Szemészeti problémák : Keratoconus
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Keratoconus tünetei és kezelése
Mi a keratoconus?
A keratoconus lassan előrehaladó szembetegség, amely a szaruhártya elvékonyodásával, kúpszerű előreboltusulásával jár. A betegség során a szaruhártya megszokott félgömb alakja szabálytalanná válik. A kórkép a szaruhártya nem gyulladásos eredetű ektáziája (kóros tágulása, kiöblösödése).
Tünetek
A keratoconus előfordulása
Nincsenek pontos adatok a keratoconus gyakoriságáról, a statisztikákban hatalmas a szórás: egyes felmérések szerint a betegség előfordulási aránya körülbelül 1 az 1000-hez, de vannak olyan statisztikák is, amelyek szerint 100 ezer emberből 86 érintett, míg más földrajzi területeken csupán 44. A diagnosztikai eszközök fejlődésével egyre több kevéssé előrehaladott esetet tudnak felfedezni, a többi között ez magyarázhatja a kutatások sokszínű eredményeit. Vannak különbségek az egyes népcsoportok között is. Egy kutatás szerint például az új-zélandi maori törzsnél 15-ször gyakoribb a keratoconus, mint Dániában.
A kórkép a leggyakrabban a tinédzserkoruk végén, húszas éveik elején járó fiatal férfiakat érinti. Nem ismert, hogy a probléma miért gyakoribb a férfiak körében.
A keratoconus okai
A keratoconus idiopátiás kórkép: nem tudni, pontosan mi okozza, egyedül az ismert, hogy a probléma családi halmozódást mutat. Emiatt gondolják azt, hogy kialakulására egyes genetikai tényezők hatással lehetnek. Elmondható az is, hogy a kórkép előfordulásának valószínűségét növelik bizonyos kötőszöveti rendellenességek. Ilyen például a Marfan-szindróma és az Ehlers-Danlos-szindróma. Bár erre szilárd tudományos bizonyíték nem létezik, sok helyen felmerül, hogy a keratoconus kialakulásában szerepet játszik a szem dörzsölése is. Az például ismert, hogy a kórkép gyakran társul Down-szindrómához, amelynek érintettjei sokat dörzsölgetik a szemüket.
A keratoconus tünetei
A keratoconus azért igazán veszélyes, mert kezdetben enyhe, lassan fokozódó látásromlással jár, ami végbemehet fél év alatt, de tarthat másfél-két évig is. A folyamatból a beteg annyit él meg, hogy a szemüvege vagy a kontaktlencséje (amennyiben korábban szüksége volt ilyen eszközre) nem megfelelő, a látása fokozatosan romlani kezd.
Mivel a folyamat lassú, a betegek többsége először optikába megy, hogy új szemüveget írasson fel magának. A tapasztalat azt mutatja, hogy az optikákban a betegséget gyakran nem ismerik fel, így az sokáig észrevétlen marad. További romlás esetén az érintett előbb-utóbb szemészhez fordul. Számos esetben, amikor ez bekövetkezik, már nagyfokú látásromlásról van szó.
Ha a keratoconust egyáltalán nem kezelik, bekövetkezhet olyan mértékű látásromlás, amely szemüveggel már nem korrigálható maradéktalanul. Ilyen esetben a korrekciós eszközök közül leginkább a speciális kemény kontaktlencsék javíthatják a látásélességet. Végső esetben a szaruhártya akár perforálódhat is, tehát ki is lyukadhat. Ennek oka, hogy a betegség következtében a szaruhártya szöveti struktúrája megbomlik, ami a boltosodás mellett annak elvékonyodásával jár.
A keratoconus diagnózis
A keratoconus diagnózisát a szaruhártya topográfiás vizsgálatával lehet felállítani. A topográf a szaruhártya elülső és hátulsó görbületét vizsgálva készít egy domborzati térképhez hasonló háromdimenziós modellt, mikrométer pontossággal képes kimutatni a görbületi eltéréseket és az asszimetriát. A fejlett technikának köszönhetően a betegség okozta változások tökéletesen követhetőek. Ha a szem már nagyon csúcsosodik előre, akkor az akár szabad szemmel is látható lehet.
A diagnózishoz szükséges topográf optikákban nagyon ritkán érhető el, jellemzően inkább klinikai körülmények között, egyetemi központokban és a lézeres központokban található meg. Ennek oka, hogy ilyen vizsgálat bizonyos szemműtétek előtt kötelező, de amúgy nem része az egyszerű szemészeti szűrővizsgálatnak. Emiatt gyakori, hogy a keratoconust csak látásjavító műtétek előtt fedezik fel, korábban ez nem jut a betegek tudomására.
A keratoconus kezelése
Ha a keratoconusnak csak a gyanúja merül fel, a beteget először megfigyelik. Ilyenkor a látást kontaktlencsével és szemüveggel korrigálják, a változást pedig követik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy félévente végeznek újabb topográfiás vizsgálatot, és azt nézik, hogy változott-e a szem morfológiája. Ha sem a morfológia, sem a korrigált látásélesség nem változik, nincs szükség kezelésre.
Ha a keratoconus igazolódik, akkor a problémát többféle módszerrel kezelik. A szakmában az egyik legelfogadottabb és legfontosabb módszer az úgynevezett cross-linking kezelés, amellyel keresztkötéseket hoznak létre a szaruhártyában. Ehhez a szaruhártya hámrétegét eltávolítják, majd a szaruhártyát riboflavin oldattal kezelik (ez bejut a szaruhártya szöveteibe), ezt követően UV-A fénnyel világítják meg. A kezelés a keratoconus által meggyengített kollagénrostokat erősíti meg (a szaruhártya szöveteinek meggyengülését tulajdonképpen új kovalens kötések létrehozásával korrigálják). Maga a beavatkozás fájdalommentes, azonban a műtétet követő 2-3 napos időszakban enyhe, kötőhártya-gyulladásra jellemző tünetek jelentkezhetnek (könnyezés, szúró érzet). A betegek látásélessége a kezelés után egy hónapig csökken, de ettől nem szabad megijedni, mert ezt követően fokozatosan javul, a féléves időszak végére pedig jellemzően eléri a műtét előtti látásélességet. Fontos azonban tudni, hogy a kezelés célja a betegség progressziójának lassítása, tehát az, hogy a beteg látásélessége ne romoljon tovább. Ha a látásélesség a betegség miatt már leromlott, akkor azt csak kisebb mértékben lehet javítani.
Ha a keratoconus olyan előrehaladott stádiumban van, hogy a cross-linking kezelést már nem lehet elvégezni, komoly, invazív műtéti beavatkozásokra lehet szükség. Ilyen például a szaruhártya-átültetés, vagy az úgynevezett intracorneális gyűrű beültetés (utóbbi csak akkor végezhető, ha a szaruhártya még kellő vastagságú).
A keratoconus gyógyulási esélyei
Ha a betegséget időben felismerik, a páciens látásélessége akár teljesen megőrizhető. A cross-linking kezelés az esetek többségében megállítja a betegség előrehaladását.
A szaruhártya-átültetés az előrehaladottabb eseteknél szükséges, viszont az már sokkal invazívabb beavatkozás, elvégzésekor felmerülhetnek bizonyos komplikációk. Ugyanakkor azoknál a pácienseknél, akiknél a keratoconus már nagyon előrehaladott, csak ez a módszer jelenthet megoldást.
A keratoconus megelőzése
Nagyon fontos a megfelelő anamnézis mellett a páciens cilinderértékeinek (asztigmiájának) vizsgálata. Ha ezek az értékek az utóbbi időben növekedtek, érdemes szemészeti szűrővizsgálatra is elmenni. Fontos tudni, hogy a felírt szemüveg dioptriái és a mérhető értékek nem minden esetben egybevágóak, ezért érdemes a vizsgáló személlyel (legyen az akár optometrista, akár szemész szakorvos) egyeztetni a mérhető értékek változásairól is. A megfelelően képzett vizsgáló értékelni tudja a keratometriás (szaruhártyára vonatkozó) értékek változásait, így továbbküldheti páciensét egy átfogó topográfiás vizsgálatra.
Mivel a probléma családi halmozódást mutat, az érintett szülők gyerekeit érdemes rendszeresen elvinni szemészeti vizsgálatra.
A keratoconus szövődményei
A drasztikus látásromláson kívül a keratoconus legsúlyosabb szövődménye a szaruhártya perforálódása, kilyukadása lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Friem Dávid diplomás optometristának.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
