A klímaváltozás miatt az ősz sem lesz a régi

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyed évszázadhoz képest. Ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, eltolódhat például az őszi levélhullatás is - derült ki egy új kutatásból.

Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint.

"Bár a meleg ősznek könnyű örülni - tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása" - olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében. A szakember szerint a felmelegedés következtében felborulhat például a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája is. Egyes kártevők elszaporodhatnak, de még a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat. A felmelegedésnek azonban pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.

ősz, klímaváltozás, globális felmelegedés
Színek helyett csak megperzselt levelek jutnak. Fotó: Getty Images

Nyári napokat élünk még ősszel is

Az elmúlt fél évszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971 és 1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius-fok volt az őszi átlaghőmérséklet az országban. "Még jobban látszik a melegedés , ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011 és 2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11-Celsius fokot" - hívta fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel. Az elmúlt 50 év októbereiben például 27 nyári nap is volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971 és 1995 között 16, míg 1996-2020-ban már csak 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.

Színek helyett csak megperzselt levelek jutnak

A cikk szerint a forró nyarak megperzselhetik a leveleket, és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő. "A megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik - hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra" - összegzi Kis Anna az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait elemezve.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A (zúzmarás) köd és a rétegfelhőzet kiterjedése napközben fokozatosan csökken. Tartósan borult körzetek főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl keleti részein maradhatnak, másutt várhatóan kisüt a nap. Legfeljebb a borult, ködös területeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, esetleg ónos szitálás. Az északnyugati tájakon időnként élénk lökések kísérhetik a délkeleti szelet, másutt jobbára gyenge vagy mérsékelt marad a légáramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet -7 és +1 fok között várható. Késő este többnyire -13 és -5 fok közötti értékekre számíthatunk. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.