Társadalom
Egészségügy
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
A szívünk így befolyásol minket
A szívverés, de más testi folyamatok is meglepő szerepet játszanak a környzetünkből érkező információk felfogásában és megismerésében. Bármilyen különösen hangzik, a szívünk valóban az érzés és észlelés helye, még ha nem is egészen úgy, ahogy azt régen naivan feltételezték.
Koronavírus: így lehet nagyobb biztonságban utazni
A legutóbbi adatok alapján a koronavírus-járvány újra erőre kap a világ több pontján, így azokban az országokban is, ahová a magyar turisták előszeretettel utaznak. A hatóságok azt állítják, hogy az itthoni nyaralás ezért most biztonságosabb, mint a külföldi. De hogyan fokozhatják a biztonságukat az utazók, akár belföldre, akár külföldre tartsanak?
A lézer percek alatt elkapja a koronavírusokat
Ahhoz, hogy egy betegben egy bizonyos vírust azonosítani lehessen, már intim részleteket kell ismerni a kórokozóról. Ennek alapján tervezhető meg az a vizsgálat, amely a vírus genetikai anyagának egy meghatározott, azonosításra alkalmas részét megtalálja és lemásolja. Mostantól működik a lézeres letapogatás is.
A koronavírus így pusztítja a szerveinket
A COVID-19-et kezdetben légúti betegségként határozták meg, de aztán a tapasztalatok alapján az orvosok ráébredtek, hogy az egész szervezetet támadó kórral van dolguk. A SARS-CoV-2 nem csak a tüdőt, hanem más szerveket is súlyosan károsíthat. Most mutatták be az első átfogó áttekintést az új koronavírus pusztításáról.
Koronavírus: sok beteg szíve károsodott
Újabb bizonyítékok kerültek elő a koronavírus komoly egészségromboló hatásáról. A kórházban kezelt COVID-19-es betegek szívvizsgálatai számos olyan rendellenességet tártak fel, amelyek súlyos esetekben akár életveszélyesen is károsíthatják a szerv vérkeringető képességét.
A gyógyszertárakat is elérte a munkaerőhiány
A munkaerőhiány a gyógyszertárakat is elérte az elmúlt években, nem meglepő, hogy egyre növekszik az igény a frissen végzett gyógyszerészek iránt. A végzős gyógyszerészhallgatók száma azonban hullámzó, egy 2025-től érvénybe lépő előírás pedig tovább nehezítheti a helyzetet.
Hogyan változtat meg a futás? - infografika
A futás az ember természetes képessége a gyors helyváltoztatásra, de manapság inkább testedzési célból szaladgálunk. Már aki hajlandó erre. A többség nehéz, kifulladással, izomfájdalommal járó munkának véli, s nehezen szánja rá magát. Pedig ha mindenki ismerné a futás fizikai és lelki hatásait, biztosan többen húznának cipőt, hogy kocogni induljanak. Infografika.
Nagy a baj, ha nem tudjuk kezelni a pénzt
Az öregedő emberek gyakran tapasztalják, hogy lassabban kezelik a pénzügyeket. Nehezebben számolják ki a pénztárnál a visszajáró összegét, vagy válogatják ki a szükséges aprót. De nehézségeik lehetnek a kártyahitelük kiegyenlítéséhez szükséges összeg kiszámításával is. A pénzügyek kezelésének problémái előre jelezhetik a demenciát, és a jelenség kapcsolatban állhat az agyban lerakódott fehérje mennyiségével.
Stresszteszt: most az egészségügy következik
Az Európai Parlament (EP) a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást, benne azt az "Európai Egészségügyi Unióról" szóló javaslatot is, aminek Ujhelyi István, az MSZP Európai Parlamenti képviselője volt az egyik készítője. A politikus úgy fogalmazott: ami történt, óriási siker.
Koronavírus: segíthet-e a fekete himlő?
A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.
