Szemészeti problémák : Keratoconus
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Keratoconus tünetei és kezelése
Mi a keratoconus?
A keratoconus lassan előrehaladó szembetegség, amely a szaruhártya elvékonyodásával, kúpszerű előreboltusulásával jár. A betegség során a szaruhártya megszokott félgömb alakja szabálytalanná válik. A kórkép a szaruhártya nem gyulladásos eredetű ektáziája (kóros tágulása, kiöblösödése).
Tünetek
A keratoconus előfordulása
Nincsenek pontos adatok a keratoconus gyakoriságáról, a statisztikákban hatalmas a szórás: egyes felmérések szerint a betegség előfordulási aránya körülbelül 1 az 1000-hez, de vannak olyan statisztikák is, amelyek szerint 100 ezer emberből 86 érintett, míg más földrajzi területeken csupán 44. A diagnosztikai eszközök fejlődésével egyre több kevéssé előrehaladott esetet tudnak felfedezni, a többi között ez magyarázhatja a kutatások sokszínű eredményeit. Vannak különbségek az egyes népcsoportok között is. Egy kutatás szerint például az új-zélandi maori törzsnél 15-ször gyakoribb a keratoconus, mint Dániában.
A kórkép a leggyakrabban a tinédzserkoruk végén, húszas éveik elején járó fiatal férfiakat érinti. Nem ismert, hogy a probléma miért gyakoribb a férfiak körében.
A keratoconus okai
A keratoconus idiopátiás kórkép: nem tudni, pontosan mi okozza, egyedül az ismert, hogy a probléma családi halmozódást mutat. Emiatt gondolják azt, hogy kialakulására egyes genetikai tényezők hatással lehetnek. Elmondható az is, hogy a kórkép előfordulásának valószínűségét növelik bizonyos kötőszöveti rendellenességek. Ilyen például a Marfan-szindróma és az Ehlers-Danlos-szindróma. Bár erre szilárd tudományos bizonyíték nem létezik, sok helyen felmerül, hogy a keratoconus kialakulásában szerepet játszik a szem dörzsölése is. Az például ismert, hogy a kórkép gyakran társul Down-szindrómához, amelynek érintettjei sokat dörzsölgetik a szemüket.
A keratoconus tünetei
A keratoconus azért igazán veszélyes, mert kezdetben enyhe, lassan fokozódó látásromlással jár, ami végbemehet fél év alatt, de tarthat másfél-két évig is. A folyamatból a beteg annyit él meg, hogy a szemüvege vagy a kontaktlencséje (amennyiben korábban szüksége volt ilyen eszközre) nem megfelelő, a látása fokozatosan romlani kezd.
Mivel a folyamat lassú, a betegek többsége először optikába megy, hogy új szemüveget írasson fel magának. A tapasztalat azt mutatja, hogy az optikákban a betegséget gyakran nem ismerik fel, így az sokáig észrevétlen marad. További romlás esetén az érintett előbb-utóbb szemészhez fordul. Számos esetben, amikor ez bekövetkezik, már nagyfokú látásromlásról van szó.
Ha a keratoconust egyáltalán nem kezelik, bekövetkezhet olyan mértékű látásromlás, amely szemüveggel már nem korrigálható maradéktalanul. Ilyen esetben a korrekciós eszközök közül leginkább a speciális kemény kontaktlencsék javíthatják a látásélességet. Végső esetben a szaruhártya akár perforálódhat is, tehát ki is lyukadhat. Ennek oka, hogy a betegség következtében a szaruhártya szöveti struktúrája megbomlik, ami a boltosodás mellett annak elvékonyodásával jár.
A keratoconus diagnózis
A keratoconus diagnózisát a szaruhártya topográfiás vizsgálatával lehet felállítani. A topográf a szaruhártya elülső és hátulsó görbületét vizsgálva készít egy domborzati térképhez hasonló háromdimenziós modellt, mikrométer pontossággal képes kimutatni a görbületi eltéréseket és az asszimetriát. A fejlett technikának köszönhetően a betegség okozta változások tökéletesen követhetőek. Ha a szem már nagyon csúcsosodik előre, akkor az akár szabad szemmel is látható lehet.
