A fejfájás és típusai

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérő tünetek, mint a hányinger, szédülés, egyensúlyozási problémák, fáradtság, látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét.

A fejfájás típusai, okai, diagnózisa

A fejfájások egy részének nyilvánvaló oka van, mint például a túlzott alkoholfogyasztás vagy a megfázás. Ezek ritkán tartanak néhány óránál tovább, így ha szükséges, egy - két fájdalomcsillapító képes enyhíteni a tüneteket.

Nem minden fejfájásnak nyilvánvaló azonban az eredete. Számos különféle típusú, eltérő okokból fellépő fejfájást ismerünk. Ha a fejfájás annyira zavaró, hogy a beteg orvosi segítséget vesz igénybe, az orvosok csak akkor tudnak hatékony kezelést előírni, ha tudják, milyen típusú fejfájással van dolguk. A legtöbb megbetegedésnél az orvos különféle vizsgálatokkal tudja a feltételezett diagnózist megerősíteni. Így például a vérvizsgálat segít egy fertőzés vagy anémia diagnosztizálásában, röntgenvizsgálattal csonttöréseket, az agy képalkotó vizsgálatával pedig egy esetleges agydaganat létét lehet megerősíteni. A leggyakoribb fejfájástípusoknak, mint a migrénnek vagy a tenziós fejfájásnak nincs ilyen diagnosztikai tesztje. Ez azt jelenti, hogy a diagnózis lényegében a betegnek az orvos kérdéseire adott válaszain és a negatív (kóros eltérést nem mutató) neurológiai vizsgálaton alapul. Nem meglepő ezért, hogy a diagnózis felállítása időigényes és nem mindig egyszerű.

Primer és szekunder fejfájások

Hippokratész ismerte fel elsőként azt, hogy a fejfájásokat primer és szekunder állapotokra lehet osztani. A primer fejfájásoknak, mint amilyen a migrén, nincs nyilvánvaló fizikai oka. A szekunder fejfájások más körülmények vagy betegségek miatt, például másnaposság, fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy melléküreg-gyulladás következtében lépnek fel. Ennek az egyszerű különbségtételnek nagy hatása van a fejfájás kezelésére, hiszen a primer fejfájás nyilvánvalóan más kezelést igényel, mint a szekunder fejfájás, amely az alapvető ok kezelésére reagál a legjobban.

Az évszázadok során az osztályozás egyre bonyolultabbá vált, így a diagnózis elősegítése érdekében leírásokban és diagnosztikai kritériumokban egyeztek meg. A legutóbbi osztályozás, melyet "A fejfájások, koponyai (koponyát érintő?) neuralgiák és az arcfájdalmak osztályozása és diagnosztikai kritériumai" címen a Nemzetközi Fejfájás Társaság dolgozott ki, 2004-ben jelent meg. Eredetileg klinikai vizsgálatokban történő alkalmazásra szánták, ma azonban általánosan használják. Több mint 90 kutató elme átfogó közleménye ez, amelyben a fejfájásnak 13 fő csoportját sorolják fel, közöttük 4-féle primer és 9-féle szekunder fejfájást. Természetesen ez az osztályozás sem tökéletes és idővel nyilvánvalóan módosítani fogják, de nagy előrehaladást jelent a korábbi megközelítésekhez képest.
Ezek az új kritériumok leginkább a primer fejfájások megértését segítették elő. Az alkalmazásuk lehetővé tette, hogy jobban kutathassák a migrén kezelését, mert a kutatók biztosabbak lehetnek abban, hogy a vizsgálatban részt vevő betegnek valóban migrénje van. Hasonlóképpen kutatják a fejfájások egyéb típusait is. Az ilyen kritériumok egyik elméleti haszna, hogy a diagnózis felállítása érdekében diagnosztikai ellenőrző listákat lehet - számítógéppel generálva - kialakítani.

