Pajzsmirigy ultrahangvizsgálata

Olyan képalkotó eljárás, melynek során a pajzsmirigy állományát és a nyak képleteit (ereket, nyirokcsomókat) vizsgálják. Rendszerint a pajzsmirigy göbös elváltozásait és cisztákat (folyadékkal telt tömlő) keresnek vele. Daganatos betegségek nyaki nyirokcsomóáttétei is kimutathatók a segítségével.

A legkíméletesebb, káros hatással nem járó vizsgálat az ultrahangvizsgálat. Az ultrahangkészülék vizsgálófeje magas frekvenciájú, az emberi fül számára hallható hangok feletti tartományba tartozó hanghullámokat (ultrahang) bocsát ki. Ezeknek a hanghullámoknak egy része a különböző felületekről visszaverődik, szóródik, más része elnyelődik. A visszaverődő hullámokat - a radarhoz hasonlóan - érzékeli a vizsgálófej, elektromos jelekké alakítja át azokat, melyekből a készülék monitoron látható képet állít elő. Míg a folyadékokon és tömör szerveken könnyen áthatol az ultrahang, addig például az epekövekről, a belekben lévő gázokról, csontokról visszaverődik, így a mögöttük lévő területek ún. "hangárnyékba" esnek, azokról vélemény nem mondható. A legtöbb készülék ma már nem csak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző vizsgálatokhoz más és más frekvenciával működő, ill. más formájú, méretű vizsgálófejre lehet szükség. Vizsgálhatók még a hasüregi szervek, a nyakon a nyálmirigyek, az emlők, az erek, a lágyék erei és a környezetükben lévő nyirokcsomók, a szem, a herék és gyakorlatilag az egész vázizomzat és az ízületek, ill. a még nem záródott kutacsú csecsemők esetén az agy is. A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata során a beteg hanyatt fekszik az ágyon. Nyakát szabaddá teszi a ruháktól. Bőrét kocsonyás, az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgálófejet ráhelyezik a bőrére, esetleg kissé rá is nyomják a nyakára. Az orvos a vizsgálófejet mozgatva próbál képet alkotni a pajzsmirigy különböző területeiről. A képet a képernyőn kimerevítheti, lemérheti az ott látott képletek méreteit, ill. a képet ki is nyomtathatja, esetleg videóra veheti. A vizsgálat végén letörlik a bőrre kent zselét.

Előkészítésre nincs szükség

A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos. Előfordulhat, hogy bizonyos elváltozások csak ismételt vizsgálattal mutathatók ki. Az is előfordulhat, hogy a látott elváltozásból az orvos szövettani mintavételt (tűbiopszia) javasol. Ez egy tűszúrás, amely után az így nyert sejtmintát tárgylemezen sejttani (citológiai) vizsgálatra küldik. A ruhára kenődött zselé könnyen lemosható.

Veszélytelen, korlátlan számban ismételhető vizsgálat. A tűbiopszia helyén rendszerint enyhe vérzés léphet fel. A szúrás helye napokig érzékeny lehet, begyulladhat.

A vizsgálat fájdalmatlan. Ha tűbiopsziát végeznek, az az egyéb tűszúrásokhoz hasonló fájdalommal jár.

Rendszerint könnyen értelmezhető. Tartalmazza a pajzsmirigy alaki, nagyságbeli eltéréseinek, a benne lévő göbök nagyságának, szerkezetének a leírását. Az orvos nyilatkozik arról is, hogy következményes, kóros nyirokcsomók vannak-e a nyakon. Javasolhat MRI- (mágneses magrezonancia vizsgálat), labor-, izotópvizsgálatokat.