Szénhidrogének (főleg üzemanyagok) által okozott mérgezések tünetei és kezelése

Tauszig Miklós

 Tauszig Miklós

 

Dr. Pap Csaba, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főorvosa

 Dr. Pap Csaba, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főorvosa

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mik a szénhidrogének által okozott mérgezések?

Az alapvázukat tekintve szénből és hidrogénből álló vegyületek, a szénhidrogének (CH) súlyos vagy kevésbé súlyos mérgezéseket okozhatnak, attól függően, hogy számtalan variációjuk közül melyik jut be az emberi szervezetbe. A szénhidrogének sokszor más elemeket is tartalmaznak. Ezek közül különleges élettani hatása van a halogénezett CH-knak. (Ezek fluor- vagy klórtartalmú vegyületek, esetleg mindkettőből álló freonok.)

A szénhidrogének nemcsak összetevőik, hanem szerkezetük alapján is különböznek egymástól. Az alifás (nem gyűrűs, láncszerű) CH-k közé tartozik a kőolaj és a benzin. Az aromás vegyületek közé a benzolgyűrűt tartalmazók (benzol, toluol, xilol), ezen kívül még az aliciklikus vegyületeket érdemes elkülöníteni.

A szénhidrogének által okozott mérgezések előfordulása

A szénhidrogének által okozott mérgezések közül a leggyakoribb - és ezért a legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése, például, amikor motorból próbálja valaki gumicsővel kiszippantani a benzint vagy gázolajat, és egy másik jármű motorjába átengedni a felszívott üzemanyagot. Ilyenkor a lenyelés is okozhat gondot, de a legfőbb problémát nem ez jelenti, hanem az, hogy ezáltal áttételesen - tehát nem belélegezve, hanem a gyomor-bélrendszeren és a véráramon keresztül - a tüdőbe is juthat szénhidrogén-vegyület.

Ez viszonylag gyakori eset, de nem mindenki fordul vele orvoshoz, pedig okozhat komolyabb károkat is a benzin lenyelése, félrenyelése. Benzin vagy gázolaj "letüdőzése" évente 20-30-szor fordul elő a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályán. (Ez nagyjából a budapesti és az agglomerációs települések előfordulását jelenti, de az osztály bizonyos esetekben országos hatáskörrel látja el a betegeket.) Országosan évi száz esetről lehet tudni, de a látens esetek száma két-háromszáz is lehet, ilyenkor az érintettek nem is fordulnak orvoshoz. Vagyis miközben naponta előfordulhat ilyesmi Magyarországon, általában csak minden harmadik érintett hív mentőt vagy keresi fel az orvosát, esetleg a közeli kórházat.

A legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése.

A legveszélyesebb - eset a benzin vagy gázolaj véletlen beszívása, lenyelése.

A szénhidrogének által okozott mérgezések okai

A szénhidrogének veszélyességét az magyarázza, hogy szerves vegyületekről van szó, amelyek az élethez elengedhetetlenül szükséges molekulákhoz, struktúrákhoz hasonlóak lehetnek.

Toxikológiai szempontból négy csoportra osztja a legtöbb szakértő a szénhidrogéneket. (Ez a kategorizálás önkényes, a szakkönyv egymástól eltérően osztályozza e vegyületeket.) Mérgezések szempontjából a CH-k nagyon fontos tulajdonsága a viszkozitás (folyékonyság), illékonyság, illetve a gyomorból való felszívódási készség - e három jellemző dönti el, hogy a vegyületek milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.

1. csoport

A mérgezőhatást tekintve az első csoport az olyan illékony szénhidrogéneké, amelyek nem igazán szívódnak fel, és nem túlzottan viszkózusak, azaz nem sűrűek, elég folyékonyak. Ilyen például a propán-bután gáz vagy a sebbenzin (egyes besorolások szerint). Általában a gáz formájú vagy nagyon híg halmazállapotú anyagok sorolhatók ide. Ezek, ha bekerülnek a tüdőbe, az oxigénfelszívódást gátolják, tehát oxigénhiányt okoznak, így közvetlen módon az idegrendszerre hatnak. Bódulatot keltenek, ami akár eszméletvesztéshez, zavartsághoz, görcsökhöz vezethet. Ezek az anyagok a tüdőt közvetlenül nem bántják, az egyéb szerveket nem zavarják, viszont szívritmuszavart okoznak, ami valószínűleg az oxigénhiánnyal függ össze.

