Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
COVID-19: így kerülhetjük el, hogy elkapjuk a fertőző rokonoktól
Egy német fizikusokból és más specialistákból álló tudományos team nemrégiben közzétette azokat az ajánlásokat, amelyek betartásával jelentősen mérsékelhető a beltéri koronavírus-fertőzés veszélye. Ezek megfontolása az ünnepek alatt szó szerint életmentő lehet.
Ők lettek 2020 Egészséghősei
Idén is átadtuk az Egészséghősök pályázatunk szakmai és civil díjait, az Etesd a dokit! kezdeményezés alapítója, Keve Márton és Győrfi Dániel youtuber is elismerésben részesült. A járvány miatt a 2020-as év Egészséghőseinek a lehető legbiztonságosabb módon, videón keresztül gratulált a zsűri.
Így szűrhetők ki a hosszú távon fertőző koronavírus-hordozók
A COVID-19 járvány idején elengedhetetlen a folyamatos tesztelés, különösen akkor, ha erős a gyanú, hogy egy-egy személy fertőzött vagy ki volt téve a kórokozónak. A teszteredmények helyes kiértékeléséből az is kiderül, hogy egy esetlegesen negatív eredmény ellenére ki maradhat mégis fertőző.
Koronavírus: a betegek felének sérülhetnek az idegei
A Covid-19 tünetei között szerepelnek a memóriaproblémák, a zavartság, a delírium és a hosszútávú "agyködnek" nevezett állapot is. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a betegséggel kórházba került emberek harmadánál valamilyen mentális probléma lép fel. A vírus az agyunkat támadja, de nem világos, hogyan kerül oda.
COVID-19: halálozási kockázat-kalkulátor a vakcinák elosztásához
A koronavírus elleni vakcinák elosztása ugyan még csak most kezdődik, de várhatóan nagy problémát jelent majd. Annak igazságos meghatározása, hogy milyen sorrendben jussanak az emberek vakcinához, rengeteg tényező figyelembevételével lehetséges csak. Amerikai tudósok egy olyan kalkulátort fejlesztettek ki, ami komolyan támogathatja ezt a munkát.
Már génjeinkből is gyorsan kimutatható a COVID-19
Egy új tanulmányban a kutatók új megközelítésen alapuló tesztelést dolgoztak ki, amely kimutatja az immungén expressziójának különféle mintázatait a koronavírus-fertőzötteknél. Ez a fajta teszt alkalmas a standard teszteknél vétett lehetséges hibák ellenőrzésére.
Úgy ölik a rákot a T-sejtek, ahogy azelőtt még soha
A gyógyszerezés akkor lenne a leghatékonyabb, ha a hatóanyag közvetlenül ott szabadulna fel, ahol a feladata van. A rákellenes készítmények például a tumorsejteknél. Az utóbbi időben egyes gyógyszerek célba juttatáshoz a kutatók nanorészecskéket használnak, amelyek csak a célhelyen engedik ki a hatóanyagot. Most még ennél is jobbat találtak ki.
COVID-19: nem tudják, mi okozza a légzési elégtelenséget?
A kritikus állapotú betegek hasonló vagy még erősebb immunitást mutatnak a koronavírussal szemben, mint akik meggyógyultak. Ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint a súlyos fertőzések a túlzott immunreakcióhoz kapcsolódhatnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és az igazi okokat valószínűleg tovább kell keresni.
COVID-19: a fertőzéssel vagy oltással szerzett immunitás jobb?
Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ.
Rákot kaphatnánk egy ütéstől is, de bőrünk nem engedi
A szöveteinket és az azokat alkotó sejteket folyamatosan fizikai hatások érik, amelyek akár molekuláris szinten is befolyásolhatják a működésüket. Hogy ebből ne legyen nagyobb baj - például egy bokán rúgástól ne kapjunk rákot - arról egy speciális védelmi rendszer gondoskodik.
Rekordközeli meleget mértek az Északi-sarkon
Tovább melegszik az Északi-sark térsége, 2019 októbere és 2020 szeptembere között volt a második legmelegebb év 1900 óta - közölte friss jelentésében az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Az idén immár 15. alkalommal kiadott dokumentumban a kutatók azt elemzik, milyen súlyos következményekkel jár az északi-sarki térségben a klímaváltozás.
Nyugat felől változó vastagságú fátyolfelhőzet érkezik fölénk, csapadék nem lesz. Fokozatosan mérséklődik, gyengül a légmozgás.A minimum-hőmérséklet általában 0 és +5 fok között alakul, de a kevésbé felhős, szélcsendes részeken 0 fok alá is hűlhet a levegő, míg a magasabban fekvő helyeken kissé enyhébb lehet a reggel. Ezen a napon egyértelműen hidegfronti hatás érvényesül, amely jelentős terhelést róhat a szervezetre.