A betegszállítás célja
A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban az esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható, így különösen, ha a beteg
- csak speciális testhelyzetben szállítható;
- betegsége miatt szállítása közben felügyeletet igényel;
- mozgásában korlátozott, járóképtelen, vagy egészségi állapota kizárja a szokványos közlekedési eszközök használatát;
- fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe;
- ellátásának eredményességét a szokványos közlekedési eszközök igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné.
A betegszállítás az előzőekben felsorolt eseteken túl a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, amennyiben a beteg a felsorolt esetek a) b) c) pontjai szerinti okok miatt a gyógyintézetet nem tudja elhagyni, vagy tömegközlekedési eszköz az adott időben nem áll a beteg rendelkezésére.
A betegszállításra jogosultak köre
Biztosított személynek kell tekinteni például a munkavállalókat, a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket; valamint egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat például a táppénzben, a terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülő személyeket.
A biztosított - beutalás szerinti intézményben végzendő - orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,
- amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,
- a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés céljából történik.
A biztosított térítésmentesen jogosult betegszállításra, amennyiben a szállítás
- művesekezelés, vagy
- sugárterápiás kezelés, vagy
- kemoterápiás kezelés
céljából történik, és a kezelések időpontja, rendszeressége, illetve hosszadalmassága miatt a beteg az ellátáshoz más módon nem férne hozzá, vagy az ellátás utóhatása következtében más közlekedési eszköz igénybevétele a beteg számára aránytalan megterhelést jelentene.
A betegszállítás módjai
A betegszállítás a sürgősség igénye szerint lehet
- 3 órán belüli,
- 6 órán belüli,
- 24 órán belüli,
- meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban történő ismétlődő szállítás.
A betegszállítás a kíséret igénye szerint lehet
- mentőápolói megfigyelést igénylő,
- betegkísérő közreműködését igénylő,
- kíséretet nem igénylő szállítás.
A betegszállítás az alkalmazott betegszállító jármű szerint lehet
- mentőkocsival,
- fekvőbeteg-szállító kocsival,
- ülőbeteg-szállító kocsival végrehajtott szállítás.
A betegszállítás a végrehajtás módja szerint lehet
- egyedi,
- más betegekkel együttes szállítás.
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegszállítást csak az egészségbiztosítási jogszabályok alapján beutalásra jogosult orvos rendelése alapján lehet teljesíteni. A rendeléskor az orvos határozza meg, hogy a betegszállítási tevékenységet végző szervezet milyen módon végezze a szállítást. A térítés ellenében igénybe vehető betegszállítás
A beutaló orvos mellett bárki jogosult lehet - térítési díj ellenében - betegszállítást rendelni, amennyiben arra nem az egészségbiztosítási ellátás keretében kerül sor. A betegszállítást végző szervezet a megrendelőt a rendelés felvétele során tájékoztatja a betegszállítás várható költségeiről. A betegszállítást végző szervezet a térítés ellenében igénybe vett szállítást az egészségbiztosítási jogviszony keretében végzett szállításon felüli kapacitása terhére teljesíti.
Forrás: 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről
1997. évi LXXX. Törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
50/1997. (XII. 17.) NM rendelet a betegszállításra jogosító kúraszerű kezelésekről