2. csoport

Általában ezek a szénhidrogének ártalmatlanok az emberre, mérgezési szempontból csak elméleti a jelentőségük. Ugyanis nem illékonyak, nem szívódnak fel a gyomorban sem, és nagyon viszkózusak (sűrűek, nehezen folynak meg). Ilyen anyagok nagyon ritkán és extrém esetekben kerülhetnek az emberi szervezetbe, gyakorlatilag csak ipari baleseteknél, illetve elvi szinten lehet foglalkozni az általuk keltett kóros hatásokkal. Ide tartozik az aszfalt, a vazelin, a kenőolaj, a gépzsír. Csak akkor okoznak bajt, ha nagy mennyiségben a tüdőbe kerülnek. Ilyenkor zsíros tüdőgyulladás (alveolaris pneumonitis) alakulhat ki. Ezek a kötőszöveteket, a rostos kötőszöveti vázat érinthetik, illetve a léghólyagocskákat (alveolusokat). Hasonlít ez a klasszikus tüdőgyulladásra, de zsíros folyadékkal telnek meg a léghólyagok. E gyulladás először kémiai tüdőgyulladás, tehát kezdetben "steril", később viszont felülfertőződhet.

3. csoport

Nem vagy nem túlságosan illékony anyagok tartoznak ide, illetve közepesen illékonyak. A gyomorból sem igazán szívódnak fel, legalábbis nem nagy mennyiségben. Miután alacsony a viszkozitásuk (folyékonyabbak) ezek a legproblémásabb vegyületek közé tartoznak. Ide sorolhatók a különféle üzemanyagok, a kerozin, a gázolaj, a motorbenzin. Ezek azok a szénhidrogének, amelyeket ha - relatíve nagyobb mennyiségben - az ember lenyeli, akkor tüdőkárosodást okozhatnak. Hangsúlyozzuk: ez a lenyelt mennyiségtől és az adott vegyülettől függ. Gyomor-bélrendszeri tüneteket ezek az anyagok is csak nagy mennyiségben lenyelve tudnak okozni.

Szintén nagy mennyiségben a szervezetbe bejutva központi idegrendszeri tüneteket okoznak. Ha valaki túl nagy slukkot nyel le belőlük, vagy véletlenül megissza, "letüdőzi" ezeket, akkor súlyos tüdőkárosodás is felléphet. A mennyiséget nem lehet pontosan meghatározni, hogy mikor okoznak ezek a szénhidrogének súlyos károkat. Általában a minimális belekortyolás (véletlenszerű) nem szokott nagyobb gondot okozni, de ezt biztosan nem lehet megmondani, az adott személy adottságaitól is függ ugyanis a hatás.

A kortyolás, a lenyelés is a tüdőt károsítja, sajátos módon, mert a tüdőben kiválasztódva kelt káros hatást a gyomorból, vérből oda kerülő anyag. A félrenyelésnél a légutakba is kerülhet benzin vagy gázolaj, ilyenkor kisebb mennyiség, két-három cent üzemanyag is elég, hogy gondot okozzon. Nemcsak benzin, gázolaj, hanem hígító is okozhat ilyen hatást. Ha kisebb mennyiség felszívódik, akkor az idegrendszeri tünetekhez is vezethet.

4. csoport

A negyedik csoportba azok a szénhidrogének tartoznak, amelyek nem illékonyak, jól felszívódnak a gyomor-bélrendszerből és kicsi a viszkozitásuk. Leginkább az aromás vagy halogénezett szénhidrogének (például: szén-tetraklorid, forgalomból kivont freonok) tartoznak ide. Ezek elsősorban gyomor-bélrendszeri tüneteket okoznak, súlyos máj- és vesekárosodást , szívritmuszavarokat, illetve idegrendszeri tüneteket eredményeznek. Tüdőkárosító hatásuk kisebb ugyanakkor, mint a 3. csoportba tartozó anyagoké.

"Extra" csoport

A nehezen besorolható egyéb vegyületek közül a terpentin tüdő- és májkárosodást okoz, a kámforolaj görcsöket kelt, a csombormentaolaj (amelyet illatosításra lehet használni) szintén ismert májkárosító anyag. A szénhidrogének közül számtalan vegyipari termék - festékek, lakkok, oldószerek, festékeltávolítók, egyes fertőtlenítő és tisztítószerek, bútorápolók - lehetnek káros hatásúak az emberre, ezek hatásmechanizmusával a továbbiakban nem foglalkozunk.