A kínzó fejfájásnak több típusa is van

A kínzó fejfájásnak több típusa is van


A kritériumoknak azonban szélesebb körű funkciójuk is van, mivel nagy népességre kiterjedő vizsgálatokban lehet őket a migrén, vagy más fejfájások diagnózisának megerősítésére felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a kutatók egy adott időszakban, rendszerint egy év alatt, egy adott népességen belül előforduló új fejfájásokat (az incidenciát) tanulmányozhatják. Megállapíthatják azon emberek számát is, akiknek az életük során bármikor fájt a fejük (élettartam-prevalencia). A fejfájás epidemiológiáját Dániában és az Egyesült Államokban vizsgálták a legkiterjedtebben, bár sok más országban is végeztek hasonló vizsgálatokat.

A primer fejfájások osztályozása négy csoportot eredményezett: a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster- fejfájás, valamint a vegyes fejfájások csoportjait.

A migrén

A migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. A gyermek- és tizenéves korban kezdődik, de a rohamok sokszor nem gyakoriak. A harmincas és negyvenes évek közeledtével a rohamok egyre gyakrabban fordulnak elő nőknél: a férfi és női előfordulási arány 1 : 3. A 40-45. életév után mindkét nemnél csökken a migrén előfordulása, gyakran elmúlik a későbbi évek folyamán. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a lakosság kb. 10 - 12 százalékának volt élete során migrénje. A migrénnek két típusa van: az aurával társuló migrén a rohamok 20-30 százalékát teszi ki, míg az aura nélküli migrén a rohamok 70-80 százalékát alkotja. Mindkét típusú rohamok lényegében azonosak, visszatérő fejfájás-rohamok, amik rosszulléttel, fény- és hangkerüléssel illetve azzal járnak, hogy az érintettek a normális napi feladataikat nehezen tudják ellátni. Nem ritka, hogy a migréntől szenvedőnek ágyba kell feküdnie, amíg a roham enyhül. Az aurával járó rohamok 5-60 percig tartó jellegzetes, leggyakrabban vizuális tünetekkel kezdődnek, amelyek megszűnnek mielőtt a fejfájás elkezdődik. Sok embernél, akinél a rohamokhoz aura társul, aura nélküli rohamok is előfordulnak.

Érdekes megfigyelés, hogy a népesség-vizsgálatok során a migrén miatt jelentett betegállapot, a munkából való hiányzás, valamint a szabadidős tevékenységtől való távolmaradás aránya magas, míg a migrén miatt az orvosukhoz fordulók aránya alacsony. Ennek okát jelenleg is kutatják.

Tenziós fejfájás

Bár a migrén gyakori, a leggyakoribb fejfájástípus az összes fejfájásnak körülbelül 78 százalékát képviselő tenziós fejfájás, mellyel csaknem mindenki találkozott már az élete folyamán. A tenziós fejfájásba történő besorolás kritériumai a migrén kritériumainál kevésbé szorosak: ezek a fejfájások nagyon eltérőek lehetnek súlyosság és időtartam szempontjából, kísérő tünetük általában nincs, és rendszerint jól reagálnak recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókra. Rendszerint a tizen- és huszonéves korban kezdődnek, ám általában az emberek húszas és harmincas éveinek végén fordul elő a leggyakrabban.

A jellegzetes tünet a tompa, nem túl erős fájdalom, amely szinte szoros övként veszi körül a fejet. Rendszerint nem szorítkozik a fejnek csak az egyik oldalára vagy részére, hanem kétoldali vagy az egész fejre terjed; gyakran ráterjed a válltájékra is. A fájdalom harminc perctől akár egy hétig is tarthat, súlyossága az enyhe fájdalomtól a közepesig bárhol lehet. Legtöbbször nem befolyásolja jelentősen a normális napi tevékenységet. Mindazonáltal azoknak, akiket érint, némi korlátozással kell szembe nézniük (pl. indítékcsökkenés, koncentráló-képesség csökkenése, rosszkedvűség). A tenziós fejfájás általában nappal lép föl és - a migrénnel ellentétben - a fizikai aktivitás, például a séta a friss levegőn jó hatású lehet.
A tenziós fejfájás oka nagyrészt még ismeretlen. Mentális és fizikai problémák válthatják ki, mint pl. a fej- és a nyakizmok feszülése, a stressz vagy a rövid ideig tartó megfeszített munka. Az újabb kutatások azonban arra utalnak, hogy a valódi ok valami más. Feltételezik, hogy a központi idegrendszerben a szervezet saját fájdalom elleni védekező mechanizmusának rendellenessége a valódi ok. A tenziós fejfájások krónikus természetűek is lehetnek.

