Az őszi, téli hónapokban a szükségesnél jóval kevesebb D-vitaminhoz jut a szervezet. A magyar lakosság fele D-vitamin-hiányos. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon egymillió embernek van csontritkulása, közülük 900 ezer a nő. Már ez önmagában is súlyos jelenség, de az utóbbi időben bevezetett egészségügyi változtatások tovább rontják a helyzetet - hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen a Szonda Ipsos és a Magyar Nők Szövetsége által készített felmérés eredményeit hozták nyilvánosságra.
Ez a vizsgálat azt elemezte, hogy azok a nők, akiknél már diagnosztizálták a csontritkulást, mennyire veszik komolyan a kezelést. Kiderült, 38 százalékuk egyáltalán nem szedi a számára felírt gyógyszert, 59 százalékuk két éven belül, 3 százalékuk egy éven belül szegte meg az orvosa utasításait. A terápiát megszakítók mintegy 20 százaléka a mellékhatásokra hivatkozott, de 11 százalékuk szerint túl drága a gyógyszer. A válaszadók 26 százaléka azt hiszi, ha abbahagyja a terápiát, akkor sem történik semmi. Pedig nagyon sok minden történik a szervezetben.
Dr. Horváth Csaba, a Magyar Oszteoporózis Társaság elnöke szerint igen aggasztó a helyzet. Az egymillió beteg közül néhány éve még 150-160 ezret kezeltek, ám a számuk mára csak 80-90 ezerre csökkent. Évente Magyarországon mintegy százezren szenvednek csonttörést, gyakran egészen jelentéktelen kis sérülés, baleset hatására. Ebből 14-15 ezer a csípőtáji törés. Az ilyen sérülést szenvedett betegek 20-25 százaléka egy éven belül meghal, mintegy háromezer sérültet meg kell operálni, és csak háromezerre tehető azoknak a száma, akik felgyógyulnak. 8-9 ezren maradnak egész hátralévő életükben olyan sérültek, akik más segítségére szorulnak.
További 30 ezerre tehető azoknak a száma, akik csigolyatörést szenvednek. Egy ilyen baleset nemcsak erős fájdalmakkal jár, hanem az életminőség drámai zuhanásával is.
Míg külföldön az utóbbi években nem állt meg a törések számának növekedése, Magyarországon sikerült gátat vetni a folyamatnak az oszteoporózis- centrumok működésével, amelyek segítettek idejében felismerni és kezelni a bajt.
A reformintézkedések hevében azonban új helyzet alakult ki. Az elmúlt fél évben megszüntették a végtagcsonti csontritkulásmérések tb-finanszírozását. Ezzel gyakorlatilag leállították egy mintegy félmilliárd forint értékű műszerpark működését. Finanszírozzák továbbra is a törzsi mérést, de annak két lehetősége, a gerinc vagy a csípő mérése közül csak az egyikét. Az orvosnak kell eldöntenie, melyiket alkalmazza, de erre nincs egyértelmű szabály, betegenként vagy az egyik, vagy a másik megoldás a célravezető. A csontritkulás kialakulása után a csont belső szerkezetét már nem tudják visszaállítani a gyógyszerekkel sem, de a korai szakaszban a kezeléssel még megállítható a szerkezeti károsodás. A megfelelő gyógyszerek ebben sokat segítenek, de általában 5-7 évig kell szedni őket - mondta Horváth Csaba. Vannak, akiknek 10-12 évig is szükségük van ezekre a készítményekre, ám a korábbi 90 százalékos támogatást 70 százalékosra csökkentették.
