Fájdalomcsillapítók: ezért nem olyan hatékonyak nőknél

Egy friss tanulmány szerint még mindig nagy a szexuális elfogultság a fájdalomkutatásban. Azaz még mindig jellemző, hogy a nőknek is szánt gyógyszereket hím rágcsálókon tesztelik, korábbi, szintén hímeken végzett kísérletek hipotéziseire alapozva, annak ellenére, hogy tudják, a férfiak és a nők különbözőképpen kezelik a fájdalmat.

Az 1980-as években még szinte nyoma sem volt a fájdalomkutatásban a nemek megkülönböztetésének, azaz úgy vették, hogy a férfiak és a nők egyformán érzékelik a fájdalmat. Ennek egyik oka, hogy akkoriban még javában tartottak a nemek közötti (főképp bér, előrejutás és egyéb gazdasági szempontok szerinti) különbségek eltörlésére irányuló esélyegyenlőségi küzdelmek. Ám 1992-ben éppen egy nő, az immár 52 éve a Floridai Egyetemen idegtudományi professzorként tanító Karen Berkley publikációja volt az, ami rávilágított a nemek közötti különbségtétel fontosságára a neurológiai kutatásokban.

Számos tanulmány készült arról, hogy a férfiak és a nők hogyan reagálnak a fájdalomra, de egyre inkább világossá válik, hogy ehhez nem csak afájdalomjellegének és forrásának van köze. Hogy még minek, az korábbi cikkünkből kiderül. Kattintson a részletekért.

Jó pár évnek kellett azonban még eltelni azt követően, hogy bár a szaklapok a kezdetektől szorgalmazták az ilyen témájú tanulmányokat és kutatásokat, valóban mérhető változás következzen be a fájdalomkutatásban és a fájdalom szakirodalmában. Egy 2009-es, a szakterületet, azaz a nemek és a fájdalom vizsgálatát áttekintő tanulmány szerint a 90-es évek második felétől ugrásszerűen megnőtt ezen publikációk és kutatások száma.

fájdalomkutatás, fájdalomcsillapítás, nők és férfiak közti különbség, elfogultság
Ahogy egyének között, úgy a nemek között is jelentős különbségek vannak a fájdalom érzékelésében, tolerálásában és a fájdalomcsillapítók hatékonyságában is. Fotók: Getty Images

Most pedig ugorjunk mi is egy nagyot az időben, és tekintsük meg, hogy áll ma ez a szakterület. Bár eltelt közel 30 év, a fájdalomkutatás egyik legismertebb és elismertebb kutatója, a kanadai McGill Egyetem Pszichológiai és Anesztézia Tanszékének professzora, Jeffrey Mogil szerint még mindig jelentős a szexuális elfogultság a fájdalomkutatásban. Erről szóló tanulmánya május 21-én jelent meg a Nature Reviews Neuroscience című tudományos lapban, melyet a Science Daily szemlézett.

A krónikus fájdalomtól szenvedő betegek többsége nő

A kutató szerint legyen a vizsgált alany akár ember, akár rágcsáló, mind több bizonyíték van arra, hogy a férfiak és a nők másképp kezelik a fájdalmat. Fontos különbségeket tártak már fel genetikai, molekuláris, sejt és élettani szinten is a fájdalom hatására bekövetkező mögöttes mechanizmusokban. Ennek ellenére Mogil szerint a legtöbb fájdalomkutatás túlnyomórészt továbbra is hím rágcsálók vizsgálatán alapszik, folytatva a korábbi hímekkel végzett kísérletekből származó hipotézisek tesztelését. És ezzel bizony a fájdalomkutatás lényeges vakfoltjára tapintott rá a McGill Egyetem professzora, mely különösen fontos lehet az új fájdalomcsillapítók fejlesztési munkái során. Főleg annak tükrében, hogy jól dokumentáltan bizonyítható, a legtöbb krónikus fájdalomban szenvedő beteg nő.

Ez csak a férfi fájdalom biológiája

"A fájdalom irodalma oly mértékben elfogult, hogy a hím rágcsálók túlhasználása miatt mind inkább megismerjük a férfiak fájdalmának biológiáját. És ebből tévesen következtetünk arra, hogy ez a fájdalom biológiája. Holott ez csak a fájdalom biológiája a férfiaknál" - hangsúlyozta Jeffrey Mogil, aki egyben az E.P. Taylor társaság fájdalomtudományi elnöke és a kanadai, szakterületükön vezető kutatókat tömörítő Canada Research Chair tagja a fájdalomgenetikai szekció elnökeként.

Van, akinek jobban fáj A fájdalom elviselésével kapcsolatban rengeteg elmélet kering, de vajon mennyi igazság van bennük? Tényleg jobban tűrik a fájdalmat a nők? Mi a helyzet a vörös hajúakkal? Korábbi cikkünkben utánajártunk, mi az igazság.

A kanadai kutatásokat finanszírozó ügynökségek 2006-ban kezdték felismerni a nemet, mint biológiai változót, és arra kérték a fájdalomkutatókat, nőstény rágcsálókat is vonjanak be kísérleteikbe. Hasonló szemléletváltás az Egyesült Államokban mindössze 2016-ban következett be. Mogil a most közölt tanulmányában több mint ezer tudományos cikket vizsgált meg 2015 januárja és 2019 decembere között, melyek mindegyike a szakterület vezető tudományos lapjában, a Painben jelent meg. Úgy találta, hogy míg 2015-ben a publikációk 80 százaléka mutatott be olyan kísérleteket, melyeknek alanyai kizárólag hím rágcsálók voltak, addig 2019-re ez az arány 50 százalékra csökkent. A javuló tendencia ugyan bizakodásra adhatna okot, ám kanadai professzor nem elégedett meg a felszín kapargatásával, és tovább vizsgálva a fájdalom irodalmát nagyon egyértelmű bizonyítékokat talált vizsgálatokban a nemek közti különbségekre, és főképp a tartós, férfiaknak kedvező elfogultságra.

Már a tervezéskor elrontják

Tanulmányából kiderült, már a kísérletek tervezésénél elcsúszik a nemek közötti egyenlőség, még akkor is, ha valóban mindkét nemet tesztelik, és az eredmények kitérnek a nemek közötti különbségekre is. Mint írja, ha egy kutatási hipotézis a vizsgált hímek 72,4 százalékánál igazolódik, míg a nőstényeknél csak 27,6 százaléknál, akkor mi más lehet a magyarázat, mint az elfogultság? Ha ugyanis a hipotézis nemcsak korábbi hím egyedeken alapuló vizsgálatokból indult volna ki, akkor az eredményben a nemek között nem lenne szabad szignifikáns különbségnek kiütköznie, így viszont nem csoda, hogy csak a hímeknél működött a kísérlet.

Mogil szerint a kutatók még mindig messze járnak attól, hogy olyan fájdalomcsillapítókat fejlesszenek melyek a nőknél is olyan hatékonyak, mint a férfiaknál. "E kutatás azt sugallja, hogy azok közül a gyógyszerek közül, melyek fejlesztése már folyamatban van, hiába szánják őket mindenkinek, nagyrészt a férfiaknak fognak jól működni. Míg a krónikus fájdalomban szenvedő betegek döntő többsége nő, és pont emiatt nő is marad" - vonta le a konklúziót tanulmányában a McGill Egyetem fájdalomkutatója.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció