Fül-orr-gégészeti betegségek : Hangszalagbénulás
A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.
Hangszalagbénulás tünetei és kezelése
Mi a hangszalagbénulás?
Hangszalagbénulásról akkor beszélünk, ha az egyébként mozgásra képes hangszalagok elvesztik ezt a tulajdonságukat, és fix állásban rögzülnek a gégében. Két hangszalagunk van, ezek közül pedig bénulhat egy, de mozgásképtelenné válhat mindkettő is, ettől függően pedig más-más tünetek jelentkezhetnek. Mivel a hangszalag a légzésben is fontos szerepet tölt be (belégzéskor a gégét elzárni képes hangszalagok kinyílnak, ezáltal biztosítják a szabad légutat), bénulása nemcsak hangképzési problémát, hanem légzési nehézséget is okozhat. Maga a mozgászavar, illetve bénulás idegi eredetű.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
A hangszalagbénulás előfordulása
Pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre a hangszalagbénulás előfordulásáról, de a fül-orr-gégészeti szakrendeléseken évente több ilyen beteg is megfordul. A probléma a kiváltó okok sokszínűsége miatt bármelyik korosztályt érintheti.
A hangszalagbénulás okai
A hangszalagbénulás legtöbbször sebészi beavatkozások szövődménye, legyen az daganat vagy egyéb megbetegedés miatt végzett pajzsmirigyműtét, nagy mellkasi műtét, nyaki gerincműtét vagy éppen nyaki érműtét. Különböző daganatok direkt is vezethetnek hangszalagbénuláshoz, legyenek a mellüregben, a nyakon vagy a koponyaalapon. Ugyanígy okozhatnak problémát vérömlenyek, egyes ideggyógyászati betegségek, méreganyagok. A daganatterápiában alkalmazott citosztatikus gyógyszereknek is lehet mellékhatása ez a probléma. E mellett vírusfertőzések - egyebek mellett az influenza - is okozhatnak hangszalagbénulást. Okozhat hangszalagbénulást nyakat ért trauma és ritkán az altatás is. A környéki okok mellett a hangszalagbénulás az agyi központok infarktus miatti károsodásának következménye is lehet.
A hangszalagbénulás tünetei
A beszéd úgy jön létre, hogy a tüdőből kilélegzett levegő az összezáródott hangszalagokat szétfeszíti, illetve megrezegteti, ezáltal kialakul az alaphang. Ha a hangszalag nem mozog, akkor a panaszok attól függenek, hogy a bénulás egy- vagy kétoldali, illetve a bénult hangszalag a középvonalhoz egészen közel vagy attól kijjebb áll.
Ha a bénulás egyoldali, akkor a betegeknek nyugalmi állapotban jellemzően nincs légzési problémájuk, ha viszont elkezdenek beszélni, akkor a levegő a kelleténél gyorsabban távozik, idő előtt elfogy (ennek oka, hogy a mozgó és a fixált hangszalag nem tudja elzárni a gégét, és beszédkor is rés marad közöttük). Ilyenkor az érintettek elkezdik kapkodni a levegőt, ami beszéd közbeni fulladásérzetet okoz. Ennek következtében a hangtartás is megrövidül, a betegek nem tudják növelni a hangerejüket. Hangmagasságuk a bénulás milyenségétől függően ugrálhat is: megesik, hogy az érintettek csak fejhangon tudnak megszólalni. A beszéd ettől függetlenül érthető, csak rekedt, leheletes.
Ha a hangszalagbénulás kétoldali, akkor a panasz alapvetően attól függ, hogy a hangszalagok hogyan helyezkednek el. Ha a középvonalhoz nagyon közel, akkor a légzés nyugalmi állapotban sem kielégítő, a beteg erőteljesen fullad. A hangképzés ettől függetlenül tűrhető lehet, viszont a betegen gégemetszést kell végrehajtani annak érdekében, hogy a légzést biztosítani lehessen. Ma már vannak olyan sebészi technikák is, amelyekkel az egyik oldali hangszalagot kijjebb lehet helyezni a gégemetszés helyett, amivel a beteg légzése normalizálódik.
