Idén is érkezik a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány, benne azon személyek - kórházigazgatók, orvosok, szakértők, egészségpolitikusok - listájával, akik a legnagyobb hatással bírnak a szektorra. A 30 fős lista publikálása mellett a kiadvány idén is megvizsgálja a szektor legégetőbb kérdéseit: hogyan képesek a páciensek megfizetni a magánellátást; hogyan kezeli a magánegészségügy a krónikus munkaerőhiányt. A kiadvány idei kiemelt témája a lézeres látásjavító műtétek helyzete.
A kiadvány célja, hogy átfogóan bemutassa a nagyközönségnek és a szakmának a magyar magánegészségügyet, rálátást adjon az aktuális trendekre, a változások hátterére és azokra a döntéshozó emberekre, akik a folyamatokat irányítják.
“A magazin szakmai tartalmaira adott elismerő visszajelzések évről évre megerősítenek bennünket abban, hogy a top 30-as lista összeállítása mellett körbe kell járnunk a magánegészségügy legforróbb témáit is. Idén ez a finanszírozás, az egészségügyi munkaerőhiány helyzete, valamint a lézeres látásjavító műtétek” – mutatott rá Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a Top30 kiadvány főszerkesztője.
A kiadvány gazdasági elemzése bemutatja a top 30 vezető fekvő- és járóbetegellátó intézet listáját is, kitérve a piac koncentrációjára. A bevételek nominális változását mutatja, hogy míg egy évvel ezelőtt 1 milliárd forintos éves bevétel volt szükséges a listába kerüléshez, az idei számban a 30. szereplő már 1,4 milliárdos éves árbevételről számolt be. 2023-ban a magánegészségügyi szolgáltatóknál átlagosan 16 százalékos árbevétel-növekedést figyelhettünk meg, ami reálértéken inkább stagnálást jelent, mint emelkedést. A Top30-as lista szereplőinek összes bevétele elérte a 170 milliárd forintot. A kiadvány bevételi rangsora idén először tartalmazza az alapítványi egyetemek magánegészségügyi vállalkozásait, melyben mind a három orvosi egyetem magánszolgáltatója be tudott kerülni a Top30 közé.
“Az elmúlt üzleti évet a lassú növekedés és a csökkenő nyereség jellemezte. Az infláció, az energiaárak robbanása, valamint a forint árfolyamvesztése már 2022 őszén megviselték a magánegészségügyi szektort, év végére jócskán megtorpant a lendület. 2023 tavaszára pedig már egyértelművé vált, hogy a páciensek egészségre fordítható pénze jelentősen megcsappant, sokan nem vették igénybe a magánszolgáltatásokat, illetve későbbre halasztották. A magánszektor a növekedés helyett a stabilizációra rendezkedett be” – emelte ki Lengyel Lívia.
A 2024-es évet tekintve a Top30 kiadványban megszólaló cégvezetők optimisták, ezt már a kilábalás időszakaként érzékelik. A pozitív várakozásokat azonban kevésbé a páciensek anyagi helyzete, mint az állami egészségügy nehézségei indokolják. De az infláció csökkenése is közrejátszik, hogy folyamatosan növekszik az érdeklődés mind a magánegészségügyi szolgáltatások, mind az egészségbiztosítások iránt.
Az egészségpénztárak - az adóvisszatérés lehetőségének köszönhetően - növekszenek, dinamikusan emelkedik mind a csatlakozók száma, mind költések. A kutatások szerint, a magyar lakosság 50 százaléka még mindig zsebből fizeti a magánellátást. A további költések 14 százaléka az egészségpénztárból, körülbelül 12 százaléka pedig biztosítási vagy munkáltatói finanszírozásból történik. A nagyobb összegű beavatkozásokat - évről évre növekvő mértékben - hitelből finanszírozzák a betegek. A tavalyi évben ez az arány elérte a 8 százalékot.
Az idei Top30 kiadvány kiemelten foglalkozik az egészségügyi munkaerő hiányával, amely a magánszektort is érinti. A biztonságos, minőségi és gazdaságos működéshez stabil csapatra van szükség, ám a magánszektorban is egyre nagyobb nehézséget jelent a megfelelő munkaerő toborzása. Mindeközben általános a magas bérelvárás, azonban az állami szektorban elérhető kiegészítő juttatásokkal, pótlékokkal a magánszféra nem tud versenyezni, a magas bérigények már nehezen kigazdálkodhatóak. A Top30 magazin arra keresi a választ, hogy mi lehet a szektor, illetve a munkaerőpiac megoldása erre az égető problémára.
