Egészségügy

A koronavírus-járvány miatt a távolságtartást, az otthonmaradást, a fertőtlenítést vagy a kijárási korlátozást a legtöbben szükségesnek tartják. A maszk viseléséről azonban még a szakemberek között is megoszlanak a vélemények. Infografikánkon néhány fontos ismeretet és megfontolandó információt teszünk közzé a maszkokról.

Ha nem sikerül gyorsan úrrá lennünk a koronavírus-járványon, idővel bekövetkezhet akár egy olyan helyzet is, amikor az országok már gazdasági okokból nem engedhetik meg maguknak a kényszerintézkedések fenntartását. Az pedig sok halálos áldozatot jelenthet. Nem mindegy tehát, hogy a járvány sorsát leíró forgatókönyvek közül melyik válik valóra.

Senki sem akar megfertőződni a koronavírussal, s ezt úgy kerülheti el a legkönnyebben, ha minimalizálja azoknak a találkozásoknak a számát, amikor a kórokozó a légutaiba kerülhet. Ez a logika áll a "Maradj otthon" felszólítás, azaz a közösségi érintkezések korlátozása mögött. De a matematikai modellek szerint nem biztos, hogy a járvány sémája ilyen egyszerű.

A budapesti Szent László Kórháznak nagy kihívást jelent a koronavírus-járvány. A helyzet megkönnyítése érdekében tábori kórházat építettek fel a katonák az intézmény udvarán.

Értehető okokból mindenki attól tart, hogy megfertőződik a SARS-CoV-2 koronavírussal, és vagy továbbterjeszti a kórt (aminek esélye különösen félelmetes a családi körben), vagy a saját állapota fordul súlyosra. Infografikánk abban segít eligazodni, hogy milyen tünetekkel járnak a fertőző légúti betegségek.

A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében átszervezik a háziorvosi rendszert, hogy a légúti panaszokkal rendelkező betegek ne találkozhassanak a többiekkel.

A koronavírusokat az 1960-as évek óta ismerjük, és azt is tudjuk, hogy hét törzsük (OC43, HKU1, NL63, 229E illetve SARS-CoV, MERS-CoV, SARS-CoV-2) képes megfertőzni az embereket, a megfázások jelentős részéért pedig ezek felelősek. Sokáig nem volt világos, hogy az új törzsek miért képesek súlyos lefolyású betegségeket okozni. Mára közelebb jutottunk a magyarázathoz.

Egy, a sürgősségi osztályon is dolgozó mentős elmeséli, milyen védőfelszerelésben - teljes testet védő overallban, szemüvegben, maszkban és arcot védő plexiüvegben - ledolgozni 12 órát a koronavírus-járvány idején.

Csak az elmúlt évek kutatásai alapján derült ki, hogy a kómában lévő betegek közül minden ötödik-hatodik tudatában lehet annak, mi zajlik körülötte. Komoly munka indult annak felderítésére, hogy milyen módszerekkel lehet visszahozni őket a való életbe.

Milyen kockázatokkal jár az intimitás ha tudjuk, hogy veszélyes vírust adhatunk át a partnerünknek, vagy éppen tőle kaphatjuk el a COVID-19-et? Az biztos, hogy a koronavírusjárvány hatással van a szexuális életünkre, a kérdés csak az, hogyan.

A mikroorganizmusok egyszerre nélkülözhetetlenek és veszélyesek számunkra. A kommunikációjuk megfejtésével azonban olyan eszközökhöz juthatunk, amelyek igen fontos szerepet fognak betölteni a gyógyításban. Nemrégiben a kutatók az E. coli baktériummal komoly áttörést értek el.

A koronavírus-járvány miatt az egészségügy csak a halaszthatatlan beavatkozásokat, vizsgálatokat végzi el. Ez érvényes a fogorvosi ellátásra is: megszűnt a normál tb-támogatott fogászat és a magánellátás is. Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, keszthelyi fogorvos a többi között arról is beszélt, mik azok az esetek, amiket azonban ellátnak a szakemberek.

Autoimmun betegségek akkor fordulnak elő, amikor a szervezet természetes védelmi rendszere nem képes megkülönböztetni a saját egészséges sejtjeit az idegen organizmusoktól vagy beteg sejtektől, ezért tévesen jelöli ki a célt, és indít támadást önmaga ellen. Több mint 80 különféle autoimmun betegség létezik, amelyek a test számos részét érintik.

Már több vidéki kórháznál is szűrősátrat állítottak fel a koronavírus-járvány miatt.

A koronavírus légúti megbetegedés, ezért a köhögés és tüsszentés révén elszabaduló fertőzés nyálcseppekkel terjed. Ha nem is tüsszentünk rá valakire, de nem akadályozzuk meg (például) zsebkendővel a cseppek szétszóródását, a vírusok különböző felületeken landolhatnak. Ha valaki megérinti ezeket, nagy eséllyel megfertőződhet. A kézmosás azonban segít. Részletesen leírjuk, hogy miért.

A koronavírus-járvány által a sürgősségi és az alapellátásra nehezedő nyomás enyhítése érdekében önkéntes munkára hívja a 18-49 év közötti tanulókat, hallgatókat és egészségügyi szakembereket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A fertőző betegségek terjedése ellen a kézmosás mindig hatásos fegyver. Különösen azokban az esetekben - és a COVID-19-járvány is ilyen -, amikor nincs igazán hatásos eszköz vagy gyógyszer a kezünkben. Infografikánkon a kezünkön előforduló veszélyes kórokozók mellett arra is kitérünk, hogy melyek a kézmosás legfontosabb szabályai.

Talán meglepő, hogy - európai egészségfelmérési adatok szerint - a magyar felnőtt lakosság mintegy 87 százaléka már átesett koleszterinszint-mérésen valamikor az élete során. Ennek ellenére sok mítosz kering erről a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, ugyanakkor potenciálisan káros anyagról. Szétválasztjuk a hiedelmeket a valóságtól.

Egészségügyi válsághelyzet esetén kötelezhetik az egészségügyi dolgozókat, hogy a válsághelyzet felszámolásában részt vevő egészségügyi intézményekben vegyék fel a munkát. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

A Magyar Alvás Szövetség által közzétett adatok szerint a felnőtt lakosság közel fele nem alszik jól, azaz gyakori az alvászavar és az alvásbetegség. Szomorú, de a honfitársaink mindössze négy százaléka mondhatja el, hogy az alvása évek óta folyamatosan kifogástalan.

A szervezetünknek minden helyzetre és feladatra van valamilyen funkciója. A nevetésnek például nem az a legfontosabb jellemzője, hogy képesek vagyunk kimutatni általa a jókedvünket, hanem az a számos hatás, amely segít karbantartani a szervezet működését. Infografikánk azt mutatja be, hogy miért olyan fontos rendszeresen nevetnünk.

A koronavírus terjedése nyomán kialakult járványügyi helyzet miatt hétfőtől elővizsgálati pontot működtet a budapesti Honvédkórház Róbert Károly körúti székhelyén.