Becslések szerint a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárdra növekszik majd, a természeti kincsekért és az üzemanyagért folytatott harc pedig éleződhet. A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárd embernek kell útra kelnie és elhagynia az otthonát - áll a Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) jelentésében.
Ezekről a területekről indulnak legtöbben útnak
A nemzetközi kutatóintézet, amely évente teszi közzé globális terrorizmus- és békeindexét, a jelentésben a fekete-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai térséget emeli ki, ahonnan vélhetően a legtöbben kényszerülhetnek otthonaik elhagyására. A kutatás leszögezi, hogy a migráció világszerte akár 1,2 milliárd embert is érinthet, hozzátéve, hogy ez a szám 2019-ben körülbelül 30 millió volt.
"Ennek óriási társadalmi és politikai következményei lesznek, nem csupán a fejlődő országokban, hanem a fejlettekben is, mert a lakhelyeiket elhagyni kényszerülő emberel tömegei nagyobb menekültáradatot jelentenek a legfejlettebb államokra nézve is" - szögezte le az IPE alapítója, Steve Killelea.
Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a világban máris 60 százalékkal kevesebb édesvíz van, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a következő 30 évben pedig vélhetően mintegy 50 százalékkal nő, nagyrészt az ázsiai középosztály növekedése miatt. A kutatás a várható fenyegetéseket két kategóriába sorolja, az egyik az élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a népességnövekedés, a másik pedig a természeti katasztrófák, beleértve a globális felmelegedést is.
A dokumentum 150 országot vizsgál a rájuk váró nehézségek szempontjából, illetve abból, miként tudnak az egyes államok szembenézni velük. Eszerint míg néhányukat - például Kínát és Indiát - elsősorban a vízhiány fenyegeti, mások - például Pakisztán, Irán, Mozambik, Kenya és Madagaszkár - többféle veszélynek is ki vannak téve. "Ezek az országok jelenleg nagyjából stabilak, de nagymértékben ki vannak téve ökológiai fenyegetéseknek" - áll a 90 oldalas jelentésben.
Az intézet részéről mindazonáltal reményüket fejezték ki, hogy a most közreadott elemzés hatással lesz a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos intézkedésekre, valamint nagyobb hangsúly kerül majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is.
