Amennyire előtérbe került a szívbetegségek és az anyagcsere-problémák kezelése az elmúlt években, annyira háttérbe szorult például a vastagbélrák szűrése - nyilatkozta a medicalonline.hu -nak prof. dr. Molnár Tamás, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke. A szervezet vezetője hozzátette: a szakma folyamatosan érvelt a bevezetés mellett, a döntéshozók pedig rendszeresen megígérték, hogy mindent elkövetnek a cél érdekében. De a politikusok azt is kérték, hogy amíg nem sikerül elindítani a központi szűrést, addig ne hívják fel a figyelmet erre a problémára a gasztroenterológusok. Hiszen ha mindenki elmenne, azt nem bírná el az ellátórendszer. Jelenleg a szűrésre szorulók felét tudják biztonsággal fogadni, ez a mérték a teljes gasztroenterológusszakmának a kapacitását felemészti - tette hozzá a professzor.
A szakember az eddigi úgynevezett "pilot", azaz nem reklámozott próbaszűrésekre hivatkozva azt mondta, hogy az egészségesnek látszó páciensek nagy százalékánál találtak kóros eltérést.
Dr. Molnár Tamás szerint a rendszer hibái abban rejlenek, hogy a döntéshozói oldalon a szervezett szűrés céljából létrejött munkacsoportok nem kommunikálnak egymással, a projektet vezetők párhuzamosan ugyanazokat a feladatokat adják ki a különféle szakértőknek, az eredmények pedig nincsenek összefésülve.
A professzor a hatékonyabb ellátás érdekében centralizálná az egész gasztroenterológiai ellátást is. Szerinte 3-4 csúcscentrumra lenne szükség, ahol mindenféle beavatkozást el tudnak végezni, ezen belül 1-2 olyan intézményre, ahol sebészeti műtétet kiváltó endoszkópos eljárás is végrehajtható. Ezen túlmenően az országban kellene tíz-tizenöt jól felszerelt gasztrocentrum. Hozzátette: a betegek szaporodó száma okán a krónikus gyulladásos bélbetegek ellátását is újra kellene szervezni, ma 19 centrumból valójában jó, ha 5 működik. A centralizáció egy professzionálisabb munka előtt is teret nyithatna, ugyanis lenne elegendő nagy gyakorlati tapasztalattal bíró szakember.
