Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Rühesség tünetei és kezelése

Szerző: Kiss Éva   |   Lektor: Dr. Vass Ilona

Mi a rühesség?

(másnéven: scabies, atkafertőzés, rüh)

A rühesség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. Okozója a Sarcoptes scabiei nevű atka. A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, mivel az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal atkák (lárvák) azután néhány napon belül kikelnek. A fertőzés heves viszketést okoz, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt.

A rühesség előfordulása

A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermekintézményekben hamar elterjed az egész közösségben.

A rühesség tünetei

A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb. Ha a fertőzés megtörtént és az atkák kezdenek elszaporodni, az első tünet, melyet okoznak, a viszketés, amely különösen este élénkül meg, mivel az atkák ilyenkor a legaktívabbak.

Ha egy nőstény atka az emberi bőrre jut, csakhamar befúrja magát a felhámba és ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan aztán a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre. Így jönnek létre az úgynevezett atkajáratok, melyek keskenyek, 1-2 cm-nyi hosszúak, néha még hosszabbak, legtöbbször kacskaringósan futnak. Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben pedig egy fénylő fehér pontocska ül - ez az atka.

 Rühesség  
 

Rühesség

 
Különösen kedvelt tartózkodási helyei az atkáknak azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb. Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el.

Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják tünetek, felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé. Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet.

A rühesség diagnózisa

A jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítja fel a rühesség diagnózisát az orvos. Kaparékot is vehet a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizheti az atkák jelenlétét. Kétes esetben fontosak az anamnesztikus adatok, mint például az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása.

A rühesség kórlefolyása

Az esetek legnagyobb részében a rühesség jól kezelhető. Az atkára illetve ürülékére csökkent érzékenységet mutató beteg bőrén hosszan fennálló, kezeléssel dacoló gennyes beszűrődés alakulhat ki (scabies nodosa), amelynek elemi jelenségei tulajdonképpen 5-10 mm-es papulák, alkalmanként járattal a tetejükön. Speciális, súlyos forma a csökkent reakcióképességű illetve toleráns betegen a scabies norvegica sive crustosa: több ezer atka jelenléte mellett fokozott szaruképződés és a váladékozás miatt testszerte vaskos pörkösödés jellemzi. Immunszupresszáltakon, akiknél az immunrendszer csökkent működőképességével kell számolni, alultápláltakon vagy AIDS betegeken alakulhat ki. Nagyon fertőző folyamat, a környezetét erősen veszélyezteti.

Ezzel ellentétben áll a másik véglet, amikor fokozott testápolás mellett alig látható egy-egy bőrhorzsolás, felmaródás (scabies larvata). A sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs), olykor a viszketés tovább tart (postscabies pruritus), sőt a kezelés túlzásba vitele révén irritatív dermatitis alakulhat ki, kipirosodott, gyulladt foltokkal, heves viszketéssel.

A rühesség kezelése

A rüh gyógykezelésében a legelső feladat természetesen az atkák és petéik megsemmisítése. A rühesség gyógyszertárban kapható chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-benzoát oldattal (Linimentum scabicidum) megszüntethető. Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. A fertőzött bőrnek 24 órán keresztül bekenve kell maradnia, lemosás nélkül. Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni. A viszkető bőrfelület vakarása olyan sebeket ejthet a bőrön, amelyek elfertőződhetnek, ezért a vakarást meg kell próbálni elkerülni. Ha nagyon erős a viszketés, kortikoszteroidos krémet alkalmaznak csillapítására. Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Ha kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy ha nagyon érzékeny bőrű a beteg, akkor a tulajdonképpeni rüh-kezelés befejezése után hátra van még a következményes elváltozások, például az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, amely sokszor hosszú időt vesz igénybe.

A rühesség megelőzése

Megelőzéssel kapcsolatos cikkek

    A rühatka azon fertőzések közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, sokak által használt tárgyak közvetítésével. A gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedést.

    Hasznos tudnivalók a rühességről

    A családtagokat és a közvetlen bőrkontaktusban élőket (beleértve a szexuális kapcsolatot is) egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos - forró vizes mosással, vasalással történő - tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben három napnál tovább. Ilyenkor az alaposan kiszellőztetett, kirázott ruházat (pl. télikabát) egy hét után már biztosan újra használható. Ha gyermek is elkapta a fertőzést, a gyógyulásig ne menjen közösségbe.

    Kategória: Bőr- és nemi betegségek

    Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

    Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

    Tudjon meg többet lexikonunkból!

    Szponzorált hirdetések

       
       
       
       

    Gyógyszerkereső

    gyógyszerhatóanyag