Enzimhiányok : Gaucher-kór
Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő szervezetekben zajló biológiai-kémiai folyamatokat befolyásolják. Jelenleg több mint 1.300 féle enzimet ismerünk, melyekben közös tulajdonság, hogy általában csak egy-egy folyamatban tudnak részt venni. Így például speciális enzim irányítja a tejcukor vagy éppen a gyümölcscukor lebontását, de egyes mikroelemek hasznosulását is.
Az enzimhiányok legnagyobb része veleszületett betegség, ritkán játszanak szerepet kialakulásában életviteli tényezők vagy fertőzések. E szabály alól érdekes kivétel viszont a tejcukor-érzékenység, amely ritkábban alakul ki genetikai okok miatt, mint például bakteriális vagy vírusos fertőzések következményeként.
Az enzimhiányok gyakorisága a földrajzi terület, pontosabban a rasszok függvénye is. Amíg az ázsiai rasszba tartozó japánoknál akár 95%, addig az európai rasszba tartozó magyaroknál például mindössze 15% a tejcukor-érzékenység előfordulása.
Gaucher-kór tünetei és kezelése
Mi a Gaucher-kór?
A Gaucher-kór genetikai eredetű, zsírtárolási problémákkal összefüggő betegség, mely autoszomális recesszív módon öröklődik. Az autoszomális azt jelenti, hogy nem a nemi kromoszómákon van a rendellenesség, a recesszivitás pedig azt, hogy a gén hordozóin nem fejlődik ki a betegség. Ám ha a két hordozó személy közös utódjában az adott génpár helyén mindkét génváltozat a Gaucher-kórt okozó variáns, akkor a betegség kialakul.
A betegség kiváltó oka, hogy hiányzik egy enzim a lizoszómából, az emberi (és állati) sejtek "szemétégetőjéből". A lizoszómák bontják le a sejtekben azokat az anyagokat, amelyekre már nincs szükség.
Ha a glükocerebrozidáz (glucocerebrosidase) enzim hiányzik a lizoszómából, vagy elégtelenül, azaz csökkentett mértékben működik, akkor a speciális zsírok egy fajtáját, a glükocerebrozidot (glucocerebroside) vagy nem bontja le, vagy pedig nem a normális úton bontja le a szervezet. Vagyis nem cukor (glükóz) és egy egyszerűbb zsírmolekula (ceramid) keletkezik. Így a szervezetben felgyülemlik a le nem bontott glucocerebrozid, vagy a hasonló, "tévesen lebontott" anyagok.
Ezek felhalmozódnak a sejtekben, aminek következtében tönkremennek a különböző szövetek, idegrendszeri, máj-, lép- és csontrendszeri rendellenességek lépnek fel. Ezért is sorolják a Gaucher-kórt a lizoszomális tárolási betegségek közé. A kórnak három típusa ismert: csecsemőkori, kisgyermekkori és felnőttkori.
A Gaucher-kór előfordulása
Átlagnépességben az előfordulás 1:50 000, vagyis százezer emberből kettőnél diagnosztizálható a Gaucher-kór, illetve a glucocerebrosidase enzim hánya. A betegség három típusa közül az egyik az askenázi zsidó lakosságon belül gyakoribb (1:450-850 a gyakoriság), egy másik viszont svéd lappföldi Norrbotten tartomány lakói között elterjedtebb.
A Gaucher-kór okai
A betegség kiváltó oka, hogy hiányzik egy enzim a lizoszómából, a glukocerebrozidáz. Ennek következtében nem tökéletes egy bizonyos zsírfajta lebontása a szervezetben, és így tönkremennek a különböző szövetek, idegrendszeri, máj-, lép- és csontrendszeri rendellenességek lépnek fel.
Mindez az 1-es kromoszóma GBA-génjének Gaucher-kórt okozó változatára vezethető vissza. (A GBA-gén más mutációi hajlamosítanak a Parkinson-kór kialakulására. Gaucher-kórban szenvedőknél nagyobb eséllyel alakul ki Parkinson-kór.
A Gaucher-kór tünetei
A betegség három változatának megfelelően a különböző életkorokban eltérőek a tünetek is.
A Gaucher-kór súlyosabb típusa a csecsemőkori, amely életveszélyes helyzetek kialakulásához is vezethet, ezért fontos a betegség időbeni felismerése, illetve a megelőzés, a genetikai tanácsadáson való részvétel, és így a kockázatok felismerése, elkerülése. A csecsemőkori tünetek közé tartoznak a máj és a lép megnagyobbodása, a vérlemezke-szám súlyos csökkenése, időnként a tüdő érintettsége. Sok esetben 2 éves kora előtt elveszítjük a csecsemőt.
Kisgyermekkorban a leggyakoribb panaszok közé tartozik a máj és lépmegnagyobbodás miatt az elődomborodó nagy has, valamint a kifejezett járásbizonytalanság, az epilepsziás rohamok, csontfájdalmak. Ez a típus a mai gyógyszeres és enzimpótló terápiák révén kiválóan kezelhető.
A felnőttkori változat fáradékonysággal, ízületi és csontfájdalmakkal jár, hasi puffadás, járásbizonytalanság tüneteivel jelentkezhet. A betegség e fajtája a modern terápiával szintén kezelhető.
A Gaucher-kór diagnózisa
A diagnosztika előrelépése több területen is fontos eredményekkel járult hozzá a Gaucher-kór időbeni felismeréséhez, illetve esetleges megelőzéséhez.
