Bár a magyarok kétharmada elhízott, krónikus betegségekkel küzd és rengeteg gyógyszert szed, a többség mégis elégedett az életével és az egészségi állapotával - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal ELEF 2009 címet viselő felméréséből, melyben közel ötezer, 15 év feletti magyar állampolgár vett részt.
"A magyarok háromnegyede túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 65, a nőknek pedig 73 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségtől, és a 15 éven felüliek 53 százaléka szed rendszeresen orvos által felírt gyógyszert" - ismertette a legfontosabb eredményeket Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője. "Ennek ellenére, az emberek fele jónak vagy nagyon jónak érzi a saját egészségi állapotát; az egyik kérdésre adott válaszokból az is kiderült, hogy a válaszadást megelőző egy hónapban az emberek 61 százaléka volt kifejezetten boldog, 54 százalékuk érezte magát energiával telinek."
A kérdőíves kutatást egy olyan, objektív mérésekre és szubjektív válaszadásra egyaránt hagyatkozó felmérés, az OTÁP2009 is kiegészítette, melyben a lakosság testsúlyát, étkezési szokásait, táplálkozását vizsgálták. Ehhez olyan, korábban nem használt módszereket is alkalmaztak, mint a derékkörfogat-mérés, mellyel a hasi elhízás gyakoriságát állapították meg. Az összegyűjtött adatok alapján kiderült, hogy nemcsak többen küzdenek súlyproblémákkal, mint korábban, de az elhízás mértéke is nőtt, ráadásul a felmérésben részt vevő férfiak 33, a nőknek pedig 51 százaléka hasi elhízott, mely tovább növeli bizonyos betegségek kockázatát.
"A várható élettartam lassan ugyan, de emelkedik, és a szubjektív egészségérzet is javul, de a hosszú távú összefüggésekre fel kell hívni az emberek figyelmét. Ami jelen pillanatban nem okoz még problémát, az a későbbiekben komoly egészségügyi gondokat okozhat" - foglalta össze dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója.
Az Európai Parlament és Tanács 2008-ban hatályba lépett rendelete szerint a tagállamoknak átfogó egészségügyi felméréseket kell készítenie, hogy ezen eredmények olyan összehasonlítható adatbázist biztosítsanak, melyre később akár az EU egészségpolitikai stratégiáját is lehet majd építeni. A tervek szerint a felmérést ötévente megismétlik majd.
