Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
A gyógyszertárakat is elérte a munkaerőhiány
A munkaerőhiány a gyógyszertárakat is elérte az elmúlt években, nem meglepő, hogy egyre növekszik az igény a frissen végzett gyógyszerészek iránt. A végzős gyógyszerészhallgatók száma azonban hullámzó, egy 2025-től érvénybe lépő előírás pedig tovább nehezítheti a helyzetet.
Hogyan változtat meg a futás? - infografika
A futás az ember természetes képessége a gyors helyváltoztatásra, de manapság inkább testedzési célból szaladgálunk. Már aki hajlandó erre. A többség nehéz, kifulladással, izomfájdalommal járó munkának véli, s nehezen szánja rá magát. Pedig ha mindenki ismerné a futás fizikai és lelki hatásait, biztosan többen húznának cipőt, hogy kocogni induljanak. Infografika.
Nagy a baj, ha nem tudjuk kezelni a pénzt
Az öregedő emberek gyakran tapasztalják, hogy lassabban kezelik a pénzügyeket. Nehezebben számolják ki a pénztárnál a visszajáró összegét, vagy válogatják ki a szükséges aprót. De nehézségeik lehetnek a kártyahitelük kiegyenlítéséhez szükséges összeg kiszámításával is. A pénzügyek kezelésének problémái előre jelezhetik a demenciát, és a jelenség kapcsolatban állhat az agyban lerakódott fehérje mennyiségével.
Stresszteszt: most az egészségügy következik
Az Európai Parlament (EP) a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást, benne azt az "Európai Egészségügyi Unióról" szóló javaslatot is, aminek Ujhelyi István, az MSZP Európai Parlamenti képviselője volt az egyik készítője. A politikus úgy fogalmazott: ami történt, óriási siker.
Koronavírus: segíthet-e a fekete himlő?
A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.
Csodafegyvert fejlesztettek az ismeretlen kórokozók ellen
Hamarosan az ismeretlen baktériumok gyors DNS-szekvenálása fogja segíteni az orvosokat, hogy meghatározzák, milyen antibiotikumokkal kezeljék a pácienseiket. Ez a beavatkozási időt napokról órákra csökkentheti, és mérsékli az össz antibiotikum-felhasználást. A szükséges eszköz és adatfeldolgozó alkalmazás már elkészült.
Távkonzultáció: megint a beteg jár a legrosszabbul
A telefontársaságokon kívül nem sokan profitálnak a járvány miatt bevezetett távkonzultációból. Ráadáusul nemcsak a betegek pénztárcája bánja, de a technikailag felkészületlen egészségügyi intézményeknek is jócskán költenie kellene a fejlesztésre.
Gyenge nemi vágy: mikor kell orvoshoz menni?
A tabutémák egyike, amelyről a nők ritkán beszélnek az orvosukkal, az alacsony libidó. Sokaknak ugyanis kényelmetlen lehet arról társalogni, hogy hiányzik a szex iránti vágyuk, vagy nem élvezik a szexet annak ellenére, hogy korábban más volt a helyzet. Vannak jelek azonban, amelyek arra intenek, hogy érdemes szakembert felkeresni.
Koronavírus: kapzsik, felelőtlenek és törékenyek vagyunk
Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.
Koronavírus: kiszámolhatjuk az esélyünket a túlélésre
Ha körülnézünk az utcán, a közterületeken, az üzletekben, azt tapasztaljuk, hogy múlóban van a koronavírustól való félelem. A távolságtartás csökken, egyre többen hagyják el a maszk viselését vagy hordják helytelenül a védőeszközt. A statisztikák azonban arra vallanak, hogy csalóka lehet ez a biztonságérzet.
Könnyű nyári módszerek a vérnyomás csökkentésére
Sokan úgy gondolják, hogy a kánikula rosszul hat a vérnyomásra. De ez tévedés, hiszen a szervezet hőszabályozása gondoskodik róla, hogy testünk hőmérséklete optimális maradjon. A nagy melelegtől nem leszünk lázasak. A külső hőmérsékletnek tehát nincs hatása a vérnyomásra. Ettől még léteznek szezonális módszerek, melyekkel a vérnyomás nyáron (is) csökkenthető.
Nagyrészt derült, száraz idő várható, majd északnyugat, nyugat felől változó vastagságú fátyolfelhőzet érkezik. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.Késő estére általában 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonulása után nyugodtabb, frontmentes, de hűvösebb légtömeg alakítja az időjárást.