfibetegséggel, a prosztatarákkal, ezért ne hanyagolják el saját egészségüket.
Ugyanakkor a prosztatarák nemcsak a betegek ügye, ennél jóval szélesebb kört, a családokat, a barátokat, a munkahelyeket is érinti. A rák, így a prosztata rák is egy társadalmi, népegészségügyi probléma – figyelmeztet a Magyar Rákellenes Liga .
A hazai Movember-mozgalom 2009-ben indult, a nemzetközi mozgalomhoz hasonlóan a figyelemfelhívás mellett adományt is gyűjtenek. A befolyt pénzből a korai diagnózis felállításához szükséges műszereket vásárolnak és adományoznak a kiválasztott egészségügyi intézményeknek.
A prosztatarák
A férfiak húgy-ivarrendszeri problémái között vezető helyet foglalnak el a prosztata (dülmirigy) betegségei. A leggyakrabban előforduló betegségek: prosztatagyulladás , a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a rák (rosszindulatú daganat).
A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél kialakulhat, minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel.
A kezdeti állapot többnyire tünetmentes, de a panaszok megjelenése esetén a tünetek ugyanazok mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú megbetegedések esetében, így gyakori vizelési inger tapasztalható (különösen éjjel), nehezen induló vizelés, a vizelet-visszatartás nehézsége, gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár, fájdalmas, égető érzés vizelés közben, később pedig vér is megjelenik a vizeletben vagy az ondóban. Az előrehaladott, áttétekkel járó stádiumban deréktáji fájdalom, a csípőben vagy a comb felső részében jelentkező merevség és fájdalom mutatkozik.
A diagnózis felállításához számos vizsgálatot el kell végezni, amennyiben a fizikális vizsgálat a prosztatarák gyanúját állapította meg. Ezek között egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat, a PSA-szint mérése is segít a szűrésben, mely az előbbi vizsgálattal együtt nagymértékben hozzájárul a betegség korai felismeréséhez és az időben elkezdett kezeléshez.
A korai felismerés pedig kulcsfontosságú, ekkor ugyanis még gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható és a beteg számára jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Magyarországon azonban ebből a szempontból rossz a helyzet. Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztatarákos esetek 80 százaléka műthető, azaz még nem terjedt a prosztata határain túl, addig Magyarországon az arány fordított: a betegek 70-80 százaléka már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor azonban már nem kerül szóba a sebészi beavatkozás, amely a korai esetek 90 százalékában tíz éven túli túlélést biztosít.
A késői diagnózis következtében a prosztatarák nálunk a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1400-1600-an veszítik életüket a betegség miatt.