A szénhidrogének által okozott mérgezések tünetei

A benzin, a gázolaj, szájon át lenyelve, kis mennyiségben nem okoz általában problémát. A kőolaj és származékai, a benzin is, felböfögést okoznak, hányás, hasmenés is felléphet - ez általában 1-3 korty esetén következik be. Érdemben ilyenkor alig szívódik fel a bekerült anyag, vagy nem okoz szisztémás hatást. A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt. Ezért kell orvoshoz fordulni.

A szénhidrogének 3. csoportjának tagjaiból - például benzinből, gázolajból - nagyobb adag, "slukk", belégzése, lenyelése, félrenyelése nyomán alakulhat ki kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis). Ennek nyomán felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság.

Benzin és más üzemanyag belégzése, a műanyagcsőben "megszívott" üzemanyag félrenyelése után érdemes figyelni, hogy mennyire krákog valaki, érzi-e úgy, hogy félrement a kőolajszármazék. A köhécselés, a torok vagy a nyelőcső kaparása figyelmeztető jel lehet, akárcsak az égető érzés a légcsőben. Ám sajnos ennek a hiánya sem jelenti azt, hogy nem mehetett félre a benzin, a gázolaj vagy akár a kerozin.

A szénhidrogének nemcsak belégzéssel vagy lenyeléssel juthatnak a szervezetünkbe, illetve okozhatnak egészségkárosodást. Bőrön át is felszívódhatnak, de a kezünkre fröccsenő benzin általában csak helyi bőrgyulladást okozhat (dermatitis). Ép bőrön általában semmilyen gondot nem okoz azonban. Ha a bőr alá kerülnek ilyen anyagok, akkor viszont ott súlyosabb zsírszövetelhalás, tályogképződést okozhatnak, akár nagyobb területek is elhalhatnak. Mindez azért lehet súlyos, mert szerves vegyületekről van szó.

A szénhidrogének által okozott mérgezések diagnózisa

Ha arra gyanakszunk, hogy sok benzint nyeltünk le vagy félrenyeltünk más szénhidrogén-vegyületet, forduljunk orvoshoz, mert súlyosabb bajt előzünk meg így. A fizikális vizsgálatok mellett röntgenvizsgálat mutathatja ki a tüdőkárosodást.

A szénhidrogének által okozott mérgezések kezelése, kórlefolyása

Nagyobb adag üzemanyag belégzése, félrenyelése nyomán kémiai tüdőgyulladás (pneumonitis) léphet fel. Felülfertőződés is bekövetkezhet, illetve tüdőtályog, legrosszabb esetben pedig tüdőrokkantság. A tüdőkárosodás nem azonnal alakul ki, hanem néhány óra, egy-két nap alatt.

Mivel ne kezeljük a szénhidrogén-mérgezést?

A legfontosabb, hogy benzin vagy más üzemanyag félrenyelése esetén ne használjunk tejet ellenszerként. Ezt felejtsük el, a tejben ugyanis zsír van, ami a káros anyagok felszívódását segíti elő, és így akár a benzin nagyobb valószínűséggel okozhat szisztémás mérgezést. Ilyenkor előbb kicsit bódult állapotba kerül valaki (úgy tűnik, mintha részeg lenne). Aztán pedig - ha nem fordul orvoshoz - komolyabb következmények is felléphetnek, különösen, ha valaki zsíros tejet iszik például a félrenyelt benzinre.

Ha valaki kis mennyiséget nyelt le üzemanyagokból, azaz pár korty benzin, gázolaj, kerozin kerül a gyomrába, akkor azt a személyt nem szabad hánytatni, mert így az üzemanyag könnyebben kerülhet a tüdőbe.

