Egészségügy

Egyre több - a koronavírus-járvány miatt szüneteltetett - vizsgálatot és beavatkozást vezetnek vissza az egészségügyben. A "kórházi újranyitás" következő szakasza jövő hét csütörtökön jön.

Sajnos nem egyedi eset, hogy egy sürgős, életveszélyes esethez riasztott mentőegység nem találja a bajba jutottat, mert félrevezető, esetleg nem egyértelmű a cím, amit kaptak. Egy tapasztalt mentőápoló elmeséli, ilyen helyzetben mi a teendő.

A koronavírus elleni orosz gyártmányú vakcinát, a Szputnyik V-t már több tucat országban engedélyezték, és az Európai Gyógyszerügynökség is vizsgálja. Az oltóanyag hatékonysága szakmai hírek szerint is bizonyítottan magas, de a viták ennek ellenére sem csendesednek körülötte. Brazília például a napokban utasította vissza a készítmény alkalmazását. Vajon kell-e aggódniuk azoknak, akiket ezzel oltottak be?

Minden császármetszésen átesett nő bízik benne, hogy a műtét helyén keletkező seb problémamentesen és gyorsan gyógyul, a hátramaradó heg pedig szinte láthatatlan lesz. A regenerálódás azonban nem mindenkinél zajlik ugyanúgy, ahogy a császáros heg sem lesz ugyanolyan.

Nagyon hatékony a Pfizer és a Moderna vakcinája a 65 év felettieknél - ez derül ki a CDC új tanulmányából.

A jóindulatú helyzeti szédülés pontos oka nem ismert, szervi elváltozás azonban nem áll a hátterében. Ettől függetlenül veszélyes lehet, ha például vezetés közben jelentkezik.

A Pfizer és a Moderna is megkezdte vakcinakísérleteinek következő szakaszát az Egyesült Államokban: hat hónapos kortól vizsgálják a két oltóanyag biztonságosságát és hatékonyságát.

Jó pár embert elrettenthet a koronavírus elleni oltástól egy kellemetlen és viszonylag sokakat érintő fóbia. Milyen tünetekkel jár a tűfóbia és hogyan lehet legyőzni?

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) friss útmutatása szerint a teljesen beoltott amerikaiak lazíthatnak a szabadtéri maszkviselési szabályokon. Mutatjuk, milyen esetekben.

Nemrég készült el a kutatás, amely azt vizsgálta, hogy miként élte meg a magyar társadalom a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékeli az Orbán-kormány válságkezelésének különböző aspektusait. A megállapítások értelmezéséhez Bíró-Nagy Andrástól, a Policy Solutions politikai elemző intézet igazgatójától kértünk segítséget.

Optimista előrejelzések szerint még idén hozzáférhető lesz a Pfizer koronavírus elleni tablettája, ami áttörést hozhat a COVID-19 okozta betegség kezelésében.

Magyarországon még mindig erős oltásszkeptikusság uralkodik, igencsak megnehezíti azt, hogy több mint egy év után kilábaljunk a koronavírus-járványból. Az összeesküvés-elméletekkel az orvosok is nap mint nap találkoznak - nekik állítottak össze egy hivatalos útmutatót, amelynek segítségével hatékonyabban vehetik fel a harcot az álhírekkel.

A koronavírus egy darabig még biztosan velünk marad, ezért folyamatosan védekeznünk kell ellene, ami megakadályozza, hogy a járvány lecsengése után mindent a régi, megszokott módon folytassunk. Lássuk, mi változhat meg jövőbeli hétköznapjainkban!

Az orvosok sokáig nem értették, pontosan hogyan is működik a hallás. Aztán jött egy magyar kutató, akit a történelem forgataga úgy sodort, hogy megszerezte a rejtély megfejtéséhez szükséges tudást. Békésy György végül Nobel-díjat kapott.

A koronavírus elleni védőoltások - ahogy az oltóanyagok alkalmazási előírásában fel is van tüntetve - különféle bőrreakciókat válthatnak ki az azokra érzékenyeknél. Ám ezek nem veszélyesek - derül ki egy új tanulmányból.

Egy friss kutatásból kiderül, hogy melyek lehetnek a leggyakrabban diagnosztizált és a legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípusok az Egyesült Államokban 2040-ben. Az előrejelzésekre már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a változások más országokban is hasonló mintát követhetnek.

Az égési sérülések ellátása még a legtapasztaltabb mentősöket is megviselheti. Egy sokat látott mentőápoló elmeséli, miért és mire kell figyelni, ha ilyen esethez riasztják őket.

Ma az az általánosan elfogadott vélemény, hogy a COVID-19-járványt egy állatról-állatra terjedő kórokozó indította el, amely többször is mutálódhatott, mígnem alkalmassá vált az ember megfertőzésére. A járvány eredeti forrását eddig nem sikerült azonosítani. Mit tudunk róla most?

A Humán Papillóma Vírusnak, azaz a HPV-nek több mint 150 típusa ismert, és mindegyik a hámszövettel borított szerveket támadja meg. Ez az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, statisztikák szerint a világ lakosságának nagyjából 80 százaléka, azaz 5-ből 4 ember életében legalább egyszer megfertőződik.

Tajvanon a sikeres és hatékony járványkezelési stratégiának köszönhetően nagyjából helyreállt az élet. Egy tanulmány kiderítette, mi lehet a járvány visszaszorításának kulcsa (az oltás mellett).

Az immunrendszer egészségére mindig érdemes odafigyelni, de a koronavírus-járvány idején különösen fontos.

Minden évtizeddel nő a sérülések és a krónikus betegségek kockázata. Mit tehetünk ezek ellen?