"Ha egy gyerek megeszik mindössze egyetlen olyan tyúktojást, amely a ghánai Agbogbloshie nyomornegyedből származik, akkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott napi határértéknél 220-szor több klórozott dioxin kerül a szervezetébe" - mutatott rá Marie-Noel Brune Drisse, a jelentés vezető szerzője. Hozzátette, "a nem megfelelő e-hulladék-kezelés áll a háttérben. Ez egy egyre súlyosbodó kérdés, amelyet azonban sok ország még nem kezel egészségügyi problémaként".
Az elektronikai hulladékok közé tartoznak a régi számítógépek, televíziók, faxok és telefonok. Ezek a készülékek értékes fémeket, például aranyat, rezet, valamint mérgező anyagokat, így ólmot, higanyt és nikkelt is tartalmazhatnak. Az elektronikai készülékek számának növekedésével az e-hulladékok mennyisége is emelkedik. A szakértők becslései szerint világszerte 53,6 millió tonna elektronikai hulladék termelődött 2019-ben, ami 21 százalékkal volt magasabb a mindössze öt évvel korábbi mutatónál.
A WHO szerint csaknem 13 millió nő számára jelent bevételi forrást, hogy újrahasznosítható anyagok után kutatva válogatja szét a szemetet, miközben óhatatlanul is érintkezik a méreganyagok hatásaival. Gyakran ötéves gyerekek végzik ezt a munkát, mivel apró kezeikkel könnyedén szétszedik a készülékeket. Rájuk a mérgező anyagok még nagyobb veszélyt jelentenek, mivel szerveik még fejlődnek. A mérgező hulladékok továbbá a még meg nem született gyerekek fejlődését is gátolják, veszélybe sodorva a várandós nők életét is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: