Egészségügy

Ismerjük, milyen rémes, amikor megcsikordul a kréta a táblán, de sokan például a csámcsogást is nehezen viselik. Néhányaknak azonban sokkal közönségesebb zajok is visszataszítónak és őrjítőnek tűnnek.

A fertőző mikrobák a rákos esetek körülbelül ötödében játszanak szerepet. Mintegy tucatnyi kórokozóról - köztük vírusokról, parazitákról és baktériumokról - biztosan tudjuk, hogy közvetlenül veszélyes fehérjék termelésével vagy közvetetten krónikus gyulladás révén járulnak hozzá a daganatok kialakulásához.

Házas embereknél kevésbé valószínű a szívbetegség kialakulása, mert van valaki, aki törődik velük, gondoskodik róluk. Nem is beszélve a stressz szintjének átlagosan alacsonyabb szintjéről, amely szintén meghatározó lehet az egészség fenntartásában.

A tetoválások veszélyeiről régóta, de az utóbbi két évtizedben különösen erőteljes vita folyik. Egy fertőzéses eset ismét ráirányította a figyelmet a tetkók egészségi kockázataira.

Több mint egy évtizeden át járt orvosról orvosra egy kínai férfi, míg végül kiderült, hogy furcsa tüneteiért egy, az agyában megtelepedő parazita a felelős.

Szalmonellával fertőzött mandulát vont ki a forgalomból az Aldi. A problémás termékeket visszahívják a fogyasztóktól - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A nők esetében tucatnyi lehetőség van a fogamzásgátlásra: tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, spirálok, membránok, pesszáriumok stb. Eközben a férfiak fogamzásgátlása az elmúlt 100 évben csak két lehetőségre korlátozódott, az óvszerre és a vazektómiára. Vajon mekkora változás várható a következő években?

A kormányok nem tesznek eleget a klímaválság kezelése érdekében. Mélyreható és hosszú távú változások nélkül pedig kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe a világ - olvasható egy friss elemzésben, amely 40 év tudományos adataira épül.

Az idei volt a valaha mért legmelegebb október a világon - közölte a Copernicus európai kutatóintézet.

Több százezer kanadai háztartásban túl magas a víz ólomtartalma - derült ki egy országos kutatásból.

Az évszázad közepére majdnem minden harmadik európai ember 65 év feletti lesz, amire a fejlettebb országok ellátórendszere sincs kellőképpen felkészülve. Magyarországon száz munkaképes korú emberre 49 nyugdíjas jut majd, ami nem is számít kiugró számnak Európában.

A kipufogógázok nemcsak a klímaváltozást gyorsítják fel, hanem egészségünkre is károsak: egy svéd kutatás szerint például a stroke veszélyét is növelik.

Függetlenül kortól és nemtől, bárki megkaphatja a tetvességet, jellemzően mégis inkább gyermekközösségekben üti fel a fejét, s bár évek óta stagnál az esetszám, úgy tűnik valamiért mégis kiirthatatlan.

Többek közt ezek állnak a mentális betegségekkel járó fáradtság mögött.

A várólistákon lévő betegek számára az életet jelentheti a megfelelő szerv, ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy az elhunyt donorok akaratuk ellenére veszítik el testük egy darabját.

A helyes testtartás üléskor is rendkívül fontos, hosszú távon gerincünk egészségébe is kerülhet egy rosszul kialakított munkaasztal. Mire kell figyelnünk?

A hasmenés drámai gyorsasággal lepheti meg az embert, de szerencsére többnyire ártatlan betegségek kísérő tünete, ami orvos nélkül is jól elmulasztható.

Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni. Mi az oka mindennek?

A stroke a vezető halálokok közé tartozik a fejlett társadalmakban, valamint elsődleges oka a tartós rokkantságnak is. Egy ilyen esemény ugyan túlélhető, de sokan életük végig komoly funkcionális rendellenességekkel kénytelenek élni, ami még az olyan egyszerű feladatok elvégzése során is nehézséget okozhat, mint az étkezés vagy az öltözködés. Van-e ebből kiút?

Életünket és egészségünket számos tényező befolyásolja. Ezek egy részén - mint például a géneken - nem tudunk változtatni, másokra viszont életmódunk és környezetünk alakítása révén van kihatásunk. Ezekkel arra is hatni tudunk, hogy milyen sokáig élünk. De talán nem egészen úgy és azért, ahogy eddig hittük.

A hazai felmérések szerint a 60 éven felüliek 51 százaléka szenved egy krónikus betegségben, 10 százaléka két ilyen betegségben, míg a három vagy több krónikus megbetegedés 3 százalékos gyakoriságú. Infografikánk összefoglalja, hogy melyek a legfontosabb időseket érintő egészségi problémák.

A világ minden táján foglalkoznak olyan biológiai kutatásokkal, amelyekben veszélyes kórokozók a főszereplők. A történelemből tudjuk, hogy a járványok rettenetes pusztításra képesek, s ez ma még inkább igaz, amikor sokkal több ember él a Földön, és könnyebben utaznak nagy távolságokra. Mi történne vajon így, ha kiszabadulna egy szuperkórokozó a fogságból?