Az üzletekben jelenleg is csak maszkban vásárolhatnánk, és az eladóknak is maszkot kellene viselniük. Akadnak, akik erre teljesen fittyet hánynak , és sokan vannak, akik a szabály betartását demonstrálva ugyan felkötik a védőálarcot, de letolják az orruk alá (azaz nem védik magukat és veszélyeztetik a többieket), míg mások csak hagyják, hogy a nyakuknál értelmetlenül fityegjen a védőeszköz. Nem árt észben tartani, a jó eredményeinket a járvány elleni védekezésben azzal értük el, hogy időben elkezdtük a távolságtartást, a védőeszközök viselését és a rendszeres kézmosást, fertőtlenítést. Ezért a magyar társadalom nagyon kevéssé fertőződött át a SARC-CoV-2 vírussal.
Nemrégiben a bostoni MIT egyetem folyóiratában érdekes elemzés jelent meg arról, hogy a COVID-19 statisztikai számai valójában mekkora kockázatot jeleznek. Amíg nem kapunk összehasonlításokat a való életből, addig nem is értjük meg igazán, hogy a kórokozó milyen mértékben veszélyeztet bennünket. A cikk New York-i adatokkal számol (tudjuk, hogy a járványhelyzet az USA legnagyobb metropoliszában volt az egyik legsúlyosabb az egész világon), és érdekes módon még ott is igen alacsonynak látszik a halálozási kockázat. A New York Városi Egészségügyi Hivatal és a Columbia Egyetem jelentése március és május között átlagosan 1,45 százalékra teszi a halálozás esélyét azok között, akiket megfertőzött a SARS-CoV-2 koronavírus.
Orosz rulett 75 év felett
Ha ezt megfordítjuk, akkor az életben maradás esélye még a fertőzöttek között is 98,55 százalék, a nagytöbbség pedig el sem kapja a betegséget. Másfelől azonban ez az arány meghaladja annak az esélyét, hogy valaki autóbalesetben meghaljon . Akkor alakulnának ki ilyen arányok például a közlekedésben, ha mindenki őrült módjára hajtana minden sarkon. Ne feledjük, hogy az átlagról beszélünk. A 75 év felettieknél már egészen más számokat láthatunk. Közöttük a halálozási kockázat 13-17 százalék is lehet, azaz nagyjából minden hatodik fertőzött meghal. Ha úgy tetszik, olyan ez, mintha valaki egy hatlövetű forgótáras pisztollyal orosz rulettet játszana. Ki akarná, hogy a szülei vagy a nagyszülei ebben vegyenek részt?!
A halálozási esélyt sok tényező befolyásolja. Köztük a lakhely, a társadalmi-gazdasági státusz, az iskolázottság, az egészségi állapot (különösen a krónikus betegségek súlyossága), az elhízottság mértéke, a káros szenvedélyek és az életkor. Az MIT cikkének 51 éves szerzője, Antonio Regalado átnézte a biztosításmatematikai táblázatokat, s korcsoportjában a bármilyen okból bekövetkező halálozás esélye körülbelül 0,4 százalék. Tehát ha elkapná a COVID-19 -et, akkor a halál bekövetkeztének az esélye valószínűleg háromszorosa az éves összes tényezőt figyelembe vevő kockázatnak (a férfiaknál a COVID-19 kockázata magasabb az átlagosnál).
Az emberek azonban nem nagyon tudják, hogy az átlagos kockázatok mit is jelentenek valójában. Regalado egy érhetőbb példát is hoz, mégpedig az ejtőernyőzés t. Az Egyesült Államok ejtőernyős szövetsége szerint minden 220 301 ugrásra jut egy halálozás. Ez azt jelenti, hogy 3200 ugrásra lenne szükség, hogy elérjük a COVID-19 átlagos halálozási kockázatát. De vajon ugyanezt az adatot kapnánk, ha 75 év felettiek ugrálnánk ki a szállítógépekből?
Nagyapák és unokák - ezerszeres szorzó
A New York-i adatok alapján a nagyapák koronavírus miatti halálozási esélyei 1000-szer magasabbak az unokákénál. Ezért amikor a korlátozó intézkedések feloldása után mindent ott szeretnénk folytatni, ahol a járvány előtt, könnyen lehet, hogy az átlagos halálozási kockázatot nem sokkal rontanánk, de az idősebbek halántékához fegyvert tartanánk ezzel a viselkedéssel. Az iskolák túl korai megnyitásáról (amely most forró vita tárgya a tengerentúlon) mindenesetre ez jutott Regalado eszébe.
Mi viszont pillanatnyilag jól állunk a vírussal szemben, de felelőtlenség lenne azt gondolnunk, hogy a veszély elmúlt. Aggasztó, hogy a szomszédos országokban megugrott az új esetek száma, azaz a túlzott lazítás könnyen visszaüthet.
Ha valaki a saját halálozási kockázatán töprengene, már nem csak a híreket elemezgetheti, és nem csak a nagy átlagról szóló (egyéni szinten elég kevéssé értelmezhető) statisztikákat hallva vakarhatja a fejét. Olyan online alkalmazások is elérhetők már ( például itt magyar nyelven ), amelyek a személyes jellemzők megadása után kikalkulálják az egyéni kockázatot. Persze egy ilyen globálisan használható kalkulátor mögött is a WHO adatbázisa áll, s így nem lehet figyelembe venni a helyi hatásokat.
Ezzel együtt is örülök, hogy a túlélési esélyem 99,9 százalék feletti. Azonban ez romolhat, és az idősebbeké különösen, ha csak a rendeletet vesszük komolyan, de a járvány elleni szabályokat nem, s például orr alá tolt maszkkal vásárolgatunk. Jó volna, ha ez a járvány nem válna senki számára orosz ruletté.