Csodafegyvert fejlesztettek az ismeretlen kórokozók ellen
Hamarosan az ismeretlen baktériumok gyors DNS-szekvenálása fogja segíteni az orvosokat, hogy meghatározzák, milyen antibiotikumokkal kezeljék a pácienseiket. Ez a beavatkozási időt napokról órákra csökkentheti, és mérsékli az össz antibiotikum-felhasználást. A szükséges eszköz és adatfeldolgozó alkalmazás már elkészült.
Távkonzultáció: megint a beteg jár a legrosszabbul
A telefontársaságokon kívül nem sokan profitálnak a járvány miatt bevezetett távkonzultációból. Ráadáusul nemcsak a betegek pénztárcája bánja, de a technikailag felkészületlen egészségügyi intézményeknek is jócskán költenie kellene a fejlesztésre.
Gyenge nemi vágy: mikor kell orvoshoz menni?
A tabutémák egyike, amelyről a nők ritkán beszélnek az orvosukkal, az alacsony libidó. Sokaknak ugyanis kényelmetlen lehet arról társalogni, hogy hiányzik a szex iránti vágyuk, vagy nem élvezik a szexet annak ellenére, hogy korábban más volt a helyzet. Vannak jelek azonban, amelyek arra intenek, hogy érdemes szakembert felkeresni.
Koronavírus: kapzsik, felelőtlenek és törékenyek vagyunk
Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.
Koronavírus: kiszámolhatjuk az esélyünket a túlélésre
Ha körülnézünk az utcán, a közterületeken, az üzletekben, azt tapasztaljuk, hogy múlóban van a koronavírustól való félelem. A távolságtartás csökken, egyre többen hagyják el a maszk viselését vagy hordják helytelenül a védőeszközt. A statisztikák azonban arra vallanak, hogy csalóka lehet ez a biztonságérzet.
Könnyű nyári módszerek a vérnyomás csökkentésére
Sokan úgy gondolják, hogy a kánikula rosszul hat a vérnyomásra. De ez tévedés, hiszen a szervezet hőszabályozása gondoskodik róla, hogy testünk hőmérséklete optimális maradjon. A nagy melelegtől nem leszünk lázasak. A külső hőmérsékletnek tehát nincs hatása a vérnyomásra. Ettől még léteznek szezonális módszerek, melyekkel a vérnyomás nyáron (is) csökkenthető.
Koronavírus: a rákos betegek is rosszul járnak
Nehéz lenne megmondani, hogy a koronavírus-járvány hányféle módon gyakorol negatív hatást az életünkre, még akkor is, ha nem kapjuk el a COVID-19 betegséget. A legnyilvánvalóbb közösségi és gazdasági károk mellett a krónikus betegségek (így a rák) kezelésének késése, elmaradása komoly terheket ró a társadalmakra, azaz mindenkire.
"Olyan orvoshoz is kerülhet a beteg, aki csak vajákol valamit"
A járvány tapasztalatairól és az orvosi bérharc esélyeiről beszélt dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Szerinte, ha lesz egy olyan, valóban tömeges megbetegedéssel járó helyzet, amely ismét felhívja a figyelmet a magyar egészségügy valós állapotára, annak lehet, hogy sokkal durvább hatása lesz, mint bármi másnak.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő lesz, de délutánig az ország keleti, délkeleti felén hosszabb-rövidebb napos időszakok is lehetnek, majd ott is megvastagszik a felhőzet. A Dunántúlon egyre több helyen tartós, kiadós eső várható, majd előbb a Nyugat-Dunántúl hegyvidékein, az esti órákra már helyenként síkvidéken is havas esőbe, havazásba válthat a csapadék. A Dunától keletre inkább záporok alakulnak ki, de az ország északkeleti harmadának nagy része száraz maradhat. A Viharsarokban estig még délies marad a légmozgás, másutt északias szél lesz, mely főként a Dunántúlon meg is erősödik, kiemelten a Nyugat-Dunántúlon viharossá fokozódik, akár 90 km/h-t meghaladó széllökések is előfordulhatnak.A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati országrészben 4 és 12, a Dunától keletre 12 és 21 fok között valószínű.Késő estére 1 és 12 fok közé hűl le a levegő. Csütörtökön hidegfront vonul át az országon.