Cluster fejfájások

A primer fejfájások harmadik csoportját a Nemzetközi Fejfájás Társaság jelentősen átalakította. A jelen elnevezés szerint trigemino-autonom fejfájásoknak hívott kórképek közös jellemzője a féloldali, általában erős fejfájás, melyet az autonóm (vegetatív) idegrendszer azonos oldali működészavarával magyarázható tünetek kísérnek. Leggyakoribb képviselőjük, a cluster (halmozott rohamokban jelentkező) fejfájás a legdrámaibb fejfájások egyike. Szerencsére ritka, csupán a lakosságnak kevesebb, mint 0,1 százalékát érinti, erősen dohányzó férfiak körében gyakoribb.

Rendszerint 20-30 éves kor között kezdődik, 6-8 hétig tartó naponkénti fejfájásokkal járó epizódokkal. Ezen időszak alatt az érintett naponta egy vagy több, rendszerint azonos időszakban jelentkező, kínzó, féloldali fejfájást regisztrál. A fájdalom általában 1-2 órán át tart és olyan erős, hogy a betegek egy része fejét a falba verdesi, vagy más erős inger egyidejű alkalmazásával igyekszik azt mérsékelni. A fájdalom típusos kísérőjelensége az azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás; a kötőhártya ereinek tágulata miatt a fájdalom oldalán a szem általában kissé vöröses. A krónikus paroxysmalis hemicrania (ismeretlen eredetű rohamokban jelentkező féloldali fejfájás) még ritkább és leginkább nőknél fordul elő. A féloldali, pár perctől maximum fél óráig tartó, naponként akár 10 -30-szor jelentkező rövid roham indometacinra megszűnik.

Egyéb fejfájások

A primer fejfájások listáját az "egyéb" jelzésű fejfájások teszik teljessé, amelyek közé a hideginger okozta fejfájás, a megerőltetéssel összefüggő fejfájások, valamint a szexuális aktivitással kapcsolatos fejfájások tartoznak. A leggyakoribb a hideginger-fejfájás, amit mindenki megtapasztalhat, ha nagy adag nagyon hideg fagylaltot nyel le.

Szekunder fejfájások

A bőséges folyadékfogyasztás sokat segíthet

A bőséges folyadékfogyasztás sokat segíthet

A szekunder fejfájások, amelyek közé a leginkább rettegett agydaganatok is tartoznak, szerencsére ritkák. Kivételt képez ez alól a másnaposság, a lázzal összefüggő fejfájás valamint a melléküreg-gyulladás. Kevésbé közismert, hogy a fejfájás rohamkezelésre alkalmas fájdalomcsillapítók rendszeres használata (a fájdalomcsillapító-abúzus) is fejfájást okoz. Ez az orvosok rémálma, mivel nagyon nehezen lehet kezelni. Paradox állapot, amely a speciális fejfájás-rendeléseket felkereső betegeknek legalább 10 százalékát érinti. Úgy vélik, hogy az egész lakosságnak körülbelül 1 százaléka szenved emiatt. Sokszor egy nem túlságosan gyakori rohamokkal járó primer fejfájásból, leggyakrabban migrénből alakul ki. Gyakran nem pontosan felderíthető okok miatt megnő a fejfájások gyakorisága, vagy egy járulékos fejfájás alakul ki. Az igény, hogy a beteg a tüneteket hatásosan kezelje - gyakran azért, mert fél, hogy nem tud fejfájással dolgozni - oda vezet, hogy a fájdalom csillapítása céljából egyre gyakrabban alkalmazza a tüneti kezelést. Amikor ez már nem hat, erősebb fájdalomcsillapítókhoz nyúl. Ennek eredményeként a hét csaknem minden napján fejfájás elleni szert szed. Még rosszabb, hogy egy idő után a kezelés a fájdalmat már nem is csillapítja. Ilyenkor a beteg másfajta kezelésekkel próbálkozik, de ezek hatástalanok.