A hangszalagbénulás diagnózisa
A diagnózist fül-orr-gégész, illetve foniáter szakorvos tudja fölállítani gégetükrös vizsgálat alapján. Ennek során az orvosok a hangszalagokat vizsgálják: azt nézik, hogyan mozognak, hogyan zárnak, milyen a hangképzés. Maga a hangszalag a gégében van, azt zárja le két oldalról - ránézésre tényleg olyan, mint egy szalag. Hossza minden esetben egyéni, férfiaknál hosszabb, nőknél rövidebb, de általánosságban azt lehet mondani, hogy felnőtt férfiak esetében 2-2,5 cm, nőknél 1,5-2 cm. Ha a hangszalagbénulás okát fül-orr-gégészeti vizsgálattal nem tudjuk meghatározni, mert nem egy műtéti beavatkozás következményeként alakult ki, akkor szükség lehet ideggyógyászati vizsgálatra és különböző képalkotó vizsgálatokra is.
A hangszalagbénulás kezelése, kórlefolyása
A hangszalagbénulás lehet átmeneti is attól függően, hogy mi volt a kiváltó oka. Például ha a hangszalagot mozgató ideg részlegesen sérül egy műtétnél, akkor az ideg magától is tud regenerálódni. A panasz akkor is megszűnhet magától, ha valamilyen ok következtében nyomás alá került a mozgatóideg (például műtéttel eltávolított daganat nyomta, vagy a műtét utáni kisebb bevérzés, illetve duzzanat okozott átmeneti leszorítást). Az ilyen bénulások 8 hónapig vagy akár egy évig is fennállhatnak, utána viszont helyreállhat a hangszalag működése. Logopédiai, illetve konzervatív terápiára ellenben ez esetben is szükség van, mivel a bénult hangszalag esetén az izmok ugyanúgy elsorvadnak, ahogyan egy törött végtag esetében is megtörténik. Emiatt a logopédiai kezelések egyfajta gyógytornaként is felfoghatóak.
A féloldali hangszalagbénulás többféle módon is kezelhető. A konzervatív kezelésnek mindig elsődleges szerepe van, ennek része egy olyan foniátriai terápia, amelynek során a beteg a megfelelő kommunikációt újra lehetővé tevő logopédiai gyakorlatokat tanul. Az idegek működését elősegítendő B-vitaminokat is adhatnak, illetve a gégeizmok sorvadásának megelőzésére elektromos izomingerlést is végezhetnek. Ha a nem mozgó hangszalag nagyon elsorvad, akkor sebészi megoldások is szóba jöhetnek. Ezek során olyan anyagokat fecskendeznek a hangszalagba, amelyek a hangszalag tömegét növelik, illetve a középvonalhoz közelítik a hangszalagszélt.
Ha a hangszalagbénulás kétoldali, a szalagok pedig a gége középvonalán vagy ahhoz nagyon közel helyezkednek el, akkor az elsődleges feladat a szabad légút biztosítása akár gégemetszéssel, akár az egyik hangszalag kihelyezésével. A gyors ellátást követően, a helyzet rendeződésével a kanült el lehet távolítani, a beteg kezelése pedig logopédiai módszerekkel folytatható. Bizonyos esetekben szükség lehet úgynevezett hangréstágító műtétre is.
A hangszalagbénulás gyógyulási esélyei
A gyógyulás a kiváltó októl függően lehet teljes, és a hangszalag spontán is elkezdhet újra mozogni. A logopédiai kezelésnek köszönhetően elérhető, hogy ha a hangszalag mozogni nem is kezd el újra, az érintett beszélgetőpartnere ne vegye észre, csak szakemberek érzékeljék a gégevizsgálat során.
A hangszalagbénulás megelőzése
Mivel a kiváltó okokat nem lehet biztosan megelőzni, a hangszalagbénulás létrejöttét sem lehet kizárni.
A hangszalagbénulás szövődményei
A hangszalagbénulásnak a miatta kialakuló kommunikációs problémák következtében lehetnek pszichés szövődményei, az érintettek pedig munkakörtől függően hosszabb időre is kieshetnek a munkájukból.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
