A fejfájás az egyik leggyakoribb egészségügyi panasz. Alkalmanként szinte mindenki kénytelen szembenézni vele, sőt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint átlagosan ötből két embernél rendszeresen visszatérő kellemetlenségként jelenik meg, akár az életminőséget is számottevően rontva. Többféle típusa ismert. Ezek egy része úgynevezett elsődleges, avagy primer fejfájás, amikor is a panasz hátterében nem áll semmilyen betegség vagy más kiváltó tényező, hanem önmagában alakul ki. A másik nagy kategóriát pedig a másodlagos vagy szekunder fejfájások képezik, amelyek egyéb problémák tüneteként lépnek fel. Bármennyire is meglepőnek hangzik, de a szekunder fejfájás a legtöbb esetben a fájdalomcsillapító gyógyszerek túlhasználatának következménye. Vajon hogyan lehetséges ez egyaránt?
Fájdalomcsillapító is okozhat fájdalmat, ha rosszul használják
„Fájdalomcsillapító-túlhasználatról akkor beszélünk, ha egy beteg három hónapon keresztül legalább havonta 15 alkalommal vesz be hagyományos, jellemzően recept nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszert fejfájásra. Fontos, hogy itt nem a bevett szemek száma a meghatározó, hanem az, hogy a hónap során hány napon alkalmaz gyógyszert a fájdalomra. Ha egy nap csak egy fél tablettát vesz be, az éppúgy számít, mintha hármat vett volna be” – magyarázza dr. Albertné dr. Gecse Kinga szakgyógyszerész, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének tanársegédje. Hozzátette, kombinált fájdalomcsillapító szerek és migrénellenes készítmények esetén már a havi 10 napot hosszabb távon meghaladó alkalmazás is túlhasználatnak minősül. Magyarán ezek azok a kritériumok, amelyek teljesülése esetén felállítható a diagnózis, miszerint a krónikus fejfájást éppen a fájdalom enyhítése céljából szedett gyógyszerek okozzák.
„Nyilván önmagában attól még nem kell megijedni, ha a betegnek egy héten többször is szüksége van fájdalomcsillapítóra, amennyiben a fejfájása ezután elmúlik, és a gyógyszerszedés nem válik állandó rutinná. Nem az tehát a legfőbb üzenet, hogy egyáltalán nem szabad gyógyszert szedni fájdalomra. Inkább úgy érdemes ebben a kérdésben gondolkodni, hogy mindig a megfelelő gyógyszert alkalmazzuk a megfelelő időben és dózisban” – hangsúlyozta a szakember.
Kifejtette, dacára annak, hogy milyen elterjedt és sokakat érintő jelenségről van szó, a téma hazai társadalmi ismeretsége meglehetősen alacsony. Olyannyira, hogy egy saját korábbi felmérése arra az eredményre jutott: még a gyógyszerészek körében sem mindenki találkozott a fájdalomcsillapító-túlhasználat fogalmával. Munkatársa, dr. Kovács-Vincze Rebeka pedig személyes gyógyszertári és online adatfelvétel segítségével a lakosság ismereteit vizsgálta, és mint kiderült, e gyógyszerhasználati kockázat alig-alig van jelen a köztudatban. Ezen felismerés motiválta végül annak az edukációs kampánynak az életre hívását, amelynek keretében a két gyógyszerész dr. Juhász Gabriella neurológus és Hammer Angéla pszichológus segítségével igyekszik felhívni a lakosság figyelmét a fájdalomcsillapítók túlhasználatának veszélyére, illetve a gyógyszerek helyes alkalmazására. Projektjük idén tavasszal elnyerte a Richer Anna Díjat, amelynek támogatásából iskolai előadás-sorozatot indítottak, valamint a közösségi médiában is aktívan kommunikálnak, a többi között együttműködve a Merengő Podcasttel.
Nemcsak a gyógyszertúlhasználat, de a fejfájás is megelőzhető
A jelenség hátteréről szólva Gecse Kinga elmondta: a fájdalomcsillapító-túlhasználat okozta szekunder fejfájás alapja mindig egy elsődleges fejfájás, legyen szó akár migrénről, tenziós vagy éppen cluster fejfájásról. A beteg eleinte erre kezd el gyógyszert szedni. Előfordulhat azonban, hogy a szervezete idővel úgymond hozzászokik az adott hatóanyaghoz, vagy eleve nem a megfelelő készítményt szedi a panaszára. Ahogy aztán lecsökken a gyógyszer szintje a szervezetben – jellemzően reggelre –, a fejfájás ismét felerősödik, így a beteg újabb tablettát vesz be. Mindez lassanként ördögi körré fajulhat, már-már rutinszerűen ismétlődő gyógyszerszedéssel és krónikussá váló fejfájással. Érdemes megemlíteni, hogy egyéb, például mozgásszervi fájdalmak kezelése során nem figyelhető meg hasonló probléma, a kockázat kifejezetten fejfájás esetén áll csak fenn.
Fontos kiemelni, hogy vannak intő jelek, amelyek időben figyelmeztethetnek arra, hogy a fejfájással érdemes orvoshoz fordulni, mert egyetlen fájdalomcsillapító nem fogja azt megszüntetni. „Elsősorban akkor szükséges segítséget kérni, ha valamilyen változást észlelünk. Például akkor, ha korábban csak alig-alig fájt valakinek a feje, újabban viszont olyan elviselhetetlen fájdalom gyötri, amilyennel még sosem találkozott korábban. Vagy ha hirtelen nagyon gyakori problémává válik a fejfájás. Mindenképpen orvoshoz kell tehát fordulni a fejfájás erősségében vagy gyakoriságában fellépő változás esetén, akárcsak akkor, ha egyéb szisztémás tünetek is társulnak mellé, így akár fogyás vagy láz” – tanácsolta a gyógyszerész szakértő.
Kitért továbbá arra is, hogy nincs két egyforma fejfájás. Ha valakit gyakran kínoz ilyesfajta fájdalom, annak érdemes törekednie arra, hogy jobban megismerje szervezete reakcióit. Ebben óriási segítség, ha egy naplóban vezetjük panaszainkat. Praktikusan ez azt jelenti, hogy lejegyezzük, mely napokon és mely napszakban tapasztaltunk fejfájást, milyen hatások értek előzetesen minket, ittunk-e például elég folyadékot, pihentünk-e eleget előző éjszaka, mennyire volt stresszes a napunk. „Gyakran nincs is szükség fájdalomcsillapítóra, mert a megfelelő folyadékbevitel, némi friss levegő, mozgás vagy egy masszázs is képes lehet megoldani a problémát. Ha egy picit jobban megismerjük saját fejfájásunkat, akkor annak kezelése, megelőzése is jóval egyszerűbbé válik” – mondja Gecse Kinga.
Ugyancsak jegyezzük fel, hogy milyen gyógyszert vettünk be a fájdalomra, és az milyen mértékben enyhítette azt. Mindezen információk birtokában gyógyszerészünk segíthet megtalálni a panaszainknak megfelelő fájdalomcsillapító gyógyszert. Ezenkívül a napló háziorvosunk számára is hasznos támpont lehet annak megítélésében, hogy szükséges-e további vizsgálatokat kezdeményezni a fejfájás hátterében meghúzódó kiváltó okok feltárása érdekében. Amennyiben igen, számos fejfájáscentrum működik az országban, ahol neurológus specialistákhoz fordulhatnak a betegek.
Borítókép: Getty Images