Csak egy vérvizsgálat kell
Ha már évek óta nem végeztek önnél laborvizsgálatot, akkor legközelebb, ha a háziorvosánál jár, kérjen beutalót vér- és vizeletvizsgálatra. Ha családjában van már vesebeteg, akkor évente ismételtesse meg - ezt ajánlják a szakemberek, és ezt tanácsolja Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratóriumi elnöke is.
A vese bab alakú, páros, ökölnagyságú szerv, szerepe, hogy kiürítse a szervezetben feleslegessé vált vizet és a benne oldható anyagokat, különböző sókat és anyagcsere-termékeket.
Nagyrutin során azt ellenőrzik, hogy a vizeletben van-e albumin, illetve kreatinin. Ha van, akkor az a vese és az érrendszer megindult károsodására utal. Ha idejében kiderül a baj, akkor diétával jól karbantartható a betegség, és nem lesz szükség egyéb beavatkozásokra.
Ha azonban későn derül ki a vesekárosodás, akkor dialízisre lehet szükség. Végleges megoldást pedig csak a veseátültetés hozhat. Magyarországon körülbelül félmillió embernek van problémája a veséjével, de csak töredékük fordul időben orvoshoz.
Vesekárosodás - tünetek nélkül
A vesebetegség 10-20 év alatt alakul ki, és ezalatt semmilyen figyelmeztető jelet nem tapasztal a beteg. Amikor panaszaival orvoshoz fordul, akkor már nagyon rossz a vesék állapota - emelte ki dr. Kiss István, a nefrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő orvosa.
Akinek régóta magas a vérnyomása vagy cukorbeteg, esetleg elhízott, illetve dohányzik, annál a vesebetegség szinte elkerülhetetlen. Minél több a rizikófaktor, annál biztosabb, hogy hamarosan károsodnak a vesék.
Veséink mindennap 200 liter vért szűrnek át és tisztítanak meg, ha tönkremennek, akkor a szervezet nem képes méregteleníteni, és a beteg meghal.
Tapasztalatok szerint a krónikus veseelégtelenségben szenvedők 90 százaléka felismeretlen marad, tehát túl későn kerül orvoshoz, esetleg más betegségek kivizsgálásakor derül fény arra, hogy a vesék gyakorlatilag a leállás határán vannak.
A veseprobléma - az úgynevezett beszűkült vesefunkció - megsokszorozza más betegségek kockázatát: több mint tízszeresére növeli az idő előtt bekövetkező szív- és érrendszeri eredetű halálozást. Ezért a legtöbb felismeretlen beteg szív- és érrendszeri betegség miatt hal meg, még mielőtt eljutna a végstádiumú veseelégtelenség állapotába. Pedig ha a veseelégtelenséget időben felfedezték volna, elkerülhető lett volna az infarktus vagy a szélütés.
Ahogy a vesebetegség súlyosbodik, úgy jelentkezik egyre több tünet: fáradtság, zavarodottság, gyengeség, légszomj és a test általános megdagadása, habzó, véres, esetleg teaszínű vagy zavaros vizelet, illetve a vizelés gyakoriságának a megváltozása. A becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége.
Csak kevesen kapnak új vesét
Jelenleg is körülbelül ezer ember van a vesetranszplantációs várólistán. Régóta ennyien várnak átültetésre, de évente csak körülbelül 300 vesetranszplantáció történik.
A veseátültetésre alkalmas szerveknek csak kis részét jelentik a kórházak, így rengeteg olyan szerv vész kárba, amely betegek százainak életét menthetné meg.
Dr. Kiss István nefrológus szakorvos elmondta, hogy van olyan betege, aki majdnem 20 évet várt átültetésre. Sokan vannak, akik nem érik meg, hogy sorra kerüljenek a transzplantációs várólistán.
Dr. Kiss István tapasztalatai szerint bőven lenne átültetésre alkalmas szerv, ugyanis a fiatal, általában baleset során életüket vesztett személyek veséi jó állapotban vannak. A törvények szerint ma mindenki donorrá válhat halála után, ha ez ellen életében nem tiltakozott, a hozzátartozók mégis nagyon gyakran megtiltják a szervek kivételét. És bár erre törvény szerint nincs joguk, az orvosok minden esetben tiszteletben tartják a döntést.
Egy donor két vesebeteg életét is megmentheti, ezt nem szabad elfelejteni - mondta az orvos.
Sajnos a transzplantáció sem jelent tökéletes megoldást, előfordul, hogy ha valaki egyszer már kapott vesét, akkor az később újra tönkremegy, és újra dialízisre vagy ismét transzplantációra szorul. Így járt Kővári István, a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökhelyettese is, aki 1980 óta vesebeteg, és már a harmadik transzplantáción van túl. De már ez a veséje is kezd tönkremenni.
Dializálás egyenlő munkanélküliség?
Aki a vesebetegsége miatt dialízisre szorul, annak teljesen megváltozik az élete. A művese kezelés lényege az, hogy a veseműködést mesterségesen pótolják, egy speciális berendezés meg a vért megtisztítja a mérgező anyagcsere-termékektől. Ez a műszer biztosítja a megfelelő ionháztartást, illetve megszabadítja a szervezetet a felesleges, felgyülemlett víztől.
A kezelés fegyelmezettséget és rendszerességet igényel a betegtől.
Hetente háromszor fél napot vesz el az idejükből a dialízis - ezt pedig nagyon kevés munkaadó tolerálja. A Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége már évek óta küzd azért, hogy teremtsenek olyan speciális munkahelyeket, ahol a művese kezeléssel élők is tudnak dolgozni. Jelenleg ugyanis a betegek túlnyomó többsége elveszíti a munkahelyét, és képtelen hozzájárulni a családi költségvetéshez, miközben képesek lennének alkotó, teremtő munkát végezni. Ez az államnak is jobb lenne - tette hozzá Kővári István.
Mi az olcsóbb?
Hazai adat nincs, de az ismert, hogy Nagy-Britanniában a művesekezelés a teljes egészségügyi ráfordítás 2 százalékát viszi el, és ez az arány öt éven belül meg fog duplázódni. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy ehhez képest a megelőzés és felvilágosítás költségei elenyészőek.
Nyílt levélben kérte a Vese Világnapja alkalmából több szakmai társaság, hogy mind a háziorvosok, mind a szakorvosok hívják fel a pácienseik figyelmét a szűrés fontosságára és a megelőzésre. A lakosságot pedig egészségtudatos magatartásra, a kockázati tényezők csökkentésére biztatják.
Mivel a veséink babszem alakúak, ezért a Vese Világnapján egy figyelemfelkeltő akciót is tartottak az érintettek: több ezer óriás babszemet fűztek fel, és a babláncot kiakasztották a Lánchídra. A babszemek azt jelképezték, hogy egyrészt több százezer ember veséje megy tönkre Magyarországon, másrészt több száz vese vész kárba azzal, hogy nem ültetik át őket a rászorulókba. A körülbelül 50 méteres babláncot olyan betegek fűzték és helyezték el a Lánchídon, akik maguk is dialízisre szorulnak, esetleg átestek vese-transzplantáción.
A vese működését bemutató 3 dimenziós animációt és a Vese Világnapi akció képeit nézze még a Médiatárunkban a cikkben lévő képekre kattintva!