A diagnózishoz szükséges topográf optikákban nagyon ritkán érhető el, jellemzően inkább klinikai körülmények között, egyetemi központokban és a lézeres központokban található meg. Ennek oka, hogy ilyen vizsgálat bizonyos szemműtétek előtt kötelező, de amúgy nem része az egyszerű szemészeti szűrővizsgálatnak. Emiatt gyakori, hogy a keratoconust csak látásjavító műtétek előtt fedezik fel, korábban ez nem jut a betegek tudomására.
A keratoconus kezelése
Ha a keratoconusnak csak a gyanúja merül fel, a beteget először megfigyelik. Ilyenkor a látást kontaktlencsével és szemüveggel korrigálják, a változást pedig követik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy félévente végeznek újabb topográfiás vizsgálatot, és azt nézik, hogy változott-e a szem morfológiája. Ha sem a morfológia, sem a korrigált látásélesség nem változik, nincs szükség kezelésre.
Ha a keratoconus igazolódik, akkor a problémát többféle módszerrel kezelik. A szakmában az egyik legelfogadottabb és legfontosabb módszer az úgynevezett cross-linking kezelés, amellyel keresztkötéseket hoznak létre a szaruhártyában. Ehhez a szaruhártya hámrétegét eltávolítják, majd a szaruhártyát riboflavin oldattal kezelik (ez bejut a szaruhártya szöveteibe), ezt követően UV-A fénnyel világítják meg. A kezelés a keratoconus által meggyengített kollagénrostokat erősíti meg (a szaruhártya szöveteinek meggyengülését tulajdonképpen új kovalens kötések létrehozásával korrigálják). Maga a beavatkozás fájdalommentes, azonban a műtétet követő 2-3 napos időszakban enyhe, kötőhártya-gyulladásra jellemző tünetek jelentkezhetnek (könnyezés, szúró érzet). A betegek látásélessége a kezelés után egy hónapig csökken, de ettől nem szabad megijedni, mert ezt követően fokozatosan javul, a féléves időszak végére pedig jellemzően eléri a műtét előtti látásélességet. Fontos azonban tudni, hogy a kezelés célja a betegség progressziójának lassítása, tehát az, hogy a beteg látásélessége ne romoljon tovább. Ha a látásélesség a betegség miatt már leromlott, akkor azt csak kisebb mértékben lehet javítani.
Ha a keratoconus olyan előrehaladott stádiumban van, hogy a cross-linking kezelést már nem lehet elvégezni, komoly, invazív műtéti beavatkozásokra lehet szükség. Ilyen például a szaruhártya-átültetés, vagy az úgynevezett intracorneális gyűrű beültetés (utóbbi csak akkor végezhető, ha a szaruhártya még kellő vastagságú).
A keratoconus gyógyulási esélyei
Ha a betegséget időben felismerik, a páciens látásélessége akár teljesen megőrizhető. A cross-linking kezelés az esetek többségében megállítja a betegség előrehaladását.
A szaruhártya-átültetés az előrehaladottabb eseteknél szükséges, viszont az már sokkal invazívabb beavatkozás, elvégzésekor felmerülhetnek bizonyos komplikációk. Ugyanakkor azoknál a pácienseknél, akiknél a keratoconus már nagyon előrehaladott, csak ez a módszer jelenthet megoldást.
A keratoconus megelőzése
Nagyon fontos a megfelelő anamnézis mellett a páciens cilinderértékeinek (asztigmiájának) vizsgálata. Ha ezek az értékek az utóbbi időben növekedtek, érdemes szemészeti szűrővizsgálatra is elmenni. Fontos tudni, hogy a felírt szemüveg dioptriái és a mérhető értékek nem minden esetben egybevágóak, ezért érdemes a vizsgáló személlyel (legyen az akár optometrista, akár szemész szakorvos) egyeztetni a mérhető értékek változásairól is. A megfelelően képzett vizsgáló értékelni tudja a keratometriás (szaruhártyára vonatkozó) értékek változásait, így továbbküldheti páciensét egy átfogó topográfiás vizsgálatra.
Mivel a probléma családi halmozódást mutat, az érintett szülők gyerekeit érdemes rendszeresen elvinni szemészeti vizsgálatra.
A keratoconus szövődményei
A drasztikus látásromláson kívül a keratoconus legsúlyosabb szövődménye a szaruhártya perforálódása, kilyukadása lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Friem Dávid diplomás optometristának.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
