Zöld ügyek

A mérések 1961-es kezdete óta nem volt melegebb év az Antarktiszon a tavalyinál.

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - állapította meg egy most közzétett jelentés.

A jegesmedvék túléléséhez fontos, "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták - állapította meg egy kutatás.

A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki egy, a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

Jelenleg 400 méterrel vékonyabb sztratoszféra - vagyis a légkörnek a földfelszíntől számított második rétege -, mint az 1980-as években. Ennek oka elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az elmúlt években drasztikusan nőtt a légkondicionálók iránti kereslet - részben az otthoni munka térnyerésének, részben a globális felmelegedésnek köszönhetően. Csakhogy ezek a berendezések jelentősen megemelik a károsanyag-kibocsátásunkat, amellyel csak még tovább fokozzuk a már egyébként is nagy gondot jelentő éghajlatváltozást.

A magyarországi McDonald's a műanyag-mentesítés jegyében minden egységéből kivonta az egyszer használatos műanyag szívószálakat, evőeszközöket és az italos poharakat fedő műanyag tetőket.

Nem a koronavírus-járvány feltartóztatása érdekében bevezetett korlátozások miatt javult a levegő minősége a pandémia idején az amerikai, európai városokban - állapították meg amerikai kutatók. Sokkal inkább az időjárás természetes változékonyságát sejtik a háttérben.

A veszélyben lévő világörökségi helyszínek közé kellene sorolni az ausztrál Nagy-korallzátonyt az ENSZ illetékes bizottsága szerint, amelynek keddi javaslattervezetét felháborodással fogadta Ausztrália.

Valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is - írta meg Kis Anna meteorológus kedden közzétett cikkében.

A Föld folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

Az óceánokban szétszórt műanyaghulladékokon utazó fajok felboríthatják a helyi ökoszisztémát.

A Polastern német kutatóhajó 150 terabájtnyi adatot és ezernél is több jégmintát gyűjtött be, hogy kiderítsék a szakemberek, miként alakul a jég olvadása az Északi-sarkon.

Több millió ember, különösen a gyerekek egészségére jelent veszélyt az egyre növekvő mennyiségű elektronikai hulladék - figyelmeztetett legfrissebb jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az emberi gyógyszermaradványok szintje világviszonylatban mérve átlagos mértékű a Balatonban és annak vízgyűjtőjében. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk a gerinctelenek szervezetében már változásokat okozhatnak - derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) új kutatásából.

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat.

A klímavédelmi intézkedések káros hatással lehetnek a faji sokszínűségre - figyelmeztettek a veszélyre tudósok.

Az ipari korszak kezdete óta mindössze harmadik alkalommal csökkent tavaly a világ műanyagtermelése. A jelenség hátterében a koronavírus-járvány által előidézett egészségügyi válság áll.

Újabb veszélyes mérföldkőhöz érkezett a légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban: 50 százalékkal magasabb volt, mint az iparosodás kezdetén, és a növekedés aránya nagyobb, mint valaha - jelentette be hétfőn az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal.

Több száz tó vizének oxigénszintje csökkent az elmúlt négy évtizedben az Egyesült Államokban és Európában - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a fogyatkozó oxigénszint fokozott halpusztulást, algavirágzást és metánkibocsátást eredményezhet.

A hőség miatti halálozások 37 százalékáért az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és globális felmelegedés a felelős - derült ki egy, a témában készült átfogó tanulmányból.