A prognózist nem az határozza meg, hogy sok vagy csak kevés gyógyszert szed naponta: az adagolás rendszeressége sokkal fontosabb, mint az aktuálisan bevett gyógyszer mennyisége. Az ilyen beteg nehezen kezelhető, mert a hatásos terápia alapja az, ha beszünteti a napi gyógyszerszedést. Ennek gyakran kezdeti nagyon súlyos megvonásos fejfájás a következménye, amely több napig tart. A tünetek azonban fokozatosan enyhülnek, és az ezután is megmaradó fejfájás sokkal gyorsabban reagál a kezelésre. A gyógyszereléssel való visszaélés okozta fejfájást leginkább úgy lehet megakadályozni, ha az akut kezelés rendszeres alkalmazását hetenként legfeljebb 2-3 napra korlátozzák.

Ahány fej, annyiféle kezelés

A Nemzetközi Fejfájás Társaság osztályozásának bevezetése elősegítette a fejfájás kutatását, javította a lakosság körében előforduló fejfájás megértését és jól használható segítséget adott a pontos diagnózis felállításához. Mindez jól kiegészítette azt a robbanásszerű fejlődést, amely a primer fejfájások roham-, ill. megelőző kezelésében az elmúlt 20 évben bekövetkezett. A fejfájások klinikai kezelésének alapja a részletes és pontos kikérdezés, mely a fejfájás jellemzőin túl ki kell terjedjen a kórelőzményekre, egyidejűleg fennálló egyéb betegségekre, gyógyszerszedési szokásokra és a szociális ill. családi körülményekre is.

Mivel a fejfájások jelentős részét pszichés tényezők (stressz, hangulatzavar, kimerültség) is provokálhatják, ezek feltárása is lényeges szempont. A beteg és orvos közti bizalom, e gyakran terápiás nehézséget jelentő kórképek kezeléséhez elengedhetetlen. Nincs és a közeljövőben nem is várható olyan diagnosztikus eljárás, mely a fejfájások kórismézéséhez és kezelésének megtervezéséhez szükséges időráfordítást jelentősen lerövidítené. Ebben az értelemben a fejfájások kivizsgálása és kezelése - a modern eszközök megfelelő mértékű használata mellett - a klasszikus orvoslás legjobb hagyományait felelevenítve igényli a beteg problémája iránti (időráfordításban is megnyilvánuló) érdeklődést, a szaktudás folyamatos frissítését és a gondos odafigyelést. Minden egyes fejfájás külön diagnózist igényel. Csakis ezt követően lehet specifikus és gyakran elkülönített, egyedi kezeléseket alkalmazni.
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

30981

Orvos válaszol
Aktuális
Sok idős embert a gyermeke ápolCsalád

Sok idős embert a gyermeke ápolErősödik a nem anyagi segítségnyújtás szerepe

Miért fontos a rostdús táplálkozás?Aranyér

Miért fontos a rostdús táplálkozás?A rostokban gazdag étrenddel az aranyérbetegség kialakulása megelőzhető

Bőrtökélesítő krémek: mit tudnak?Arcápolás

Bőrtökélesítő krémek: mit tudnak?A BB-krémek a minden napi használat során sem ártanak az arcbőrnek

A fájdalmas menstruáció meddőséghez vezethetEndometriózis

A fájdalmas menstruáció meddőséghez vezethetA közvélekedéssel ellentétben a fájdalmas menstruáció nem normális jelenség

Az arctisztítás forradalmaMicella

Az arctisztítás forradalmaAz arcápolás első lépése a megfelelő tisztítás

ProsztataInkontinencia

ProsztataÁllandó vizelési inger férfiaknál

Fejfájás? Időjárási frontok

Fejfájás? Nézze meg a mai napra vonatkozó frontadatokat!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban hétfon délelőtt keleten egyre többfelé megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, míg az ország más részein alig zavarja majd felhő a kellemesen napos időt.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag