Balesetek és sérülések

Testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.

Rotátorköpeny-szakadás tünetei és kezelése

Mi a rotátorköpeny-szakadás?

A rotátorköpeny a vállat veszi körbe, annak stabilizáló, mozgató izomrendszere. Ha arthroszkóppal nézik, akkor egy egységnek látszik, de valójában négy izmot takar. Az egyes részek más gyakorisággal szakadnak, a sérülés nem mindegyikre jellemző. Nőknél inkább elhasználódás jellegű rotátorköpeny-szakadás alakul, míg a férfiaknák gyakoribb a traumás jellegű. Ezt a két típust hosszabb távon is el kell különíteni egymástól, mert más a dinamikájuk, más a kezelési módjuk is. A rotátorköpeny-szakadás témakörét dr. Gulyás Károly ortopéd-traumatológus, vállsebész segítségével tekintettük át.

Tünetek

A rotátorköpeny-szakadás előfordulása és okai

A rotátorköpeny általában 40 éves kor fölött kezd el szakadozni, a vele kapcsolatos problémák jellemzően az 50-es, 60-as korosztályt érintik. A szakadást valamilyen traumának meg kell előznie, de nem szükséges, hogy az komolyabb esés legyen.
A rotátorköpeny-szakadás fájdalommal, mozgásbeszűküléssel jár. Fotó: Getty Images
A rotátorköpeny-szakadás fájdalommal, mozgásbeszűküléssel jár. Fotó: Getty Images
A rotátorköpeny-szakadás mindkét nemet érintheti, de jellemzően nem ugyanaz a típusa. A nőkre az elhasználódás-jellegű rotátorköpeny-szakadás a jellemző, ami inkább az idősebb életkorban jelentkezik. Hátterében valószínűleg az áll, hogy a nők válla kicsit lazább, ezért a rotátorköpeny a kar emelésekor könnyebben nekiütközik a fölötte lévő tetőhöz (az akromion nevű csonthoz). Az ütközés miatt gyulladás képződik, amely fokozatosan rongálja a köpenyt, így az egy idő után elszakad.
Férfiaknál gyakoribb a traumás jellegű szakadás, ami például vállra esés, extrém sport, fizikai munka vagy rossz mozdulat miatt jön létre. A sportok közül a tenisz rizikósabb a többi sportágnál, de magasabb a kockázat a dobósportoknál, például a kézilabdánál is. Hordoznak kockázatot a súlyzós edzések és a fekvenyomás is, különösen akkor, ha az érintettek szteroidot is szednek. Az úszóknál a rotátorköpeny inkább csak becsípődik, ők a szakadásig általában nem jutnak el.

A rotátorköpeny-szakadás tünetei

Az elhasználódás jellegű rotátorköpeny-szakadás fájdalommal, nehezen mozgatható vállal jár. A fájdalom főleg éjszaka jelentkezik, miatta a betegek jellemzően nem tudnak aludni (egyből felébrednek, amint a vállukra fekszenek, mert az elkezd fájni). Ennél a típusú szakadásnál funkciókiesés kevésbé történik, lévén maga a rotátorköpeny egy 5-6 centiméter széles köpeny, az 1-1,5 centi széles szakadás pedig lassan, 5-10 év alatt jön létre milliméterenként. Ez idő alatt a beteg a sérülést folyamatosan kompenzálja, szervezete hozzászokik a szakadásához. Emiatt van az, hogy a páciensek a karjukat fel tudják emelni. Ez egyben nehezíti a betegség felismerését is, ha ugyanis a páciens csak a háziorvostól kér segítséget, vagy reumatológushoz fordul, akkor ott a vállmozgást jellemzően levetkőztetés nélkül nézik, így csak azt látják, hogy a váll felemelhető, azt viszont nem, hogy ez csak azért lehetséges, mert a beteg a lapockánál és egyéb területeken kompenzál. Emiatt van az, hogy pólóban nem ismerhető fel a rotátorköpeny-szakadás.
A trauma jellegű a rotátorköpeny-szakadást először fájdalomként élik meg a betegek, második jelként pedig gyengeséget tapasztalnak. Ilyenkor a váll még mozog, mert a páciens kompenzálni tudja a sérülést más területeken keresztül. Ha a traumás szakadást nem műtik meg, rossz mozdulatok miatt pedig tovább nő a mérete, akkor még nagyobb fájdalmak jelentkeznek, az izmok képtelenek lesznek a mozgásra is. Ilyenkor a kart már fel sem tudja emelni a beteg, lévén az izmok kiesését ilyenkor már nem lehet kompenzálni más izmok, ízületek használatával.

A rotátorköpeny-szakadás diagnózisa

A rotátorköpeny-szakadás diagnózisának első lépése a fizikális vizsgálat, amely felsőruházat nélkül történik, majd ultrahangos vizsgálat következik, készül röntgen is. Szükség lehet MR-re is, főleg olyan esetekben, amikor az ultrahang és a röntgen alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy a beteget kell-e, lehet-e operálni. Ezzel a vizsgálattal ilyenkor azt lehet kideríteni, hogy az izom mennyire van visszahúzódva, az úgynevezett izomhasban mennyi állomány maradt. Ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy a beteg műthető-e, és ha igen, akkor csak varrni kell-e, vagy kell a rotátorköpenyét pótolni is.

A rotátorköpeny-szakadás kezelése

A rotátorköpeny-szakadást akkor szokták műteni, ha szélessége eléri a nagyjából 1 centimétert. Fontos, hogy ez minden esetben szélességet jelent, nem pedig mélységet – tehát nem azt kell alatta érteni, amikor az egész ín le van szakadva, hanem azt, amikor olyan lyuk képződik a köpenyen, amelyen az ujjat úgymond át lehet dugni.
A műtéti indikáció szempontjából nem csak az 1 centiméteres szélesség számít, hanem a szakadás jellege is. Ha a szakadás elhasználódás jellegű, a beteg pedig idős, akkor nála az egyetlen panasz a fájdalom. Ilyenkor az operáció szükségessége nem egyértelmű, ugyanis a fájdalom gyógytornával, gyulladáscsökkentéssel, injekciókúrával is megszüntethető. Például egy idős beteg, akinek elhasználódásból adódó rotátorköpeny-szakadása van, két vagy három injekcióval több évre fájdalommentessé tehető. Ha ez kevés, akkor a fizikoterápia, az ultrahangkezelés vagy a lézerkezelés jelenthet megoldást. Ha ez sem elegendő, akkor a műtét jön szóba, de csak a várható előnyök és felmerülő rizikók tisztázása után. Az idős emberek elhasználódás jellegű rotátorköpeny-szakadásánál az operáció azért számít végső megoldásnak, mert ez esetben a páciensek jellemzően nem szoktak olyan tevékenységet végezni, amelynél a szakadás a mozgásban is gondot okozna. Szempont az is, hogy az elhasználódás jellegű szakadásnál már az ín állománya sem annyira jó, így nehezebb varrni.
A traumás szakadás (történjen az esés vagy sportbaleset következményeképp) már egyértelműen műtéti indikáció. Ennek oka, hogy ha az izomállomány a szakadás miatt nem kap ingert, akkor el fog sorvadni, zsírosan fog degenerálódni. Ez esetben az évekkel későbbi műtét nem jelent megoldást, mert akkor már az izom nem képes működni. Emiatt fontos, hogy a traumás szakadást viszonylag hamar operálják. Nem helyes, ha előtte injekciós kezelést alkalmaznak, az ugyanis roncsolja az izom állagát, nehezíti a varrást, rontja a műtét utáni kilátásokat is. Ezért kell figyelni arra, hogy a traumás rotátorköpeny-szakadással ne reumatológushoz, hanem ortopéd szakorvoshoz menjen a beteg.
Traumás szakadásnál a mihamarabbi műtét azért is fontos, mert maga a rotátorköpeny olyan, mint egy nejlonzacskó: ha nincs rajta lyuk, akkor lehet oldalról tépni és cibálni, nem fog elszakadni. Viszont ha van rajta lyuk, és úgy húzzák oldalra, akkor foszlani fog. Tehát míg a betegek egy kisebb rotátorköpeny-szakadást alig éreznek, maximum csak fájdalmat tapasztalnak, addig pár éven belül lehet olyan rossz mozdulatuk, ami továbbszakadást eredményez.
A rotátorköpeny operációja ma már artroszkópos, ami a nyitott műtétnél jobb eredményt ad, kevesebb fájdalmat is okoz. A technika már ott tart, hogy ha a szakadást nem lehet saját szövet felhasználásával megvarrni, de a sebész vállprotézist sem akar használni a beteg fiatalabb életkora miatt, akkor idegen anyagból is lehet artroszkóposan pótolni a rotátorköpenyt.
Idősebb korban, nagyobb szakadásnál – amikor a sérülés már varrhatatlan, és a porc is elkopott – az egyetlen megoldás a vállprotézis. Ezzel lehet a végtagot fájdalommentessé, jól mozgathatóvá tenni.

A rotátorköpeny-szakadás rehabilitációja

A műtét után fontos a gyógytorna, arra mindig figyelniük kell a betegeknek.

A rotátorköpeny-szakadás gyógyulási esélyei

A rotátorköpeny-szakadás mérettől függően gyógyul. Emiatt fontos, hogy a traumás típusnál a műtétre mihamarabb sor kerüljön, ne várják meg, amíg mérete későbbi rossz mozdulatok miatt nagyobbra nő. Ha a kisebb lyuk műtétjét nem tologatják, akkor az érintett 4 hónap után újra sportolhat, míg egy nagyobbnál a gyógyulási idő akár 6-9 hónapos is lehet. Az úgynevezett visszagyógyulási arány is függ a szakadás méretétől: míg egy 1-1,5 centis lyuk 85-90 százalékban visszagyógyul, addig egy 4 centis már csak 50-60 százalékban.

A rotátorköpeny-szakadás megelőzése

A rotátorköpeny-szakadás megelőzését a tartás javítása segíti, tehát figyelni kell arra, hogy ne görnyedjünk, a lapockát a helyén tartsuk. Ez azért előny, mert ilyenkor megnövekszik az a nagyon szűk, 8 milliméteres távolság, amely a rotátorköpeny és a fölötte lévő tető között van, így a felkar emelésekor kisebb az ütközés veszélye. Ezt a veszélyt komolyan kell venni, mert hosszabb távon már az a rotátorköpeny-becsípődés is vezethet szakadáshoz, amely amiatt keletkezik, mert ülőmunkánál az egeret úgy használjuk, hogy közben görnyedten ülünk. A megelőzést összességében a hátizmok fejlesztése, a lapockakörnyéki izmok karban tartása segíti.

A rotátorköpeny-szakadás szövődményei

A rotátorköpeny-szakadás nyomán – ha nem kezelik – porckopás alakulhat ki. Ennek rizikója ilyenkor azért magasabb, mert a rotátorköpeny feladata a felkarcsont középen tartása, sérülésekor viszont a felkarcsont feje csúszkálni fog, amit a porc nem visel jól, idővel elkopik.

Hasznos tudnivalók a rotátorköpeny-szakadásról

Tévhit, hogy a rotátorköpeny-szakadást követően a sportolást abba kell hagyni. Ez nincs így, elég a rehabilitációs időt kivárni, utána vissza lehet térni korábbi sporttevékenységhez, legyen az kézilabda vagy köredzés.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Gulyás Károly ortopéd-traumatológusnak, vállsebésznek.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +3 °C
Minimum: -1 °C

A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.