Mikrobiom

Székletbankokról, poop-partikról, posztbiotikumokról és a koronavírus-járvány miatti fertőtlenítéshullám következményeiről is beszélgettünk az ismert mikrobiológussal, Dr. Szabó Dórával.

Az ma már köztudott, hogy az emésztésünkben alapvető szerepet játszanak a bélrendszerünkben élő baktériumok. Ezek mennyisége és fajtaösszetétele azonban a külső behatások (például az étkezési szokások változásai) miatt átalakul. Egy ideje arra is felfigyeltek a tudósok, hogy a kórházi tartózkodás is megváltoztatja a bél mikrobiomját.

Biológusok azt a célt tűzték ki, hogy székletminták elemzésével kiderítik, miért élnek az éppen fellelhető mikrobák az adott ember bélrendszerében, s ehhez mi köze van annak, hogy hol él valaki, vagy mit eszik. Sőt a minták elemzésével olyan információkhoz szeretnének jutni, amelyek rávilágítanak a páciens várható betegségeire. A projekthez ma már bárki csatlakozhat a világon.

Magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk révén a zöldségeket és gyümölcsöket rendszerint a legegészségesebb ételek között emlegetjük. Csakhogy az értékes tápanyagokon túl egyéb dolgokkal is kapcsolatba kerülünk, amikor beleharapunk például egy ínycsiklandó almába.

Az óceánban való fürdőzés megváltoztathatja a bőr mikrobiomját, vagyis az emberi testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszert. Ez pedig jelentősen fokozhatja a bőrfertőzések kockázatát - állítják amerikai kutatók.

A tudomány jó darabig nem gondolt többet az emésztőrendszerről, mint amennyit a nyilvánvaló funkciója mutatott: energia és a szervezet működéséhez szükséges anyagok kinyerése a táplálékból, és a salak eltávolítása a szerveztből. Aztán kiderült, hogy a tápcsatornában sok más dolog is történik, aminek kapcsolata van az érzelmi stressztől a krónikus betegségekig számos nem teljesen világos gyökerű jelenséggel. A velünk élő sokmilliárdnyi mikróba közé van a rejtély beékelődve.