Az elmúlt három év globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850 és 1900 között mért) átlagértéket. Egyszersmind elmondható, hogy a mögöttünk álló 11 év egyben a valaha mért 11 legmelegebb év is – közölte szerdán a Középtávú Időjárás-előrejelzés Európai Központja (ECMWF). Mint írják, a 2025-ös átlaghőmérséklet 14,97 Celsius-fok volt: ez 1,47 fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. Egyszersmind alig-alig, 0,13 fokkal marad el csupán a 2024-es rekordmelegtől, és még ennél is kevesebbel, 0,01 fokkal a 2023-ban regisztrált adatnál. Ilyen módon tehát 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön.
Sőt, a harmadik legmelegebb évnek bizonyult a tavalyi esztendő Európában is 10,41 fokos átlaghőmérséklettel. Összehasonlításképp: ez 1,17 fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti három évtized átlagát. A kontinensen március hozta a legnagyobb kiugrást, amikor az átlaghőmérséklet 2,41 fokkal haladta meg a korábbi évek adott hónapra vonatkozó átlagát. Mi több, 0,26 fokkal megelőzte az előző rekorder 2014-es márciust is.
Elkerülhetetlen a 1,5 fokos határ átlépése
A szakértők szerint az elmúlt három évben mért rendkívüli meleg két főbb tényező eredménye. Először is az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése játszik benne kiemelt szerepet, illetve ennek kapcsán az emberi tevékenység. Másodsorban hozzátett a melegedéshez az óceánok magas felszíni hőmérséklete is, amiért jelentős részben az El Niño időjárási jelenség hatása volt felelős egyéb tényezők mellett. A jelenlegi trendek alapján a globális felmelegedés mértéke már a mostani évtized végére tartósan meghaladhatja a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény elsődleges limitként meghatározott 1,5 fokot: egy évtizeddel korábban, mint azt az egyezmény 2015-ös aláírásakor előrejelezték.
A Reuters hírügynökség hangsúlyozza: a 1,5 fok azért fontos határ, mert azon túl a felmelegedés már rendkívül súlyos, egyes esetekben visszafordíthatatlan hatással lehet a klimatikus viszonyokra. „Kétségtelenül túl fogjuk ezt lépni. A legfontosabb kérdés most már az, hogy hogyan tudjuk a legjobban kezelni az elkerülhetetlen helyzetet, illetve annak következményeit úgy az emberi társadalomban, mint a természetben” – mutatott rá Carlo Buontempo, az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Ügynöksége (C3S) vezetője.
Borítókép: Getty Images
