Nem újdonság, hogy Magyarország rosszul teljesít az egészségügyi statisztikákban, az Eurostat friss adatai alapján pedig ez nem is változott a krónikus betegségeket és állandósult egészségügyi problémákat tekintve. Európai összevetésben a magyarok körében magas a hosszú ideje fennálló betegséggel, egészségügyi problémával élők aránya: a hetedik legrosszabb arányt mutatjuk fel a vizsgált országok közül a kontinensen. A sor elején a finnek állnak – járt utána a Pénzcentrum. Itt a felnőtt lakosság 53 százaléka szenved hosszú ideje fennálló egészségügyi gondoktól. Az észtek, portugálok, svédek, lettek és franciák körében is 40 százaléknál magasabb ez az arány. Magyarországon a 16 éven felüli lakosság 39,3 százalékát érinti a probléma, míg az EU-átlag 36,1 százalék.
A javulás valóban az?
A KSH adatbázisa alapján is jelentősen csökkent a krónikus betegek aránya a magyar népesség körében 2021-ben, azonban ezt nem tekinthetjük javulásnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a krónikus betegek körében jelentősebb volt a halálozási arány a járvány következtében. Amikor tehát visszaesésről beszélünk, akkor a statisztikák mögött inkább az áll, hogy sok krónikus beteg – akik a veszélyeztettebb csoporthoz is tartoztak – elhunyt a járvány alatt, emiatt csökkenhetett jelentősen a teljes lakossághoz viszonyított arányuk. Továbbá már az is tudható, hogy a koronavírus okozta bezárkózás, a vizsgálatok halasztása feltáratlanul hagyott rengeteg betegséget, hiszen a betegek nem jutottak el vele az orvoshoz, így nem is diagnosztizálták őket. Ezek tükrében érdemes látni a 2022-re történt emelkedést is a hosszú ideje fennálló betegséggel élők arányában.