Ilyenkor nem tejet kell inni, hanem paraffinolajat vegyünk be. Ez ugyanis zsíroldó anyag, a gyomorból kiüríti a káros szénhidrogéneket, az emésztőrendszeren át, méghozzá felszívódás nélkül. Egy-két kanál paraffinolaj lenyelése enyhíthet a tüneteken és a következményeken is. Ha csak kevés üzemanyag ment félre, akkor a tüdőre nem hat mindez. Egy-két decinél több számít jelentősebb mennyiségnek. Ilyenkor a kezelés (jelen esetben: a dekontamináció, a méregtelenítés) legfontosabb lépése, hogy ne hánytassuk az érintettet. Orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni, ugyanis az, hogy nincsenek laikus számára érzékelhető tünetek, az nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki valamilyen egészségi probléma. Ha valaki nagyobb mennyiséget nyelt le üzemanyagokból vagy egyéb szerekből, illetve keveset benzolból (ez inkább a negyedik csoportba sorolható szénhidrogén), akkor az orvosi, kórházi terápia első lépése a gyomormosás, paraffinolaj és más szerek beadása. Ilyenkor a pácienst szoros megfigyelés alá vonják, ami kórházi kezelést igényel (monitorozás). A folyamatos kontroll során a szívműködését figyelik, laborvizsgálatokat végeznek. Figyelik, hogy fellép-e tudatzavar, görcsök, s ha szükséges gépi lélegeztetést is alkalmaznak.

Mindezek a folyamatok a felszívódás megakadályozását célozzák, mert a felszívódott szénhidrogének - ne felejtsük el: szerves vegyületekről van szó - eltávolítására már nincs semmilyen módszer. Tehát például a dialízis sem segít ilyenkor, mert zsíroldékony anyagokról van szó. Speciális ellenszerük sincs. Ezért a szénhidrogének a szívet, a májat, a vesét, a gyomor-bélrendszert, az idegrendszert és a tüdőt károsíthatják. A zsíroldékonyság miatt az agyba is bejuthatnak a CH-k, illetve a csontvelőben is károsodást okozhatnak.

Ritkábban a széntetraklorid is okozhat mérgezést. Ez ipari balesetekben, vegyipari balesetekben fordulhat elő, amit a vegyi üzemek szigorú munkavédelmi előírásai hivatottak megelőzni.

Ha szembe kerülnek, kötőhártya-, szaruhártya-elhalást okozhatnak, ha valakinek a szemébe freccsen szénhidrogén, akkor mindenképpen ki kell öblítenie, bő folyóvízzel, és azonnal szemészetre kell mennie. Addig jobb, ha steril lappal lefedi a szemét. E helyzettel nem szabad viccelni: a látást veszélyeztetheti egy ilyen eset.

Ha bőrre kerül nagy mennyiségű szénhidrogén, akkor bő szappanos vízzel, folyóvízzel kell lemosni, hogy legalább valamennyire oldódjon a bőrre került anyag.

A szénhidrogének által okozott mérgezések gyógyulási esélyei

Általában a szénhidrogének által okozott mérgezések nem járnak súlyos következményekkel, de ehhez időben orvoshoz kell fordulni. Mérgezésgyanú esetén jobb nem "hősködni", azaz nem kell "egyedül legyőzni" a kellemetlen tüneteket, és ha azt észleljük, hogy a belélegzett vagy félrenyelt, lenyelt benzintől, gázolajtól rosszul vagyunk, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.

A szénhidrogének által okozott mérgezések megelőzése

Kerülni kell az olyan helyzeteket, amikor szénhidrogének juthatnak a szervezetünkbe. Ne szippantsunk fel gumicsővel benzint, gázolajat, óvatosan bánjunk a vegyszerekkel, és főleg a szembe ne kerüljenek ilyen anyagok - erre figyeljünk a leginkább.

Ritkábban a szén-tetraklorid is okozhat mérgezést. Ez ipari balesetekben, vegyipari balesetekben fordulhat elő, amit a vegyi üzemek szigorú munkavédelmi előírásai hivatottak megelőzni. Más ipari anyagoknál is a dolgozók felkészítése, oktatása, a munkavédelmi szabályok betartása előzheti meg a súlyosabb következményeket.

Hasznos tudnivalók

A szénhidrogének jelentős része nem okoz súlyos egészségkárosodást, de éppen a leggyakoribb, a mindennapokban legtöbb helyen használt ilyen vegyületek - gázolaj, benzin, hígítók - okozhatják relatíve a legsúlyosabb problémákat. Ezért - bár megszokott anyagokról van szó - ezekkel különösen óvatosan kell bánni.

Kategória: Mérgezések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Szénhidrogének (főleg üzemanyagok) által okozott mérgezések kezelésére! További kérdésem van Szénhidrogének (főleg üzemanyagok) által okozott mérgezések témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Nagy Éva bőrgyógyász-kozmetológus


Kérdezek tőle

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag