Fül-orr-gégészeti betegségek : Hangszalagbénulás
A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.
Hangszalagbénulás tünetei és kezelése
Mi a hangszalagbénulás?
Hangszalagbénulásról akkor beszélünk, ha az egyébként mozgásra képes hangszalagok elvesztik ezt a tulajdonságukat, és fix állásban rögzülnek a gégében. Két hangszalagunk van, ezek közül pedig bénulhat egy, de mozgásképtelenné válhat mindkettő is, ettől függően pedig más-más tünetek jelentkezhetnek. Mivel a hangszalag a légzésben is fontos szerepet tölt be (belégzéskor a gégét elzárni képes hangszalagok kinyílnak, ezáltal biztosítják a szabad légutat), bénulása nemcsak hangképzési problémát, hanem légzési nehézséget is okozhat. Maga a mozgászavar, illetve bénulás idegi eredetű.
Tünetek
A hangszalagbénulás előfordulása
Pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre a hangszalagbénulás előfordulásáról, de a fül-orr-gégészeti szakrendeléseken évente több ilyen beteg is megfordul. A probléma a kiváltó okok sokszínűsége miatt bármelyik korosztályt érintheti.
A hangszalagbénulás okai
A hangszalagbénulás legtöbbször sebészi beavatkozások szövődménye, legyen az daganat vagy egyéb megbetegedés miatt végzett pajzsmirigyműtét, nagy mellkasi műtét, nyaki gerincműtét vagy éppen nyaki érműtét. Különböző daganatok direkt is vezethetnek hangszalagbénuláshoz, legyenek a mellüregben, a nyakon vagy a koponyaalapon. Ugyanígy okozhatnak problémát vérömlenyek, egyes ideggyógyászati betegségek, méreganyagok. A daganatterápiában alkalmazott citosztatikus gyógyszereknek is lehet mellékhatása ez a probléma. E mellett vírusfertőzések - egyebek mellett az influenza - is okozhatnak hangszalagbénulást. Okozhat hangszalagbénulást nyakat ért trauma és ritkán az altatás is. A környéki okok mellett a hangszalagbénulás az agyi központok infarktus miatti károsodásának következménye is lehet.
A hangszalagbénulás tünetei
A beszéd úgy jön létre, hogy a tüdőből kilélegzett levegő az összezáródott hangszalagokat szétfeszíti, illetve megrezegteti, ezáltal kialakul az alaphang. Ha a hangszalag nem mozog, akkor a panaszok attól függenek, hogy a bénulás egy- vagy kétoldali, illetve a bénult hangszalag a középvonalhoz egészen közel vagy attól kijjebb áll.
Ha a bénulás egyoldali, akkor a betegeknek nyugalmi állapotban jellemzően nincs légzési problémájuk, ha viszont elkezdenek beszélni, akkor a levegő a kelleténél gyorsabban távozik, idő előtt elfogy (ennek oka, hogy a mozgó és a fixált hangszalag nem tudja elzárni a gégét, és beszédkor is rés marad közöttük). Ilyenkor az érintettek elkezdik kapkodni a levegőt, ami beszéd közbeni fulladásérzetet okoz. Ennek következtében a hangtartás is megrövidül, a betegek nem tudják növelni a hangerejüket. Hangmagasságuk a bénulás milyenségétől függően ugrálhat is: megesik, hogy az érintettek csak fejhangon tudnak megszólalni. A beszéd ettől függetlenül érthető, csak rekedt, leheletes.
Ha a hangszalagbénulás kétoldali, akkor a panasz alapvetően attól függ, hogy a hangszalagok hogyan helyezkednek el. Ha a középvonalhoz nagyon közel, akkor a légzés nyugalmi állapotban sem kielégítő, a beteg erőteljesen fullad. A hangképzés ettől függetlenül tűrhető lehet, viszont a betegen gégemetszést kell végrehajtani annak érdekében, hogy a légzést biztosítani lehessen. Ma már vannak olyan sebészi technikák is, amelyekkel az egyik oldali hangszalagot kijjebb lehet helyezni a gégemetszés helyett, amivel a beteg légzése normalizálódik.