A prenatális (születés előtti) diagnosztika azt hivatott kideríteni, hogy egyrészt a szülők hordozzák-e a kórt okozó gént, illetve az is megállapítható, hogy ha a magzat megfogant, akkor hordozza-e a Gaucher-kórra jellemző gént.
A kisgyermekkorban és a későbbi időszakban egyaránt fontos lehet a hasi ultrahang diagnosztikai szerepe, hiszen így láthatóvá válik a megnagyobbodott máj és lép.
Régebben előfordult, hogy csontvelő-biopsziát vettek, és abból mutatták ki a Gaucher-kórt. A diagnózis lényege, hogy kimutassák a kórra jellemző úgynevezett Gaucher-sejteket. Ezeknek a sejteknek úgynevezett "habos plazmájuk" van, a zsírok sajátos elrendeződése miatt. (Mint említettük, a Gaucher-kór a zsírok hibás lebontása miatt alakul ki, a glukocerebrozidáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza ezt.)
Ma már nincs szükség "invazív", azaz komoly beavatkozással járó diagnosztikai módszerekre, egy vércsepptesztből, a beszáradt vérből is kimutatható a csökkent enzimaktivitás, úgynevezett tandem-tömegspektrométer segítségével.
Ilyenkor, ha kimutatták a csökkent enzimaktivitást, akkor következhet a genetikai vizsgálat, amely egyértelművé teszi a diagnózist. Ezután pedig következhet a kezelés.
A Gaucher-kór kezelése, kórlefolyása
A Gaucher-kórra jellemző tünetek a máj, a lép megnagyobbodása, a csontfájdalmak, a csontfejlődési rendellenességek kialakulása. Alacsony vérlemezke-szám, a fehérvérsejtek számának csökkenése is jellemző e betegekre.
Terápia - amely időközben módosult is - csak 1991-től létezik a Gaucher-kórra. Minthogy a kezelés összefügg a diagnózissal, és amióta gyógyíthatóvá vált a betegség, a kórlefolyással is, így érdemes e kérdéseket együtt tárgyalni.
A kezelés alapja az, hogy a kór két ponton is "támadható". Egyrészt lehetséges az enzimpótló kezelés. Ilyenkor mesterséges enzimmel pótolják a hiányzó vagy nem elegendő glükocerebrozidázt. Ha a diagnózis és a kezelés időben történik, akkor a betegeknél nem alakulnak ki a Gaucher-kórra jellemző rendellenességek, így a kórlefolyás során sem lép fel a máj, a lép megnagyobbodása, illetve csontrendszeri problémák sem jelentkeznek.
Egy másik terápiás lehetőség a szájon át szedendő gyógyszer alkalmazása. Ez nem az enzimpótlásra épít, hanem a zsíranyagcserét befolyásolja. (Az említett enzim is ebben vesz részt egyébként.) A gyógyszer lassítja a Gaucher-kórra jellemző folyamatok kialakulását. Minél korábbi stádiumban alkalmazzák a gyógyszert, annál jobbak a kezelés eredményei.
Ma már előfordul az is, hogy a kétféle terápiát kombinálják az orvosok, és így rendkívül jó eredmények érhetők el a kór kezelésében. Mindezt a biotechnológia és a diagnosztika fejlődése is elősegítette. Ezáltal a kórlefolyás "elmaradása" miatt teljesen egészséges felnőttekről beszélhetünk, akik panaszmentesek, sportolni tudnak, teljes életet élhetnek.
A Gaucher-kór gyógyulási esélyei
Az elmúlt két és fél évtized alatt forradalmi változások mentek végbe a Gaucher-kór kezelésében. Így ma már a kétféle terápiás módszerrel és az időben történő diagnózissal teljesen uralhatóvá válnak a klinikai tünetek. (Kivéve a betegség legsúlyosabb, párnapos újszülötteknél veszélyes állapotot okozó variánsát.)
A betegség korai felismerése azért fontos, mert minél előbb diagnosztizálják, annál hatékonyabb a kezelés, és az érintettek tökéletesen egészségesen fejlődnek, sportolhatnak, normális, teljes életet élhetnek.
A Gaucher-kór megelőzése
A prenatális (születés előtti) diagnosztika azt hivatott kideríteni, hogy egyrészt a szülők hordozzák-e a kórt okozó gént, illetve az is megállapítható, hogy ha a magzat megfogant, akkor hordozza-e a szóban forgó gént.
A legfontosabb a betegség időben történő felismerése, a megfelelő diagnosztikai módszerek alkalmazása, illetve a genetikai kockázatok előzetes felmérése. Ma már a Gaucher-kór majdnem minden formája tökéletesen kezelhető, ezért a kezelés minél korábbi megkezdése is érdeke az érintetteknek. Minthogy gyerekkorban (is) kifejlődő betegségről van szó, a szülőknek kell figyelniük arra, hogy időben felismerjék a jeleket.
Magyarországon a négy nagy orvostudományi egyetemen működik olyan klinika vagy a ritka betegségekre specializálódott kutatóintézet, ahol a Gaucher-kór gyógyításával, diagnosztizálásával foglalkoznak. Budapesten a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetében is foglalkoznak a betegekkel.
[Dr. Molnár Mária Judit a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese, az MTA Doktora, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság elnöke, a kanadai McGill Egyetemen működő Montreal Neurological Institute vendégprofesszora.]
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
Döntően borult lesz az ég, és dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.