A Föld éltető kincsei
A föld különböző mélységeiből származó, ásványi anyagokban, nyomelemekben igen gazdag víz az ásványvíz, amelynek számtalan fajtája ismert. Többségük gázokat (pl. kén, szénsav) is tartalmaz. A használatuk évszázadokra nyúlik vissza. Az ásvány és gyógyvizek eltérő fizikai és kémiai tulajdonságaik révén különböznek az ivóvíztől. A szervezetre gyakorolt hatásuk eltérő, annak az ásványnak a hatása érvényesül, amelyet az ásványvíz legnagyobb mértékben tartalmaz. Az ásvány- és gyógyvizek bejárják az egész szervezetet, és magukkal viszik az oldott sókat. Ismeretes az ásványvizek méregkiürítő hatása, amely az anyagcsere során keletkezett melléktermékek kiürülését jelenti.
A gyógyvizek közül megkülönböztetünk szulfátos, glaubersós, kénes vizeket. A szulfátos és a glaubersós vizek hatására fokozódik a víz visszatartása és felhígul a béltartalom, azaz a székrekedés ellen hatásos. A glaubersós vizek epehólyag-összehúzó hatással is rendelkeznek, ezáltal az epekőképződés veszélye csökken.
A kénes vizek gyorsítják a belek mozgását, amely szintén a székrekedés kezelésében ajánlott. Másrészt a kénes víz hatására a hörgőkben fokozódik a váladék-kiválasztás, amely miatt nyákoldóként, köptetőként használatos. A fogyasztás során kén rakódik le az ízületi porcokban, amely a mozgásszervi betegségekben bizonyul kedvezőnek.
Üdítő gyümölcsök
Összefoglaló neve a gyümölcsből készült, frissítő hatású folyadékoknak.
Megkülönböztetjük a cukrot nem tartalmazó natúr, rostos leveket és a cukrot tartalmazó szénsavas, vagy szénsavmentes italokat. Fogyasztásuk nagymértékben növekszik az utolsó években az egész világon. Rengeteg fajtájukkal találkozhatunk, vannak, amelyekben csak fajta gyümölcs dominál, napjainkban viszont többféle gyümölcs keverékéből is előállítják.
Az egészséges táplálkozásba nem ajánlott a cukrot tartalmazó üdítők fogyasztás a magas cukortartalom miatt. Mára viszont találhatunk mesterséges édesítőszerrel készült üdítőket, amely energiát nem tartalmaz. A gyümölcslevek különböző százalékos arányban tartalmazzák a gyümölcsöt, napjainkban egyre terjed a 100%-os változat, amelyet sűrítményből állítanak elő. Az egészséges táplálkozás szempontjából a legmagasabb tápértékkel a natúr gyümölcsből facsart italok bírnak. Természetesen különböző mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, a bennük levő gyümölcs fajtájától és a gyümölcshányadtól függően. Leggyakrabban C-vitaminnak találkozhatunk, de A-vitamin, folsav és kálium is megtalálható a gyümölcslevekben.
Egy pohár gyümölcslé összetevői (%)
Nyolcszáz vegyület egy csészében
A kávét Abesszíniában fedezték fel nomád törzsek, még a X. század előtt. A kávécserje piros gyümölcsét összezúzták, állati zsiradékkal összekeverték, és élénkítő hatása miatt fogyasztották. A szerzetesek korában vált ismertté az a szokás, hogy a gyümölcsöt megpörkölték, és mint italt fogyasztották. Innen ered a mai kávézási szokás.
A kávécserje örökzöld bokor, amely a Bak- és Ráktérítőhöz közel eső országokban található. Nagyon híres termőterülete Brazília, Kolumbia és Guatemala. A kávécserjének több mint 60 fajtája létezik. A kávé íze és aromája függ a származási helytől. A kávéban kb. 800 kémiai vegyületet találunk. Fehérjéket, olajokat, cukrokat.
A kávé legismertebb összetevője a koffein. A koffein fokozza a teljesítményt, nem véletlen, hogy fogyasztása az élsportban bizonyos mennyiség felett már doppingnak minősül. Hatásait direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) csoportra lehet osztani. Direkt módon a sejtek (ideg- és izomsejtek) membránján fejti ki hatását, valamint számos enzim működését gátolja és ingerület átvivő anyag visszavételét fokozza. Mindezek a mechanizmusok tehetők felelőssé a fokozott éberségi szint létrejöttéért, a vércukorszint akut emelkedéséért, az izom-összehúzódás erejének fokozódásáért, a zsírbontás és szabadzsírsav mobilizáció gyorsulásáért - indirekt hatásokért.
Köztudottan a kávé tartalmazza a legtöbb koffeint, amelynek egy adagjában 50-120 mg található. Egyeseknél már egy csésze kávé elfogyasztása is kellemetlen panaszokat eredményezhet: erős szívdobogást, feszült idegállapotot, remegést, fokozott vizelést. Ezért érdemes a koffeinnel körültekintően bánni. Akik rendszeresen fogyasztanak koffein tartalmú italt, azoknak érdemes a versenynap előtt egy héttel mellőzni a koffeinfogyasztást, majd a verseny előtt egy nappal ismét fogyasztani.
Az ókori Kína találmánya
Az emberiség talán legrégibb itala, több mint 5000 éve ismeretes. A kínai birodalomból terjedt el, később az 1700-as években már Angliában is az egyik legkedveltebb italnak tartották, amit a teaházak számának rohamos emelkedése mutat világszerte. Az 1800-as években kezdett divatba jönni az ún. 5 órai tea. Állítólag Anna hercegnő kezdeményezte ezt a szokást, hogy az ebéd és a vacsora közötti éhségérzetet csillapítsa. A filteres formáját csaknem 100 éve használjuk már, egy amerikai kereskedő itta így a teáját. Manapság a világ teatermelésének mintegy 30%-a Indiából származik, ahol a Himalája vidéke biztosítja a legkedvezőbb körülményeket.
A tea serkentőszereket tartalmaz, amelyek éberséget biztosítanak. A csersav testesebbé teszi az italt, viszont sajnálatos módon a vas felszívódását akadályozhatja, valamint a fogakat elszínezheti. A teában ezeken kívül B1-, B2-vitamint, káliumot, fluort és mangánt is találunk.
A zöld tea manapság nagyon divatba jött, ami a daganatos betegségek megelőzésében játszott pozitív szerepének is betudható, mivel polifenolokban nagyon gazdag. A különböző gyógyteák korát éljük, amelyek nyugtató hatásúak, az emésztésre, meghűlés ellen kitűnően alkalmazhatók.