A hangszalagbénulás diagnózisa
A diagnózist fül-orr-gégész, illetve foniáter szakorvos tudja fölállítani gégetükrös vizsgálat alapján. Ennek során az orvosok a hangszalagokat vizsgálják: azt nézik, hogyan mozognak, hogyan zárnak, milyen a hangképzés. Maga a hangszalag a gégében van, azt zárja le két oldalról - ránézésre tényleg olyan, mint egy szalag. Hossza minden esetben egyéni, férfiaknál hosszabb, nőknél rövidebb, de általánosságban azt lehet mondani, hogy felnőtt férfiak esetében 2-2,5 cm, nőknél 1,5-2 cm. Ha a hangszalagbénulás okát fül-orr-gégészeti vizsgálattal nem tudjuk meghatározni, mert nem egy műtéti beavatkozás következményeként alakult ki, akkor szükség lehet ideggyógyászati vizsgálatra és különböző képalkotó vizsgálatokra is.
A hangszalagbénulás kezelése, kórlefolyása
A hangszalagbénulás lehet átmeneti is attól függően, hogy mi volt a kiváltó oka. Például ha a hangszalagot mozgató ideg részlegesen sérül egy műtétnél, akkor az ideg magától is tud regenerálódni. A panasz akkor is megszűnhet magától, ha valamilyen ok következtében nyomás alá került a mozgatóideg (például műtéttel eltávolított daganat nyomta, vagy a műtét utáni kisebb bevérzés, illetve duzzanat okozott átmeneti leszorítást). Az ilyen bénulások 8 hónapig vagy akár egy évig is fennállhatnak, utána viszont helyreállhat a hangszalag működése. Logopédiai, illetve konzervatív terápiára ellenben ez esetben is szükség van, mivel a bénult hangszalag esetén az izmok ugyanúgy elsorvadnak, ahogyan egy törött végtag esetében is megtörténik. Emiatt a logopédiai kezelések egyfajta gyógytornaként is felfoghatóak.
A féloldali hangszalagbénulás többféle módon is kezelhető. A konzervatív kezelésnek mindig elsődleges szerepe van, ennek része egy olyan foniátriai terápia, amelynek során a beteg a megfelelő kommunikációt újra lehetővé tevő logopédiai gyakorlatokat tanul. Az idegek működését elősegítendő B-vitaminokat is adhatnak, illetve a gégeizmok sorvadásának megelőzésére elektromos izomingerlést is végezhetnek. Ha a nem mozgó hangszalag nagyon elsorvad, akkor sebészi megoldások is szóba jöhetnek. Ezek során olyan anyagokat fecskendeznek a hangszalagba, amelyek a hangszalag tömegét növelik, illetve a középvonalhoz közelítik a hangszalagszélt.
Ha a hangszalagbénulás kétoldali, a szalagok pedig a gége középvonalán vagy ahhoz nagyon közel helyezkednek el, akkor az elsődleges feladat a szabad légút biztosítása akár gégemetszéssel, akár az egyik hangszalag kihelyezésével. A gyors ellátást követően, a helyzet rendeződésével a kanült el lehet távolítani, a beteg kezelése pedig logopédiai módszerekkel folytatható. Bizonyos esetekben szükség lehet úgynevezett hangréstágító műtétre is.
A hangszalagbénulás gyógyulási esélyei
A gyógyulás a kiváltó októl függően lehet teljes, és a hangszalag spontán is elkezdhet újra mozogni. A logopédiai kezelésnek köszönhetően elérhető, hogy ha a hangszalag mozogni nem is kezd el újra, az érintett beszélgetőpartnere ne vegye észre, csak szakemberek érzékeljék a gégevizsgálat során.
A hangszalagbénulás megelőzése
Mivel a kiváltó okokat nem lehet biztosan megelőzni, a hangszalagbénulás létrejöttét sem lehet kizárni.
A hangszalagbénulás szövődményei
A hangszalagbénulásnak a miatta kialakuló kommunikációs problémák következtében lehetnek pszichés szövődményei, az érintettek pedig munkakörtől függően hosszabb időre is kieshetnek a munkájukból.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
