Magyarországon tízből négyen elégedettek saját megjelenésükkel, jellemzően a csípőjüket és a lábaikat "szabatnák" át a legtöbben. Szépségápolásban a többség a "saját feje után megy", illetve a barátok és a család véleményére hallgat.
Nem nagyképűbbek, és nem is szerényebbek a magyarok a nemzetközi átlagnál: minden negyedik közülünk él "békében" önmagával, semmit sem változtatna külsején. Akik igen, ők leginkább csípőjüket és lábukat cserélnék le, vagy alakítanák más formájúra. Ez derül ki a GFK piackutató cég legújabb jelentéséből. Azzal, hogy minden száz magyar közül negyvenegy elégedett, nagyjából a középmezőnyben vagyunk, ma globálisan tízből négyen jól érzik magukat a bőrükben, elfogadják magukat olyannak, amilyenek. Különösen a spanyoloknak és az oroszoknak nincsenek ilyen gondjaik: a spanyolok 58, míg az oroszok 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmit nem változtatna magán még akkor sem, ha ez egy fillérjébe sem kerülne. Leginkább a svédek és a lengyelek elégedetlenek, hiszen mindkét országban a válaszadók alig harmada kérne valamiféle beavatkozást, ha módja nyílna rá.
Az orrukra az olaszok a legkényesebbek, a korral járó ráncokra és májfoltokra a csehek, a pattanásokra és bőrkiütésekre pedig a svédek. A legproblémásabb a has és a csípő, valamint a lábak, az előbbi átszabását a britek, a svédek, franciák és németek, míg a csípőt és lábakat jellemzően az olaszok, britek, csehek és a magyarok alakítanák át. A szép mosoly úgy tűnik a lengyelek és oroszok számára a leginkább mérvadó: ők azok, akik ha tehetnék, fogaikon változtatnának. (Persze erre a tudomány már a lehetőséget megteremtette, csakhogy nem mindenki engedheti meg magának a költséges beavatkozást - A szerk.)
Mindemellett a szépségápolási és egészségügyi termékekről való tájékozódás alkalmával a többség saját ítélőképességére, illetve családja, barátai véleményére hallgat: minden második vásárló a saját "feje után megy", illetve családja, barátai tanácsára hagyatkozik egészségügyi és szépségápolási termékek, márkák és újdonságok kapcsán. Ennél kevésbé vannak hatással a fogyasztókra a televíziós műsorok, reklámok és kevesen kérik ki bőrgyógyász vagy más egyéb orvos véleményét. Míg Nyugat-Európában többen kíváncsiak szakértő orvosi véleményre, mint a televízióban elhangzottakra, addig Kelet- és Közép-Európában a megkérdezettek a bőrgyógyásszal szemben a televíziót tekintik nagyobb arányban információforrásnak.
